A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 2. évkönyve 1902-1903 (Budapest, 1903)
II. Felolvasó ülés
19 Farkas Sándor költeményei tárgyuk szeretetéről tanúskodnak. Az egyházi lira termékeit Arckisewszki Kolozsvári Sámuel, Arkosi Mihály esperesek, Máiké János, Sárái Sámuel lelkészek, Szász Mózes, Sebes Pál igazgatók, Mikó Lőrincz ügyvéd, Kali Nagy Elek, ifj. Kis Mihály, Mátéfi Ferencz, id. Gyergyai László és mások áhitatos énekei gyarapítják. Irodalmi értékéért nem hagyhatjuk emlitetlenül ama vállalkozást, mely 1839—1841-ben a kolozsvári ifjúság költői hajlamú tagjait a Remény ez. zsebkönyv kiadására serkentette. A múlt század 30-as éveinek irodalmi életében valósággal feltűnő jelenség Bölöni Farkas Sándornak, a magy. tud. akadémia levelező tagjának »Utazás Eszak-Amerikába« ez. munkája. Ez az akadémia megjutalmazta mü egyszerű, vonzó stilussal, a tárgy iránt való melegséggel örökíti meg a sokat utazott férfiú megfigyeléseit. A 70-es években jelentek meg Emlékiratai s azóta több érdekes levele. A század első felében a tudós Nagyajtai Kovács István történeti kútfők kiadásával, ismertetéseivel nyújt segítő kezet a történetírásnak; Vadadi Fülöp József, Szolga János, Csonqvay Károly és Mezei János a jog kérdései felé fordítják figyelmüket, Joó István, Csehi Sámuel orvosok és Fodor Józsej az orvosi irodalmat gyarapítják, Ürmösi Sándor lelkész az oláhországi magyarok viszonyairól ir, mig Benczédi Zsigmond a közlekedés ügyét veszi vizsgálódása tárgyául. A nevelés-oktatásügy munkásai közt találjuk Darkó Mihály, Sebes Pál, Aranyosrákosi Székely Mózes tanárokat. * * * A XIX. század második felében a megindult mozgalom nagyobb hullámokat vet. S ha az absolutizmus békót is vet egy kis időre a szabad intézményekre, de az irodalom fellendülését nem tudja teljesen visszanyomni. — A 60-as évek végre meghozzák a tavaszt. A 48-iki vívmányok idevetik fényüket. Fellendül a hitélet, az általános és szakműveltség, a nevelés és oktatás ügye. Az irók serege lázas tevékenységgel siet a nemzeti művelődés munkásai sorába. Nem egynek nevét említi magasztalva egyetemes irodalomtörténetünk. Az egyház szabadabb élete az eddig elhanyagolt, a vallást és egyházat érdeklő irodalomba uj erőt öntött. Mig a század első felének ilyen nemű szellemi munkássága csupán Székely Miklós, Sándor és Mózes, Molnos Dávid, Molnár Miklós, Sándor, 2*
