Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-07 / 6. szám
XIX. évfolyam ti szám Szekszárd 1909 február 7. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 > Negyed évre . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- | hirat&lon kiTÜ! elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkeresked«'« r.-t. j Szekstárdon. Egye« számok ugyanot kaphatók. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. >1 ejjjelen miaden vasumap. Szerkesztoseg és kiadóhivatal: Szekszárdon. Vármegye utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő é? laptulaidonos : Főrounkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok < loaiit. nem auatnak i A lap szellemi részét illető köz- j lemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Jegyzetek. — lk. A képviselőházi folyosók történelmi nevezetességű szinterei kezdenek lenni a magyar politikai életnek Régebben a folyosó arra szolgált, hogy ott egy cigerettát szívtak el ü;és- közben a honatyák, amíg kiszöktek a teremből. Most ebben is uj divat járja. Maga a tanácskozási terem, mégha a legfontosabb kérdések vannak is napirendre tűzve, állandóan üres, csak az előadó, elnök, jegyző, egy-egy miniszter és néhány gyorsíró, meg teremszolga vannak bent jelen. Annál elevenebb képe van a folyosónak. Nagy csoportokban mentik meg naponként a hazát. A főbb szereplőknek minduntalan van egy mentő ideájuk az örökös válság megoldására, egy-egy arkanumuk, amely a legbiztosabb kiút. amely kivezet a misztériumokkal vegyes bonyodalmakból. És a csoportok előadó szónokai emeltebb hangon tárgyalnak, mihelyt közelükbe ér egy hírlapíró, aki rögtön megrögziti és a halhatatlanságnak adja át az elhangzó nagy kijelentéseket, amelyeken aztán okulhat az ország és földeiül a haza sorsa. # * * Amíg csak ebben az ártalmatlan keretben mozog a folyosó, addig nincsen baj, hadd legyen az a szerepelni vágyó, hiúságtól duzzadó politikus urak melegágya. De mikor a csoportosulások politikai manőverekre és pártbomlasztó tüntetésekre vezetnek, az már nagyobb baj. A múlt héten a folyosó határozta el, hogy küldött- ségileg üdvözlik a királytól Bécsből visszatért Apponyi Albertet, hogy a párt bizalmáról biztosítsák. Azt hisszük, Apponyinak nem volt kedvére való ez a tüntetés, mert abban nincsen köszönet, ha a többségi párt az alkotmányos minisztert minduntalan küldöttségileg és felkö-' szöntőkkel biztosítja a maga megrendithetet- len bizalmáról. A házastársi hűség nem sokat ér, ha az ömlengő szavakban nyer csupán kifejezést. Nehogy azonban a másik miniszter és másik pártvezér rossz néven vegye a tüntetést, hát a folyosó elhatározza, hogy Kossuthoz is meneszt küldöttséget és őt is biztosítja a párt rendületlen hűségéről és támogatásáról. És becsületére válik a jó, derék és sajnos még mindig beteg Kossuthnak, hogy a tisztelgőknek azt felelte, hogy az országnak és a homloktéren álló ügyeknek a szavak és tüntetések mit sem használnak, hanem tettekre, cselekvésre, munkára van inkább szükség. Azonban közoen a király Justh Gyula házelnököt kihallgatáson fogadta. Ez alkalom volt megint arra, hogy a két íővezér mellett a harmadik fővezért is küldöttségileg keresse fel a párt és biztosítsa őt is rendületlen bizalmáról, hűségéről és szeretetéről. Váltig hangoztatják a függetlenségiek, hogy a fővezérek mellett való tüntetés éle nem Andrdssy Gyula el.en irányult, — de azért nagyon szeretnék akár Justhot, akár Hollót a belügyminiszteri székbe ültetni. A görögtüzes személyi kultusz nem alkalmas nagy kérdések megoldására és azoknak többet árt, mint használ. # * * IVekerle fényes dialektikája gyönyörűen domborodik ki az adóügyi vitában. A kényesebb pontok elől kitér és mosolyogva válaszol a neki tetsző kérdésekre. Az összes felszólalóknak tud valami megnyugtatót mondani. Ő egyaránt szivén viseli a nagybirtokosok, a latifundiumok, a kisbirtokosok, a nagykereskedők, a szatócsok, a gyárosok, a kisiparosok, a lateinerek, szóval az összestársadalmiosztályoksorsát.Folyton azt bizonyítgatja, hogy egyeníőjmértekkel méláz uj javaslat és inkább lényeges adóleszdllitd- sok lesznek, nem pedig emelések. Ebben azonban teljes tisztelettel a miniszterelnök geniálitása és szavahihetősége iránt, mégis kételkedni vagyunk kénytelenek. Ha az uj javaslat nem rejt magában adóemelést, hát mondja meg az illusztris pénzügyminiszter ur, miből fogja fedezni azt a kétszázmilliót meghaladó kiadási többletet, amely államháztartásunkban az utóbbi években beállott és amely a nagy kincstári pénzkészleteket már fölemésztette. Adjon felvilágosítást és oldja meg azt a rejtélyt, hogyan lehet apadó bevételekkel óriásilag felszaporodott kiadásokat az egyensúly felbillenése nélkül fedezni ? Wekerle válasza. Azt hisszük: nein kell bővebben bizonyítanunk, bogy valamely nemzet politikájában az önérzet és méltóság elengedhetetlen kellékek. Különösen áll ez a nemzetközi érintkezés viszonylataira vonatkozólag. Hogy az önérzet tulhaflása sokszor a méltóság rovására esik, arra nem egy szomszédország példáját hozhatnék tel bizonyságul ; arra azonban, hogy egy nemzet önérzetét és méltóságát megtagadná, példát a legjobb akarattal sem tudunk találni, hacsak Írország bukásáig nem akarunk elkalandozni. Ezek a gondolatok ötlenek agyunkba, midőn Wekerle miniszterelnöknek interpellá- ciós válaszát olvassuk és latolgatjuk, melyet Bienerth osztrák miniszterelnöknek az annexiós bizottságban tett magyar közjogi és államjogi fejtegetéseire vonatkozólag adott. Talán nem rohanunk a szélsőségbe, ha nyíltan kifejezzük, hogy a miniszterelnök válaszát sem eléggé önérzetesnek, se eléggé méltóságosnak nem tartjuk. Azt a magunk részéről is megengedjük, hogy a közjogi kérdések tisztázásának nem az a módja, hogy valamely osztrák miniszter elmond egy tarthatatlan theoriát az osztrák képviselőházban és azt valamely magyar miniszter a magyar képviselőházban lecsépeli. Az eredendő hiba épen abban van, hogy egy osztrák miniszter meri szel a reichsrath- ban magyar közjogi és állámjogi kerdcseket az osztrák államjögnak alárendelten fejtegetni. Ehhez véve még azt is, hogy az utóbbi időkben csaknem napról napra előfordul, hogy osztrák képviselők vagy a tarTÁRCA. A Missisippiii. (St. Louisttíl Cairóig.) Amerikai útirajz. — Irta: Vértesi Károly. Ha a Nílust a folyók atyjának hivják, akkor bátran nevezhetjük a Missisipit a folyók nagyapjának, mert Wichmann szerint 6530, a Missourival 6700 kilóméter hosszú folyással bir, ennélfogva hosszabb folyó nincs a földön. Nagy viziut, melyhez a Szajna, Po, Ebro, Duero és több más fluvió, csak patakok. Az Egyesült Államok éjszaki részén tóból ered s tavakat szel át kezdetben. A Missouri, Ohio, Arkansas és Red, hosszú, széles folyók ömle- nek belé. Vizet duzzasztják, kitolják mérföld szelesre és sodrát erősebbé teszik. Európai foiyó-fogalmakat meghaladnak ezek a nagy mellékfolyó vizek, melyeknek a szélessége és hosszúsága mellett a Rajna, Szajna, Tisza, hasonlóképp patakokká törpülnek. Még más öt kisebb mellékfolyója van, ezek között a .Minnesota, Jova és Illinois, ekként hatalmas víztömeggé válik a Missisippi, melyen vigan lehetne hajókázni, ha nem volna a folyóban sok zátony. A Missisipi homokot, nedves iszapot hord nagy tömegekben, (évente 443,750.000 tonnát)*) s *) Stone dr. számítása szerint ebből 79.5 millió tonna a vastartalom, !> millió a mész. 7 millió a magnesium, 5.5 a New Orleáns francia városnál, — ahol a folyam- j óriás elvesz a tengerbe, — az eliszaposodás következtében nem is juthatnának a hajók a folyó vidékének kikötőjébe és a Mexicói-öbölbe, ha töltésekkel ki nem mélyítenék hét méterre időnként a rengeteg hordalékkal feiiszapult ötágú-, sok apró csatornával biró sáros deltáját, melyben a cukornád hazaja van. Ebben a második kis Árpádhonban megnő a tengeri 20—22 láb magasra. Olvastam a Clevelandban megjelenő »Magyar Napilap c-ban, hogy a louisianiai Magyar Gazdasági Egyesület egy Mauthner-féle magból | származó 98 font súlyú sütőtököt küldött a neveztem lap kiadójának száz dollár mellett azzal, hogy azt ossza szét az előfizetők között akként, hogy aki kitalálja, hány mag van a j tökben, vagy a legközelebbi kitaláló kap 50 dollárt, a többbi hat kitaláló között ossza ki a : többit. Olyan mélyen fekszik Louisiania államnak Mississippi torkolat vidéke, hogy gáttal kell a földet védeni a viz áradásától, mint a tenger szintje alatt fekvő Hollandiának kell azt tenni. Hogy néhány napra testben-lélekben megpihenjek s az idő szeszélyes futásában a st. kálium, 1 millió a Kénsav, 1 millió a foszforsav, 800,000 tonna a manganoxid, 666.000 a nitrogén, 557.000 tonna a natrium. Nagy, több száz milliót érő kincs egy év alatt az, amit a .Missisippi elnyel. louisi rendes 87—88 fokos (Fahrenheit) meleg**) után, — mikor a levegő reszketett az izzó naptól — felüdüljek, arra határoztam el magamat, hogy 188 mérföld hosszú utat tegyek Cairóig a Missisippi-folyón, melynek a nagysága tekintélyes. Ezt a részletet választottam abból a hosszú útból, melyet a Missisippin és a Minnesottán a St. Paul fölött lévő St. Antony ; nevezetes vízesésekig gőzhajón megtehettünk. Fogalom szerzésre elég volt ez az útvonal. A föld legjelentékenyebb vízi utjának, a Missisippinek fontossága a kereskedelemben még nagyobb lesz, ha a világtontosságu Panama-csatornát kiárkolják. Az ikerszárazföldet összekötő földszoros a földtudósok szerint későbbi keletű, mindegy, nagy dolog a keresztül vágása, csinált is már a Panama egy másik panamát, mely a zsebbe vág. A kapzsi bankárok és a megvesztegetett miniszterek történetét ismerjük, Lesseps esetét is bőven szellőztettek a lapok néhány év előtt. Nem mondhatom sem szépnek, sem valami regényesnek ezt az utat a folyam hátán csekély emelkedésű partok mellett, de igen érdekesnek **) Fahrenheit 100 foknál van a vérmelegség. Szeptember végén, október elején (1904) voltak St. Louisban a legmelegebb napok, melyek alatt az iskolákat zárva tartották Éles különbség van itt az évszakok közt, a tél hidegebb, a nyár melegebb, mint nyugati Európában. Chicagóban egy nap alatt tizen haltak meg napszurás következtében, pedig nehány nap előtt dideregtem ott.
