Boros György (szerk.): Értesítő a Nemzetközi Unitárius Conferencziáról (Kolozsvár, 1897)
A Nemzetközi Unitárius Konferenczián tartott beszédek és felolvasások - Beszédek és felolvasások
39 iránynak, a mely csakhamar Erdély minden részében, jelesen Kolozsvárt, Tordán, Maros-Vásárhelyt, Gyula-Fejérvárt, Abrudbányán, Toroczkón és a Székelyföldön, hol az értelem és szabadságszeretet nagyobb volt, mint futó tűz gyorsan elterjedt. Maga II. János is az unitárius vallásra térvén, az erdélyi előkelőbb családok is ebben őtet követték, sőt Magyarországon is több helyen elfogadták. Sajnos, hogy Blandrata később, a hitelvek miatt, ellentétbe jött Dávid Ferencczel. Ennek következése lett aztán, hogy Dávid Ferencz az erdélyi unitáriusok első püspöke és ezen vallás alapítója, ki szigorúan ragaszkodott az egy Isten eszméjéhez, üldözőbe vétetett és az 1579-ik évben mint hitujitó holtig tartó fogságra Ítéltetett, s ugyanazon év november 15-én a dévai várban meg is halt. Erre megkezdődtek a zaklatások, főkép azon alkalommal, midőn a szombatosakot üldözőbe vették, holott ezeknek mások voltak hitelvei és egybeköttetésök nem volt az unitárius vallásbéliekkel. Végre 1638. ápril 13-án Gyula-Fehérvárt tartott országgyűlésen be lett mutatva a Dávid Ferencz elitéltetésével az 1579-ben készített hitvallás, mely egy bizottságnak kiadatván,ez az írt év julius 1-én Deésen összeült s több napi vitatkozás és úgy a vádlók, mint a vád alattiak kihallgatása után egy egyezséget hozott létre,melynek egyik sarkalatos pontja ez : az unitáriusok kötelesek a Jézus Krisztust isteni tisztelettel imádni és őt könyörgéseikben egyenesen segítségül hívni. Az unitárius egyházból sohase halt ki Dávid Ferencz szelleme. Az lelkesít, az vezérel. Ezzel az úgynevezett deési egyezkedéssel (complanatio deesiana), melyet Rákóczi György fejedelem és 57 egyházi és világi férfiú írt alá, az unitárius vallás szabad gyakorlata újabban elismertetett s ugyanakkor a Krisztus imádásának és segítségül hívásának kötelezettség e is másodszor ment határozatba.
