A budapesti Dávid Ferencz Egylet 1. évkönyve 1901-1902 (Budapest, 1902)

II. Felolvasó ülés

24

és erkölcs határai közé. A konstánczi és bázeli zsinatok ennek a követelésnek hatása alatt már foglalkoztak a keresztény egyházba becsúszott és a hitet alapjában megrendítő visszaélések megszüntetésével, de eredménytelenül. S mikor a renaissance pápái elsősorban mégis inkább világi fejedelmek voltak, épen úgy világi életet élt a fő- és példájára az alsópapság nagyrésze a kereszténység minden országában.

Az általános reactiónak be kellett következni. — A középkor lassanként lejárta magát. A fölfedezések és találmányok örvendetes lánczolata, valamint az összes irodalmi, tudományos, politikai és vallásos állapotok fejlődése egy uj világrend alakulását, az újkor hajnalhasadását jelezte. Ámde sokak előtt még kérdéses maradt, hogy milyen lesz az uj világ rendje ? Próféták és filozófusok már évezredek óta keresték e kérdésre a választ. Már Ézsaiás látja a kort, melyben az »egy akol és egy pásztor« fenséges eszménye megvalósulni fog. Plato pedig a tökéletes köztársaságot Írja le, melyben a bölcsek uralkodnak. Mindkét látomány óriási forradalmat jelez az emberi szellem fejlődésében. Szent Ágoston elméje a középkor küszöbén foglalkozik az Isten országának megvalósításával és eszméinek fenségét nemcsak az a középkor bámulta, mely benne az egyházatyát tisztelte, hanem bámulni fogja mindenki, a ki átérzi a vallásos buzgóság szent hevét.

Az uj világrend megalakulásában a felszabadulni törekvő észnek legerősebb küzdelme a középkori egyházzal volt. A küzdelem leghivatottabb úttörői a reformátorok. Luther és Zwingli, Calvin és Serveto fellépése hatalmas kísérlet volt a keresztény hitélet újraélesztésére és a századok folytán elharapózott visszaélések megszüntetésére. A pápai hatalom túlkapásainak visszaszorítása, a szentirás tekintélyének helyreállítása, szabad vizsgálása és magyarázása szükségképpen a hitnézetek különféleségét vonta maga után. Ez teremtette meg a protestantizmust, ez jegeczitette ki a lelkiismeret szabadságának egyházál.

A hitújítás, mint az uj világrend sarokköve, gyorsan terjedett el nemcsak Németországban, hanem a szomszédos államokban is. Mindenütt megvolt a határozott theologiai iránya, mintegy a középút a túlzók és a régi egyház között, de mindenütt hatnak reá a politikai és társadalmi viszonyok is. Hazánkban a németországi egyetemeket látogató tanuló ifjak csakhamar szószólói lesznek az újítók tanainak. Dévai Biró Mátyás, a buzgó katholikus plébános, először Luther tanainak terjesztésében fáradozott; később pedig a Zwingli és Calvin hitujitó tanaihoz csatlakozván, Méliusz Péterrel