Az unitáriusok háromszázados zsinati ünnepélyének emléke, az 1868-ik év augusztus 29, 30 és 31-ik napjain Tordán tartott könyörgésekben és egyházi beszédekben (Kolozsvár, 1868)
II. Ferencz József: A hit és lelkiismert szabadsága. Könyörség és egyházi beszéd
25 különösen korunkban, midőn ipar és kereskedelem, tudomány és művészet hihetetlen fejlődést nyertek, midőn mintegy megezáfolására a hajdankor bölcsének, ki azt mondá: hogy nincs semmi új dolog a nap alatt“, minden nap, sőt minden óra valami újat és nagyszerűt hoz létre; midőn oda jutottunk, hogy villámmal beszélünk, napsugárral írunk, párán átázunk s egy kerékkel száz meg száz ember dolgát elvéggezzük, többé nem érjük be a természetadta tehetségekkel, hanem ha élni s boldogulni akarunk, ugyancsak szem előtt kell tartanunk a közmondást: „többet észszel, mint erővel“, s azon kell igyekeznünk, hogy minél nagyobb értelmi képzettséget szerezzünk magunknak, s jobb nevelést adjunk gyermekeinknek. Enynyi nagy és fontos ok igazolja a nevelésügy iránti mai közérdekeltséget, s nyilván mutatja, hogy annál nemesebb ügyért nem emelhetünk szót, szentebb czélra nem áldozhatunk, mint a nevelő intézetekre, nép-, ipar-, tudományos vagy bármi névvel nevezhető iskolákra. De talán ezek nem tartoznak felvett tárgyunkhoz ? Én ai! úgy vagyok meggyőződve, hogy a nevelés a keresztény vallással igen szoros öszszeköttetésben van. Jézusnak magának küldetése egyik fő ága a népek tanítása volt; s midőn tanítványait a világra kibocsátotta, azt adta nekik útasitásul, hogy elmenvén tanítsanak minden népeket. Ha tehát a bölcs emberiségi, az államférfi társadalmi, a gyakorlati ember szükségességi szempontból üdvözli a nevelést: engedjétek meg nekem k. ai! hogy én azt vallási tekintetből üdvözöljem, minthogy én ettől várom és reméllem a hit és lelkiismeret szabadságának végdiadalát. Igen, a miveit ember maga határoz, mint átalában élete, úgy hite és meggyőződése felett is; annak lelkét nem lehet hitczikkelyekkel, annálkevésbé a régi szent atyák tételeivel megbékózni; ő maga szabadon alkot magának fogalmat Isten és világ, jó és rósz, erény és bűn, jelenvaló és jövő élet felől. És a midőn maga e jogával él, tiszteletben kell hogy azt tartsa másokra nézve is, más szókkal : ő nem erőszakolhatja rá senkire hitét és meggyőződését, hanem kitkit meghágy annak háborítatlan élvezetében, minél fogva igazán miveit ember türelmetlen nem lehet, és hitüldözésre csak vakbuzgó főket, s Bertalan-éji mészárlásokra csak neveletlen embereket lehet megnyerni. Oh jövel hát gyors szárnyakon felvilágosult ember-nevelés , s hozd el magaddal a hit dolgaiban való szabad gondolkodás és mások meggyőződése iránti tisztelettel viseltetés boldog idejét! Hozd el magaddal a polgári és lelkiismeret-szabadságot, hogy ennek védelme alatt nevekedjék a magán és közjóllét és boldogság, s tejesedésbe menjen
