Az unitáriusok háromszázados zsinati ünnepélyének emléke, az 1868-ik év augusztus 29, 30 és 31-ik napjain Tordán tartott könyörgésekben és egyházi beszédekben (Kolozsvár, 1868)

VII. Kríza János: Új papok felszentelésekor püspöki beszéd

r

98

nyújt a restelkedésnek, a kényelem-szeretetnek legyőzésére, a hívek lelki jóllétére czélzó, soha ki nem fáradó működésre. Elmúltak az idők, midőn a papi emberben inkább csak prédikátort, hitszónokot, vagy az egyházi szertartások ügyes vezérét nézték; elmúltak azok az idők is, midőn a vallás szolgájában inkább csak a népért Istennél közbenjáró, a nép helyett áldozatot bemutató s ez által a bűnei miatt haragvó Istent megengesztelő áldozó-papot, a többi emberek felett valami természetfeletties varázsfénynyel ékeskedő szent-félét tiszteltek, a lelkek felvilágosítását, erkölcsi kenyérrel táplálását csekélyebbszerü teendőnek tartván nemcsak a hivek, de magok a papok is. Ki tagadná az igehirdetés, a hitszónoklat nagy fontosságát, minél ékesebb s a kebleket meghatóbb s megrenditőbb a szónok előadása? s ki tagadná a fényes templomi cultus érzékekre, sőt érzelmekre ható erejét? ha el nem ismerjük is, hogy a csupa homályos érzések és sejtelmek gerjesztésének varázsmestersége mai miveltebb korszakunkban még helyén volna, midőn a lélekben és igazságban való imádásnak egyedül jogos méltósága mindinkább elismertetik.

Csak a szeretet, az Isten és emberi lelkek iránti buzgó, önfeláldozó szeretet, emelheti s emeli is ma a papi hivatalnak hitelét az emberiebben s azért keresztényiebben gondolkozó és érző közvéleményben s közlelkiismeretben. Mint Krisztusnak, „ama jó pásztornak“ szolgái ti is, fiatal szolgatársaim! csupán pásztori hivatalra lehettek hivatva. A ti főpásztori kibocsátó leveletek az Urnák Péterhez intézett szava: Legeltesd az én juhaimat, bárányaimat! Pál apostolnak az éfézusi vénekhez tett intése: Viseljetek gondot magatokra és az egész nyájra! A ki Jézusnak ama szívhez, lelkiismerethez szóló kérdésére: Szeretsz-e engemet? Péternek egész nyíltságával s belső örömével határozottan felelheti: ügy Uram, szeretlek tégedet! az Péter hűségével is fogja legeltetni Jézus juhait, igyekezik, a mennyiben csak lehet, mindennek minden lenni, s a hű gondoskodásban soha el nőm fárad.

Ti, kik az Isten seregének gondviselőivé, az Ur Krisztus lelki nyájának pásztoraivá kívántok lenni, birtok-e ily erős és mély szeretekre hangolt kedélylyel? Szeretet és ihlettség nélkül való, hideg és száraz értelem emberei sok más hivatalra lehetnek alkalmasok, de a lelkészire bajosan. „Szív“ kell a lelkészi hivatalhoz, meleg és buzgó, érzelemmel teljes szív, mely könnyen belé gondolja magát bármi idegen állapotba, mélyen és élénken képes résztvenni mások örömében és fájdalmában, szükségében és aggodalmában, s természeti és erkölcsi