Ferencz József: Egyházszertartási dolgozatok (Agenda) (Budapest, 1878)

Első rész: Keresztelésiek

Atyánk! bövölködjék a te kegyelmed e kisdeden. Terjeszd ki védő karodat felette. Vezéreld biztosan az élet bizonytalan vitain s részesítsd őt áldásaidban.

Adj neki erős értelmet, szépre és jóra fogékony szivet, hogy bárminő állásba jutand, neked és az igazságnak éljen, a helyes utrói el ne tántorodjék, honát s a közügyeket híven szolgálja, hitsorsosai és embertársai iránt keresztényi szeretettel viseltessék.

Oltalmazd őt, ha kisértetek közé jut s felfuvalkodástól védd, ha boldog leszen. Fogadd azok sorába, kiket az emberek szeretnek s kiknek nevök fel van írva te nálad.

Cselekedje irgalmasságod, hogy szülőinek örömére nőhessen fel, s legyen a hazának, egyháznak és emberiségnek méltó tagja. A Jézus nevében kérünk: Mi Atyánk stb.

(Keresztelés mint fennebb.)

És most maradj, kisded Keresztény Atyámfia! az isteni oltalom és szülői szeretet kettős védpaizsa alatt! Őrködjék feletted az Urnák vigyázó szeme s a szülői szeretet ápoló gondossága soha meg ne fogyatkozzék te rajtad. Amen.

IV.

A mi segedelmünk legyen az egy Istentől, ki szent Fia, az Ur Jézus által elhívott minket az ő lelki országának szolgálatára. Amen.

«Elmentén, tanítsatok minden népeket, megkeresztelvén őket Atyának, Fiúnak, Szent Ijeleknek nevében». E szavak Keresztény Atyámfiái! melyeket az evangelium-iró mint az Ur Jézus által mondottakat ad elénk, nemcsak a keresztelési szertartás eredetével ismertetnek meg, hanem kifejezik a czélt is, melyre az alapittatott, a mi erkölcsi önelkötelezés arra, hogy a ki megkeresztelkedik, hiv lesz ama tudományhoz, melyet Istentől, az ö Atyjától és a mi Atyánktól vett és az ő akaratjából hirdetett ki a Fin, azaz, a Jézus Krisztus, a Szent Lélek pedig, e tudomány szerint az a mennyei erő, melynek ihletése által az ember nagy czéljait létesíti s a kereszténységnek életet, elterjedést és megszilárdulást adott.

Igen, mert minden jó a jóság örök kútfejének, Istennek akaratjából lesz ; Jézus is Istentől nyerte ama tudományt, mely őt az emberiség legnagyobb jóltevőjévé, megváltójává tette; a midőn tehát a keresztelésnél Jézusra hivatkozunk, Istent magát dicsőítjük, a kinek kezében Jézus az emberiség tökélyesbitése eszköze