Ferencz József: Egyházszertartási dolgozatok (Agenda) (Budapest, 1878)
Első rész: Keresztelésiek
38 aggodalmas, de örvendő részvéttel s mint keresztelési ünnepélyhez illik, készséggel osztozunk a szülők örömében. E helyzet által igazolva van az alapul vett szép bibliai mondat: «Az Ur nem hagyja el övéit». Keresztény Atyámfiái! Ideje, hogy a múlttól elfordulva, lelkünk a jövővel is foglalkozzék. Midőn a kertész virágait ülteti vasry csemetéit tisztogatja, már maga előtt képzeli virága nyílását és az izes gyümölcsöt is. Lehet, hogy a mi gondolatink most egyszerre ily messze nem tévedeznek, de alig hiszem, hogy lenne közülünk olyan, ki úgy meg tudná kötni gondolatait, hogy azok e kisded csecsemő pólyakötőin túl ne járjanak ; főleg a szülőknek nem megbocsátható-e, ha ők a jelen örömét se élvezhetik a jövő gondjai nélkül, ha szívókban kisdedük sorsát illetőleg száz meg száz kérdőjel áll, melyekre oly örömest szeretnének valahonnan feleletet nyerni, de nem lehet, mert a jövő titkos fátyolát halandó kéz még soha félre nem lebbenthette ! Ne várjatok hát ti is, kedves szülők ! feleletet egyikére is azon kérdéseknek, melyek most telketekben felmerülhetnek: ha vájjon nem fordul-e már holnap gyászra mai örömetek ? ha vájjon e kisded életéhez kötött reményetek nem fog-e épen akkor elenyészni, midőn mint a gyermek szappanbuboréka a legszebb színekben játszik előttetek! Ne kérdezzétek, ha vájjon megéritek-e hogy ártatlan kisdedetek egykor úgy mosolyogjon nektek, mint ti mosolyogtok most neki. Ne kérdezzétek, ha vájjon örömre született-e vagy búra, szerencsés lesz-e vagy szerencsétlen, megelégedés, fogja-e kisérni pályáján vagy szenvedések és csalódások vérezendik meg szivét? hanem bízzatok, reméljetek és higyjétek a szent íróval, hogy : «az Ur nem hagyja el övéit». Azonban a kér. vallás e biztatása mellett mégis kérnélek kell: ne felejtkezzetek meg soha arról, hogy e gyermekért nemcsak magatoknak, hanem a társadalomnak, a hazának és anyaszentegyháznak is felelősök vagytok. Nincs nagyobb tévedés, Keresztény Atyámfiái! mint azt hinni, hogy a rósz gyermek csak a szülőknek baj. A gyermek végre is 15—20 évig a szülőké, azontúl a társadalomé: nő lesz vagy férj, hazafi vagy honleány, keresztény vagy kereszténynő. 8 vájjon mindegy-e az, miként felel meg ezen különböző állásoknak ? Mindegy-e az, ha gyermekeinkből jó házi nők és tiszteletre méltó családfők, hazájokat szereti
