Józan Miklós: Szemtől szembe. Rádiós beszédek és alkalmi előadások (Kolozsvár, 1943)

I. Rádiós beszédek

Tan uság tétel, „Veszitek a Szent­iéleknek erejét, mi­nekutána eljövend, ti­­reátok; és lesztek ■ nékem tanúim Jéru­salemben és egész Júdeábán, Samariá­­ban és a földnek mind végső határáig.“ Ap. Csel. I. 8. A lelki élet örök törvénye szerint, kicsiny kezdetből egy világraszóló mozgalom indul meg ezekben a napokban, amelyek az emlékezésnek és a bűnbánatnak vannak szentelve az egyete­mes keresztény egyház gyakorlatában. Emléke­zünk a Mesterre, kinek szelíden felénk hajló, su­gárzó alakját csak egy pár pillanatra takarja el a megdicsőülés fellege. S ha szinte el is tűnnék testi szemeink elől, csak annál jobban és tisz­tábban és igazabban látják, őt a lélek szemei: a századok folyamán mind mélyebb és oda­­adóbb ragaszkodást váltva ki az ő követőinek ezreiből és millióiból. Őreá emlékezünk mi is e szent napon, ige­hirdetők és hallgatók, akik hallani véljük a baráti biztatást, hogy a vízzel való keresztség után, amellyel eljegyzett magának, immár a Szentlélekkel való keresztelkedés magasztos ün­nepe következik, amellyel mi jegyezzük el ma­gunkat övele egy egész hosszú, szép, küzdel­mes és munkás élet újabb és újabb fejezeteire. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom