A Magyarországi Unitárius Egyház 1903. augusztus hó 23-24-ik napjain Vargyason tartott Zsinati Főtanácsa alkalmából mondott imák és beszédek (Székelyudvarhely, 1903)
35 szellemei hívnak a követésre s nekünk megtagadnunk nem lehet, nem szabad, mert ezzel hitünket is megtagadjuk. Szülessünk hát újjá cselekedetünkben, hogy általunk újjá születvén hazánk, vallásunk, társadalmunk — itt legyen »a jobb kor reggele !« Keresztények, atyámfiai! gondolom, hogy megértették, hogy miért, miben szükség újjá születnünk. Sok változás, sok átalakulás, ujulás mindenben, mindenütt. Miért lennénk csak mi a maradiak? Fel hát a szivekkel!! E szent zsinatnak legyen meg az az emléke: hogy mi is megújultunk, hogy újjá születtünk hitünkre és cselekedetünkre nézve. Azt, őseinktől örököltük, ezt ők szent példáikban követni hagyták; az, Istenhez a magasba vezet; ez az ő szent országát hozza közénk .. Ébredjünk uj életre! Föl tehát vallásunk »nagyja, apraja, Szégyen reá, ki lomhán vesztegel; Dicsőség arra, a ki dolgozik ! Válaszszatok : szégyen vagy dicsőség 1 !« UTÓ IMA. Ámen. Szent Isten, szerető édes Atyánk! szivünk oltárán lélekben és igazságban előtted, neked áldozánk; fogadd kedvesen s aztán lelkederejével segélj minket, hogy újjá szülessünk; hitünket cselekedeteink által mindenkor bebizonyítsuk. Atyánk! kegyelmed maradjon velünk, gondviselésed kisérjen utainkon! Ámen. a*
