Ferencz József: Egyházszertartási dolgozatok (Agenda) (Budapest, 1878)
Első rész: Keresztelésiek
9 anyaszentegyliáznak, hű követője szent Fiadnak, kinek nevében kérünk hallgass meg minket. Mi Atyánk stb. [Mily nevet kívánnak a szülök a kisdednek adatni ? Kijelentvén ezek akaratjukat: a tiszta víznek fejére öntése közben a lelkész e szókat mondja: «Én tégedet N. megkeresztellek Atyának, Fiúnak, Szent Léleknek nevében.»] Az Isten, ki életedet adta, tartson meg téged, ártatlan kisded! a szülőknek, az anyaszentegyliáznak és hazának ; nevekedj testben, lélekben, Isten és emberek előtt való kedvességben. Amen. II. Teremtő Isten! ki porból alkotva testünket, lelkünk által isteni lényedhez fűztél s szent Fiad által elhívtál ama mennyei polgárságra, mely itt e földön a szentben és igazban, túl a síron az örök életben áll: fogadd ez ártatlant is országod fiai, keresztény anyaszentegyliázad polgárai közé. Amen. (( Teremtsünk embert a mi képünkre és a mi hasonlatosságunkra.» E szókban adják értésünkre keresztény Atyámfiái! az ó-szövetségi írások a magasztos czélt, melyre az ember Istentől teremtve van, ki épen a mily tehetetlen és jelentőség nélküli mig bölcsőjében ringatják, oly nagygyá és nemessé növekedhetik az élet iskolájában, sőt mint az irás mondja: «Istenhez hasonlóvá, az ö képmásává válhat)). Innen kimagyarázható az öröm, melyet a gyermekek születésén érzünk. Avagy mi ok volna különben óhajtani egy magával jótehetetlen lényt, ki születése perczében inkább lehet aggály és szánalom tárgya ? egy darab hús, melynek nincs öntudata, melyet nem érdekel az anyai csók s az apai ölelés; egy lény, mely csak sírni képes, melynek mosolya csak ösztönszerii, melynek megjelenése álomképhez hasonló, mely lelkünk káprázatai közt megjelenik és az éj sötétében ismét eltűnik a nélkül, hogy mivoltát érthetnők ? Mi ok volna létét óhajtani, ha nem tudnók, hogy e gyámoltalan kis teremtés nem sokára figyelmezni és érezni, gondolkodni és okoskodni, szeretni és kedves lenni, tenni és alkotni fog s jelét adja annak, hogy többre van hivatva, mint e földnek bármely más teremtménye ? Igen, mint a föld, mely barázdái alatt a búza áldott magvát rejti, mely a tavasz elevenítő napsugarainak hatása alatt kihajt s hullámzó kalásztengerrel borítja el a mezőket: úgy e kisded
