Ferencz József: Párhuzam hazánk és egyházunk története között (Kolozsvár, 1896)

4

hetjük, hogy a gondolat testté vált, hogy az általunk tervezett nemzetközi unitárius konferenczia létre jött s azt mindnyájunk örömére megtarthatjuk.

Nemzetközi unitárius konferenczia Magyarországon! Bizony, e tény reánk nézve csaknem oly nagy jelentőségű esemény, mint hazánknak ezredéves ünnepe. S nem lehetetlen, hogy sokak előtt legalább is feltűnő lesz, hogy éppen mi kíséreltük meg nemzeti ünnepünk alkalmából egy nemzetközi vallásos konferencziát is tartani itt a fővárosban, hol számunk elenyésző csekélység más vallásfelekezetek lélekszámához képest; sőt még az országban sem bírunk azzal a sulylyal, azzal a tekintélylyel, mint a többiek. Valamint a külföldön sem dicsekedhetünk vallásunk nagy elterjedtségével, a mennyiben névleg legalább eddig még csak Angliában és Amerikában vagyunk inkább képviselve. De én azt hiszem, — s e hit nem csekély lelki örömömre szolgál, -— hogy ha e konferencziánkkal bármily csekély mértékben hozzájárulhatunk mi is ezredéves nemzeti ünnepünk emeléséhez, ezzel hazafiui kötelességet teljesítünk. Már pedig ki merné kétségbe vonni azt, hogy ha e konferencziánkkal csak egyetlenegy külföldi barátunkban is hazánk és nemzetünk iránt a jó véleményt ápolhatjuk; ha azok, a kik minket itt a külföldről megjelenésükkel megtisztelni szívesek valának, személyesen látva és meggyőződve hazánk és nemzetünk életképességéről, törekvéseiről, műveltségéről, mindezeknek szószólói lesznek saját hazájokban és nemzetük előtt, — ez által nem folyunk-e be, nem munkáljuk-e ezredéves nemzeti ünnepünk czélját, nem emel-