A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 2. évkönyve 1902-1903 (Budapest, 1903)
Évi rendes közgyűlés
81 Nem vázolom behatóbban e szabadelvű katholikus reformmozgalmat, hiszen tudjuk, hogy annak hatása nemcsak Németországban, hanem az olasz és franczia papság körében is mutatkozik. Élénk reformmozgalmat észlelünk Németországban az orthodox protestantizmus ellen is. Itt a liberálisok a harczot mindinkább átjátszák a modern philozophia terére. Állam- és egyházhatalmi érdekek harczát látjuk lefolyni a francziaországi kulturharczban és a belga politikai mozgalmakban. Érdekes, hogy az absolutistikus Oroszbirodalomban is szabadabb államkormányzati szellem kezd érvényesülni a külömböző vallási szektákkal szemben. T. Közgyűlés! midőn mi nagy lelki örömmel kisérjük figyelemmel a szabadelvű eszmék bár lassú, de biztos terjedését, bármelyik egyházi szervezet körében történjék is az, s midőn rokonszenves elismeréssel adózunk ez eszmék bátor harczosainak, bármelyik más hitfelekezethez is tartozzanak ők, azt hiszem, kétszeres a mi örömünk, midőn oly mozgalom terjedéséről vehetünk tudomást, mely közvetlenül a mi hitelveinket vallók köréből indult ki. Ezzel ama nemzetközi vallásos mozgalomra czélzok, melyet a londoni Unitáriusok kezdeményeztek egy év elölt ama szándékkal, hogy eszmei közösségbe és szervezeti kapcsolatba hozzák a müveit világ szabadelvű gondolkodóit. Ez akcziót melegen ajánlom egyletünk tagjainak figyelmébe, pártolás czéljából. Óhajtanám, ha minél előbb magyar földön tarthatná meg e társulat évi közgyűlését. S ezzel be is zárhatnám a vallásos mozgalmak feletti szemlémet, s elnöki beszédemet, ha még egy nagy fontosságú mozgalomról nem kellene megemlékeznem. A Biblia felett megindult vitát értem, mely az assiriologia egyik nagynevű képviselőjének, Delitzschnek a fellépése folytán lett actuálissá, magára vonva az egész müveit világ figyelmét. Tudjuk, hogy mily nagy eszméket és gondolatokat vetettek fel az O-Testamentomra vonatkozó tanulmányok és kritikai fejtegetések, e vita alkalmából. Szükségtelen ennélfogva annak részletesebb ismertetésébe merülnünk. Azt azonban sejthetjük, hogyha csakugyan bebizonyul az: hogy Izráel szent iratai, melyeket a keresztény egyházak is szenteknek ismernek el, nem egyebek, mint emberi munkák s a Mózesnek tulajdonított könyvek négy, külömböző időből, külömböző szerzőtől származó iratnak összdolgozása, és ha a fejlődés philozophia elmélete a hitélet terén is érvényre emelkedik, bizonyossá válva, hogy Izráel épp úgy keresztül ment a 6