Az unitáriusok háromszázados zsinati ünnepélyének emléke, az 1868-ik év augusztus 29, 30 és 31-ik napjain Tordán tartott könyörgésekben és egyházi beszédekben (Kolozsvár, 1868)
VI. Simén Domokos: A pap az évangéliomnak óltalmazója. Könyörgés és egyházi beszéd
63 „Öröm s hála-énekkel „Téged Isten áldunk, „Egy szívvel és lélekkel „Buzgón magasztalunk;“ „Dicsérnek téged még a csecsszopók is, „Szájokban viselik nevedet ők is. Téged imád „A nappal világában, „Az éj gyász-leplében“; téged magasztal a nagy természet néma csendje; téged dicsér minden , valami a menynyben és a földön van, mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség, most és mindörökké. Téged imádnak „mi atyánk!“ a népek milliói, babár különböző alakban is. Némelyek a csillagok sugaraiban, vagy a nap fényében ; sokan bizonyos állatok alakjában ; mások az öszszes természetben ; némelyek háromságban, mások több istenségben keresnek és imádnak tégedet; mi pedig „Hiszünk és vallunk egy Istent, „Ki magától való és szent, „Kinek neve atya Isten, „Kihez hasonló több nincsen“, és a ki ................................. „Társ nélkül és csak egyedül „Királyi szent székében ül.“ Mi úgy tanultuk meg a Jézus által tett kijelentésedből, hogy „A te örök egységednek „Nincs testi formája; „És azt valljuk, hogy csak téged „Illet a királyság, „Egyetlen egy imádandó „Eelséges uraság!“ De bár különböző alakban imádjanak és keressenek is tégedet a te gyermekeid, te mindeniktől kedvesen veszed az imádságot , csak tiszta szívből és erkölcsös lélekből fakadjon. Az „ismeretlen valóságot“, a „bálványt“, a „napot“ Imádó ember éppen oly édes gyermeked, mint a ki a Jézus tudományának világánál tanult tégedet megismerni. Te az egész emberiségnek nem, faj és felekezeti különbség nélkül egyformán teremtője, megtartója és gondviselő édes atyja vagy.
