Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-31 / 5. szám
o 3LNAVAB*EEGYF 1909 január 31 VÁRMEGYE — Közigazgatási bizottsági filós A vármegyei közigazgatási bizottság február havi rendes ülését február hó 10 én tartja meg. — Az állandó bíráló választmány Apponyi Géza gróf főispán elnöklésévei február hó 3-án d. u. 5 órakor tartja ülését. — Rendkívüli közgyűlés Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi február hó 4-én délelőtt 11 ’/* órakor, a vármegyei székház gyüléstermében rendkívüli közgyűlést tart, az állandó választmány pedig ugyanezen nap délelőtt 91/* órakor tartja ülését. A tárgy- j sorozatból közöljük a következőket: 1. Belügyminiszteri rendelet, a vármegyei dijnokok fizetésének és szolgálati viszonyainak rendezéséről alkotott vármegyei szabályrendelet módosítása tárgyában. 2. A közigazgatási szakosztály előterjesztése a. gazdasági cselédlakások építésére vonatkozó szabályrendeletre vonatkozólag. 3. Az igazoló választmány jelentése a választott vármegyei bizottsági tagok 1909. évre kiigazított névjegyzéke tárgyában. 4. A tisztviselői nyugdíj választmány előterjesztése, özv. Dabi Józsefné szekszárdi lakos nyugdíjaztatása ügyében. 5. A Lymburg-Stirum gróf és grófné- féle alapítványokra felügyelő választmányban lemondás folytán üresedésbe jött egy tagsági helynek betöltése. 6. Dr. Schvetz Antal bizottsági tag ur indítványa, néhai Petrich Ferenc emlékének jegyzőkönyvbe iktatása iránt. 7. Ko- lozsvármegye körlevele a vármegyei központi és járási számviteli intézménynek törvényhatósági hatáskörbe leendő helyezése tárgyában az országgyűlés képviselő házához, a m. kir. bélés pénzügyminiszter urakhoz intézett feliratának támogatása iránt. 8. Abauj Tornavármegye ugyanezen tárgyban hozott határozata. 9. Pest- Pilis-Solt-Kiskunvármegye közönségének, a vármegyei nyugdíjalapok országos szervezetté alakítása és állami kezelésbe vétele tárgyában hozott határozata. 10. Bács-Bodrogvármegye hasonló tárgyú határozata. 11. Szabolcsvárme- gye körlevele a tűzoltói intézmény terhei viselésénél mutatkozó aránytalanságok törvényhozás utján leendő rendezése ügyében, a m. országgyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása iránt. 12. Turóczvármegye körlevele a községi és körjegyzők nyugdíjügyének országosan leendő szervezése ügyében a m. kir. belügyminiszter urhozj intézett feliratának támogatása iránt. 13. Hontvármegye ugyanazon tárgyban hozott határozata. 14. Debrecen szab. kir. város körlevele a »Ne terriere« kezdetű pápai decretum érvénytelenítése tárgyában a m. kir. kormányhoz és az országgyűlés képviselő házához intézett feliratának támogatása iránt. 15. Hajduvármegye u. e. tárgyban hozott határozata. 16. Zemplénvármegye körlevele a koalícióban levő egyetértő hazafias pártok egyesítése tárgyában a m. kir. kormányhoz intézett feliratának támogatása iránt. 17. Zemplénvármegye körlevele a Rákóczy-háznak Borsiban leendő felépítése és Rákóczy fejedelem szülőházának az állam által leendő megvásárlása tárgyában a m. kir. kormányhoz intézet* feliratának támogatása iránt. 18. A siketnéma- intézeti tanárok egyesületének megkeresése a siketnémák köteles tanítása és intézeteik anyagi ellátása ügyében a magyar országgyűlés képviselő házához és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz intézett feliratának támogatása iránt. 19. Alispáni előterjesztés az 1909. évi fősorozásokhoz polgári elnökök és orvosok kiküldése tárgyában. 20. Alispáni előterjesztés a hordóhitelesitő hivataloknak hordójelzó hivatalokká átalakítása ügyében. 21. Alispáni előterjesztés az elhagyottá nyilvánított gyermekek után felmerült gondozási dijak megtérítése tárgyéban. 22. Alispáni előterjesztés Szekszárd r. t. városban 11-ik városi orvosi állás szervezése iránt. 23. Alispáni előterjesztes a dunaföldvári járási főszolgabírói hivatalhoz beosztott járási számvevő és állatorvos részére hivatali helyiség kibérlése tárgyában. 24. Alispáni előterjesztés Nagymányok község hetivásár engedélyezése iránti kérelmére vonatkozólag. 25. Alispáni jelentés Végess János tb. árvaszéki ülnök részére adott szabadságidő engedélyezése ügyében. A debreceni átirat. Lapunk más helyén foglalkozunk a »Ne temere« kezdetű pápai dekrétummal, melynek érvénytelenítése tárgyában Debrecen átiratpt intézett a törvényhatóságokhoz. Az átirat foglalkozik a vegyes házasságok rendezése tárgyában hozott 1844-ik évi III. törvénycikkel és XVI. Gergely pápa 1841-ik évi »Quo vestro« kezdetű brévéjével, mely a vegyes házasságokat Magyarországon elismerte. Hangsúlyozza, hogy a polgári házasságról szóló 1894. XXXI. törvénnyel a felekezeti házassági jogok hazánkban a polgári életre nézve érvényüket vesztették és semmiféle jogerővel nem bírnak. A »Ne temere« dekrétum be nem vallott szülő okául a terjeszkedés vágyát mondja, mert „Ördög“ is csak azt mondja, amit a másik, hisz az is csak azt hirdeti. Az Élettel, a Sorssal akartok szembeszállni ? Erősek akartok lenni ? Erényesek akartok lenni? Legyőzni akarjátok az Életet a Vágyakat; az Álmokat? Balga emberek az Élet jön, a diadalmas, a nagy Élet és elsodor benneteket, mindent. Hiszen minden csak attól függ, hogy az ember „Öt perccel három előtt vagy három után jön“. Szabad cselekvés! Nagy érzések, nagy célok, nagy küzdelmek 1 Hiábavaló. Az elet jön 1 És hiába vergődik az asszony, beleszédül a férfi karjába, mert az Élet leveri, legyőzi, maga alá teperi, mert az Élet, amely vágyakat, szenvedélyeket sodor elébe erősebb mint ő. Hiába küzdöttek a Pál-utcai fiuk, hiába győzték le a magukkal egyivásuakat az Élet jön és tehetetlenül állnak vele szemben. Elviszik a , grund“-ot, amelyért harcoltak, elviszik, bárha a kis Nemecsek életét adta érte, elviszi az a Sors, a Vé'etlen, amely együtt az Élet, amely nem törődik azzal, hogy vergődő asszonybecsületet, vagy rajongó gyermekálmokat sújt a porba. És hogy ez a győzelem gyönyörűséget vagy fájdalmakat ad, hogy pillanatnyi élvezeteknek, percnyi édességeknek vagy erős, nagy szenvedéseknek a kutforrása, ez a végeredményben oly mindegy, oly kicsinyes, mintha nagy hatalmas vívmányoknál, korszakot alkotó eseményeknél, melyek a nagy időben, a nagy térben folytak le, az egyes perceket a parányi lökésekét kutatnék az eredmény helyett. a katholakus pap activ assistentiáját csak abban az esetben engedi meg a vegyes házasságköj tésnél, ha a nem katholikus fél a születendő gyermekeket reverzalisban mind átigéri a r. k. vallásfelekezetnek. Az átirat szerint a dekrétum egyfelől kívülről jövő támadás a magyar törvényhozás szuverénitása, a magyar törvények jogereje és a Magyarországon törvényesen bevett vallásfelekezetek egyenlősége és viszonossága ellen, másrészt veszélyezteti a felekezeti békességet és a vegyes házasságokban é'ő állampolgároknak, rkatholikusoknak és nem rkatho- likusoknak lelki nyugalmát, családi boldogságát. Ezért ál ást foglal a dekrétum ellen és alkalmaztatni kéri a jus piacetit, a királyi tetsz- vényjogot, mely Zsigmond király óta mindig fennállt és 1871-ben, 1873-ban is érvényesíttetett a vaticani zsinat határozatai ellen. VÁROSI ÜGYEK. ___ — Szekszárd r t város villamosmüvének 1909. évi költségelőirányzata. Áramtermelés az egész évben 120000 kwóra, levonandó 15®10 hálózati veszteség 18000 kwóra, marad felhasználandó áram 102000 kwóra. Ebből üzemvilá- gitásra 13000 kwóra, közvilágításra 39000 kwóra, összesen 52000 kwóra, marad fogyasztóknak 50000 kwóra. Bevétel: Város házi pénztárából közvilágításért átalányban 10000 korona, magánfogyasztóktól 50000 kwóra után á 80, 40000 korona, javításokra a Siemens-céggel kiegyezett összeg 680 korona, bevetel ösz- szesen 50680 korona. Kiadás: Befefektetés évi annuitása 10000 korona, a gépház, kút és üzemvezetői lakház megváltásáért járó 4000 korona 5 éves részlettörlesztése 1000 korona, személyzet járandósága 6600 korona, munkabérek 5000 korona, tüzelőanyag 10000 korona, kenő- és tisztítóanyag 1500, tömítőanyag 235 korona, izzó lámpák és ivlámpa-szenek a közvilágítás részére 800 koro ;a, a vezetékek karbantartása 2188 korona, a gőzgépek karbantartása 1343 korona, dinamó és kapcsoló-tábla fentartása 30 korona, épületek fentartása 328 korona, akkumulátor fentartása és biztosítása adó, tűz, balesetbiztosítás, nyomtatványok, postaköltség 1535 korona, leírások árengedmények után 800 korona, kiadás összesen 42559 korona. Bevétel 50680 korona, kiadás 42559 Tiszta nyereség'. 8121 korona. KÖZSÉGI ELET. Lehet. Talán nem is igy van. Talán csak én láttam igy azon a szürke ködös délelőttön, mikor célt, mindent feledve jártam a Pál-utcaban keresni a „grund ot“. Lehet, hogy ezt az összekötő kapcsot' csak a magam leikével láttam meg. A hangulatok szemüvegén, egy átvillanó sejtéssel. Csak magamban, a magam érzésein keresztül szűrődött le igy s talán más percbeh, más körülmények között máskép láttam volna, mint ahogy máskép láttam addig is. Hanem ez a hangulat megragadott, szövögettem össze egyiket a másikkal. És most hiszem és vallom erősen, mélyen. Éreztem, vallottam addig is, hogy az „Ördög“ több, sokkal több, mint szellemes, ötletes munka, éreztem addig is nagy, mélyreható eszmék, érzéssel, fenséggel teli gondolatok jelen valóságát. És találtam bennük addig is sokat, igen sokat. De lelkem vallásává azon a délelőttön vált igazán, mikor megtalálni véltem benne, úgy mint a ,,Pál-utcai fiuk“-ban Molnár Ferencet (akit tulajdonképen nem ismerek). Azt az embert, aki mindnyájunk lelkét hatalmába keríti a maga irói erejé el, hogy belénk csepegtesse a maga szomorú igazságát, belénk csepegtesse akkor is, mikor szellemesen, ötletesen, elmésen, mélyen szántó gondolatokkal a sarokba szőrit mindent éppúgy, mint amikor leverően, csendesen, a lelkűnkbe markolva állítja: <Az életnek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.» — Bonyhád község elöljárósága a főszolgabíró intézkedésére egy pénztári ellenőri állás szervezését javasolta. A községi képviselőtestület az uj állás szervezését megtagadta. A Tolname£yei Takarék és Hitelbank közgyűlése. Kedden, folyó hó 24-én tartotta a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank évi rendes közgyűlését, amelyen 43 részvényes jelent meg, kik 545 részvényt képviseltek. A közgyűlést az intézet elnöke, gr. Széchenyi Sándor, v, b. t. t., főrendiházi alelnök vezette. Elnök üdvözölvén a megjelenteket és konstatálván a határozatképességet, a közgyűlést megnyitotta. A jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Tanárky Ái pád és urffy Lajos részvényesek kérettek föl. Leopold Sándor vezérigazgató előterjesztette az igazgatósági jelentést és a múlt évi zárszámadásokat. Ä jelentés elsősorban a kegyelet hangj in emlékezett meg az intézet volt érdemes igazgatójának, Kiinger Ferencnek évközben történt elhnnytáról. Ezután ismerteti az elmúlt év gazdasági helyzetét, a gabona és a szőlőtermelés eredményét vármegyénkben, az értékesítési viszonyokat, a pénzpiac helyzetét, amelyre nézve mindinkább bénitólag hat a bankkérdésben uralkodó bizonytalanság. Megemlékezik a jelentés az adóreformnak a pénzintézeteket érdeklő részéről, amely a kormány által az olcsóbb hitelnyujthatás érdekében javasolt 5 százalékos tőkekamatadót 10 százalékra emelte föl, továbbá a hivatalos bankkamatlábnál 3 százaléknál magasabb kamatot szedő pénzintézetek adóját — mely pénzintézetek sorába a Tolnamegyti Takarék és Hitelbank ugvan sohasem tartozott — 10 százalékról 15 százalékra emeli föl, vagyis a törvénytervezet, igen helye-
