Az unitáriusok háromszázados zsinati ünnepélyének emléke, az 1868-ik év augusztus 29, 30 és 31-ik napjain Tordán tartott könyörgésekben és egyházi beszédekben (Kolozsvár, 1868)

VI. Simén Domokos: A pap az évangéliomnak óltalmazója. Könyörgés és egyházi beszéd

62

E perczben egészen eloszlik előlünk a földi hiábavalóságok borús fellege; a tégedet imádás lelkűnkben szent érzelmeket kelt; a te szereteted, jóságod és mindenekre kiterjedő gondviselésed elgondolása egész lényünkre nyugalmat áraszt; mert érezzük „teremtő nagy Isten“! hogy jobb egy nap itt a te házadban, melynek homlokzatán a te egységes neved tisztelete áll'), hogy sem ezer nap egyebütt. „Isten! egy igaz Való ,

„Oszthatatlan Egység,

„Kihez nincs több hasonló „Imádandó felség,

„Kit imád szent örömben

„S hirdet a mindenségi“ téged látunk mi a természetben mindenütt; téged látunk lelkünk fényénél; a te ujjaid érintését érezzük annak húrjain; a te nevedet olvassuk le szivünk táblájáról, a hová hivatásunkat, czélunkat, s az igazságot, mely által e czélt elérhetjük, te magad Írtad fel teremtő kezeiddel; a te édes atyai bölcs kezedre ismerünk saját életünk és szent vallásunk történetének lapjain, minden szép, nemes és jó vonásokban ; arra ismerünk a bús, néha fájdalmas, de oktató vonásokban is. E vonások látásánál „Szent örömérzésre gyűl „Atyánk! e ház népe,

„S emlékünkbe felvonul

„Három század képe“, a mely az emberiség jó ügyének győzelmére, az égi igazságok diadalára, szent vallásunk újonnan való megalapítására, s ez által Jézus tudományának, a középkori szentségtelen, vétkes farizeusok által kovácsolt bilincsekből való új életre hozására emlékeztet, és vallás-közönségünk erkölcsi aranyának megpróbáltatását juttatja eszünkbe. E vonások látásánál felmerülnek emlékünkben ama jelesek, kik életűket arra szentelék, hogy az emberi lelkeket készekké tegyék az igazság elfogadására ; felmerülnek ama jelesebb, tudományosabb egyesek, kik a világosság országa terjesztésén fáradoztak, a tudományosság szövétnekét elébb-elébb adván és hagyván maradékaiknak ; felmerülnek mindazok, kiknek nevét, tetteit és az igaz ügyért való szenvedéseit vagy a történelem örökítette meg, vagy pedig áldást-hozó munkásságuk szelleme önmaga véste be magát az emberek szivébe. És midőn mindezek igy felmerülnek lelkűnkben:

') A tordai unit&r. templom homlokzatán, hol ez ima elmondatott, „Honőri s o liua Dei“ felirat áll.