Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-31 / 5. szám

i^u9 január 31 3 sen, elítéli ugyan a magasab kamatlábat, de ha már az megtörténik, az allam is részt követel magának belőle. Megemlékezik továbbá a jelen­tés arról, hogy az elmúlt évben a Molnár és Báter fé'e nyomdák az intézet közreműködésé­vel fuzionáltak és részvénytársasággá alakultak at olykepen, hogy az intézet a 120.000 koronás alaptőke felet, 60 ezer koronát, elsőbbségi rész­vények utján jegyezte. Ezzel az intézet egyrészt az iparpártoióst és fejlesztést akarta két regi. szolid iparvállalatnak anyagi fölkarolásával elő­mozdítani, másrészt pedig az elsőbbségi rész­vények folytán anyagi hozzájárulása teliesen biztosítva van. A nyomdai vállalat a legszebb reményekre j >go-it, anmk üzletéve csak f. évi juüus utolján vegz dik, tehát az első év ered­ményéről csak a jövő évi jelentés fog beszá­molhatni. Az egyes üzletágak forgalma a következő volt: A letétek állaga kitett 3 millió 384 ezer 279 koronát 1908. évben betétetett: 1 millió 154 ezer 839 korona, tökésitett kamatokkal együtt volt: 4 millió 671 ezer 709 korona. — 1908. december 3lig kivétetett: 1 millió 119 ezer 540 korona marad tiszta betétállomány : 3 millió 552 ezer 168 korona, emelkedés 167 ezer 888 korona, azonkívül a folyó számlái betétek állo­mánya kitett 395 ezer 110 koronát, szaporulat 15,282 korona. A váltótárca az előző évi állomány és az 1908. évi leszámítolt váltók összege 6 millió 844 ezer 789 korona. 1908. év folyamán visszaváltatott 5 millió 43 ezer 379 korona. Állomány 1908. december 31 én 1 millió 801 ezer 410 korona. Jelzálog'. 1907. december 31-én volt: 1 miliő 616 ezer 915 korona; 1908. év folyamán kiadatott 262 ezer 411 korona; összesen 1 millió 822 ezer 326 korona. 1908 évben visszafizettetett: 145 ezer 800 korona; 1908 ev végén állomány 1 millió 736 ezer 526 korona. Értékpapírokra előleg: 1907 év végén 48 ezer 763 korona; 1908. év folyamán kiadatott 24 ezer 55 korona; összesen 72 ezer 838 kor 1908 cv folyamán visszafizettetett 10 ezer 949 korona; állomány 1908 december 31-én 61 ezer 889 korona korona. Folyószámlára: 1907. december 3l-én álló mány 884 ezer 886 korona; 1908 december 31-én 998 ezer 880 korona. Az évi tiszta nyereség 127.805 korona 63 fillér. Ezután Tomcsányi Lajos felügyelőbizott­sági tag a felüg> előbizottság jelentését olvasta fel, melynek meghallgatása után a fólmentvény megadatott. A tiszta nyereség felosztási tervezet elfo­gadtatott és az alapszabályszerü jutalékok és dotációk után osztalékul fizettetik részvényen­ként 34 kor. 2l)00 részvény után 68,000 korona, a nyugdíjalapra fordittatik 3299 kor., a rend­kívüli tartalékalapra 10,000 kor., az osztalék- alapra 4000 kor., a köz- és jótékonycélokra 1300 kor., (köztük a Bezerédj-szobornak 100 korona, az olasz károsultaknak 100 kor., a resicai és. ajkai szerencsétleneknek 100 kor.,) jutalmazásokra és a tisztviselők drágasági pót­lékára 2000 kor, s a maradvány 14,057 kor., 17 fillér az 1909. évre vitetik át. Következtek — az alapszabályszerü meg­bízatások lejártával — a választások. Perezel Dezső vb t. t. részvényes lelkes szavakban méltatván ama nagy érdemeket, me­lyeket az intézet elnöke gróf Széchenyi Sándor őnagyméltósága az intézet alapítása óta annak fölvirágoztatása körül mai napig szerzett, indít­ványára a közgyűlés zajos helyesléssel és alta­lános éljenzestöl kisérve gróf Széchenyi Sándort az intézet elnökévé választotta, ki is meleg sza­vakban mondott köszönetét. Az igazgatóság tagjainak választása előtt felolvastatott Ujfalussy Imre volt igazgatónak bucsuzólevele, amelyben megköszönve a köz­gyűlésnek 18 éven at beléje helyezett bizalmát, magas életkorára való tekintettel az igazgatói állástól való visszavonulását jelentette be. Szé­chenyi Sándor gróf elnök a legmelegebb elismerés hangján szolt a visszavonuló és méltán köz- tiszteletben álló, puritán jellemű igazgató kiváló érdemeiről, kit a szó nemesebb értelmében meg­illet a vir integer elnevezés és indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki legőszin­tébb eiismeresét és köszönetét a távozo igaz­gató buzgó és érdemes működése fölött. Hasonló értelemben szólalt löl J^eopold Sándor az igazgatóság részéről. Ezután az igazgatóság tagjaiul megválasz­tattak : Leopold Sándor, dr. Hangéi Ignác, dr. lxopold Kornél régiek, továbbá az elhunyt Klinger Ferenc helyébe Szeghy Sándor gyógy- szertartulajdonos es a visszavonuló Ujfalussy Imre helyebe Dr. Martin József bornagykeres­kedő. A felügyelő-bizottság tagjaiul megválasz­tattak : Peresei Dezső v. b. t. t. (elnök), Tom­1 ULF. A V A^V» 1M . .- K. csányi Lajos uradalmi főfelügyelő, Gál Arnold i főmérnök es Ujfalussy Imre Az igazgaiotanacsból kilepő Sztankovánszky János nagybirtokos, gróf Széchenyi Domokos : nagybirtokos, Dömők Peter esperes es Fördös ! Dezső földbirtokos újból megválasztattak, az j igazgatóvá megválasztott Szeghy Sándor helyébe pedig Wolf Henrik nagybirtOKOS. Ezzel a közgyűlés az elnök élteté ével ! véget ért. * * * Közgyűlés után az intézet elnöke az igaz­gatótanács tagjai és számos részvényes kísére­tében meglátogatta a Molnár léle nyomdai gyártelepet. A vendége et meglepte a gyárnak nagyszabású, modern berendezése, különösen 1 a naptár- és iróalzatgyártás nagyarányú fejlő- ' dése, úgy a főváros legelőkelőbb cégeitől, mind pedig a külföld legnagyobb városaiból érkezett, feldolgozás alatt álló megrendelések nagy száma. Csak egy arasznyi földet! Nap-nap után bál, mulatságok, estélyek, lakodalmak, keresztelők, egyéb hangulato , ösz- szejövelelek vig zaja tölti be a főváron és vidék házait. Kisebb nagyobb csoportokban, de egy egy napon százezrek lelkülete derül fel a farsang örömeiben. Hazámfiai 1 Honleányok ! a jóleső óráknak derűjében ragyogjon ki lelketekből egy pillanatra az anyaföldnek szeretete: az aradi vértanuk meg- j szentelt földterületéhez tapadó kegveletérzéstek. Meg akarjuk a nemzet srámára szerezni ezt a helyet Ki akarjuk ásatni az ottan porladó cson­tokat. Oltárát akarjuk emelni a hazaszeretetnek. Ebben segítsetek ! Akik örömben ű ztök és mulattok, adjatok és szedjetek össze néhány koronát erre a célra s küldjétek azt be Arad szab. kir. varos taná­csának, hogy egy vagy több négyszögöl a ti kezeteken át s a ti nevetekkel jusson a nemzeti kegyelet lerovására. Csak egy arasznyi földet adjatok, hogy a nemzeté lehessen az egész terület! Budapest, 1909 január hó 28. Dr. Barabás Béla, orszápffyfilési képvisel**, az Aradon működő Ftzenhármas bizottság elnöke. HÍREK — Személyi hírek Gróf Széchenyi Sándor főrendiházi alelnök v. b. t. t. a Hitelbank köz­gyűlése alkalmával folyó hó 26 án Szekszárdon időzött. — Apponyi Géza gróf főispán Bécsben időzik, kedden hivatalos ügyekben városunkba érkezik. — UJ műszaki tanácsos A kereskedelmi miniszter Alacs Zoltán kir. főmérnököt, a szek­szárdi államépiteszeti hivatal főmérnökét, mű­szaki tanácsossá léptette elő. Az előléptetés egy ritka ügybuzgóságu és kiválóan szakképzett vezető tisztviselőt ért. Alacs Zoltán három év óta áll a tolnamegyei államépitészeti hivatal élén és nemcsak hogy hamarosan a legalaposabban tájékozta magát közúti viszonyaink és közforgal­mi ügyeink felől, hanem azonkívül a vármegyénk­ben folyó állami útépítési beruházásokat a leg­pontosabban és a vármegye közlekedési igénye­inek szemelőtt tartásával a legsikeressebben hajtotta végre. Megérdemelt előléptetése tehát osztatlan örömmel találkozik. — Kendergyár Szekszárdon Alegnagyoob örömmel fogadjuk a hirt, hogy a szegedi magyar kender- és lenipar részvénytársaságnak városunk­ban egy kendergyar felállítására irányuló kez­deményezése a megvalósulás felé közeledik. Fölösleges hangsúlyozni, hogy milyen fontos közgazdasági jelentőséggel bir ipari vállalatok­ban annyira szegény városunkban s várme­gyénkben egy nagyobb szabású ipari részvény- társaságnak létesülése s főleg egy kendergyárnak alapítása, amely a mezőgazdasági s ipari érde­keket együttesen s karöltve mozdítja elő. A modern gazdasági fejlődés törvényei szerint bel­terjes és lukrativ mezőgazdaság csak az iparral való szoros kapcsolatban erhető el. Környék­beli gazdáink mind örömmel fogadtak a kender­gyár eszméjét és készségesen vállalkoznak a kendertermelésre, úgy hogy a gyár létesítésé­hez szükséges kendertermelés gazdáink részéről biztosítottnak tekinthető. A gyár állandóan 300 munkást s számos tisztviselőt fog alkalmazni, amiből pedig a városunkra háramló előnyök eleggé szembeötlők. De szerencsétlen vasúti helyzetünk megjavításának szintén igen alkal­mas tényezője lehet a tervbe vett jelentékeny iparvállalat. — Uj táblabiró eskütétele A pécsi kir. ítélőtáblához kinevezett uj ítélőtáblái biro Gajáry Béla dr. f. hó 29-én tette le a hivatalos esküt a pécsi ítélőtábla elnökének kezéhez. — Auguszta emlékérem Simontsits Béla nénak. Simon'sits Belánénak, a rom. kath. ovoda ie’kes alapítójának és elnökének a József fő­herceg szanatórium támogatása körül kifejtett buzgó működésének' elismereseül Auguszta fő­hercegasszony az Auguszta emlékérmet adomá­nyozta A küldött érem kísérő irata a következő : Méltóságos Asszony ! Ő cs. és királyi Fensége Auguszta Fóher- 1 cegasszony legmagasabb rendelkezése szerint i van szerencsém Méltóságos Asszonynak a Fenséges Asszony emlékérmét kezeihez juttatni. Oly örömmel teljesítem Fenséges védnök- | nőnk magas rendelkezését, a mily örömére van ■ a Fenséges Asszonynak, hogy emlékezésül a l szegénysorsu tüdőbetegek iránt tanúsított oda­adó, fáradhatatlan működéséért ezt a kis em'é- | két fölajánlhatja. Valósuljon a kis arrulett jeliigéje: »Ez emlék kisérje utjain« és emlékeztesse mindenha arra a szép ügyre, melynek harcosául oly meleg szívvel vállalkozott, a melynek ez a jelszava: »Mentsük meg a tüdőbetegeket.« Fogadja Méltóságos Asszony kiváló tiszte- ; letem és igaz hálám nyilvánítását. Budapest, 1909 janáár 11. Lukács, belső titkos tanácsos, egyesületi elnök. — Uj dalárda. A régi szekszárdi dalárda tagjait fíoda Vilmos volt elnök vasárnap délután értekezletre hívta egybe, amelyen elhatáiózták. ; hogy a dalárdát újból megalakítják. A megala- I kulás iránt élénk érdeklődés nyilvánul. Folyó j hó 30 án tartják a polgári iskolában az alakuló i gyűlést. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Jankovich Dusán pancsovai kir. törvényszéki betétszerkesztő írnokot, a dunaföldvári kir. já­rásbírósághoz helyezte át. — Eljegyzés. Theuerle Károly alsónánai kereskedő jegyet váltott Szekszárdon Vargha Ferenc ny. árvasz. írnok leányával Ilonkával. Múzeumi felolvasás Szombaton f. hó 30-án este '/» 6 órakor László Géza főgimn. tanár tart felolvasást vetített képek kíséretében Petőfi Sándorról. — Vasárnap este 5 órakor ugyanez. — Az olaszországi földrengés által súj­tottak javára gróf Széchenyi Bertalan nagybir­tokos 200 koronát adományozott. — Hivatal elfoglalás Reich Oszkár tamásii szolgabiró hosszabb szabadság után tegnap foglalta el hivatalát. — Jutalmazás. Az igazságügyminiszter Sodics József önálló működési körrel felruhá­zott betétszerkesztőt a telekkönyvi betétszer­kesztési munkaiatokban kifejtett munkássága elismeréséül 50 korona jutalomban részesítette. — Tűzoltói telefon állomások. Szentkirályi Mihály dr. polgármester intézkedésére a városi rendőrségi szoba telefonját telefonösszekötte­tésbe hozták a tűzoltó főparancsnok és alpa- rancsnokok lakásával, ami által tűz esetén a tűz­oltóság vezetői gyorsabban értesithetők lesznek. — A kaszinó közgyűlése A szekszárdi kaszinó ma vasárnap délelőtt 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését a kaszinó nagytermében. — UJ Igazgató. Gróf Zichy Gyula pécsi megyés püspök, Bors József paksi kántortanitót, lapunk külmunkatársát, a paksi róm. kath. népiskolák igazgatójává nevezte ki. — Változás az orvosi karban. Dr. Slein- feld Géza kórházi alorvos állásáról lemondván, tanulmányainak folytatása céljából Bársony buda­pesti egyetemi tanár szülészeti klinikájára ment. Távozása folytán megüresedett állásra Tolna­vármegye főispánja dr. Dobresen Sándor orvost nevezte ki. Az ujonan kinevezett orvos január hó 28-án foglalta el állasát. — Tani óválasztás. A bölcskei rk. elemi iskolához Kühnel Gyula mecsekszakáli tanító választatott meg. — A szekszárdi kaszinó választmánya f. hó 27-en tartotta az elnöklésben soros Bajó Pál választmányi tag vezetésével évi utolsó va lasztmányi ülését. Éácz József pénztáros elő­terjesztette a kaszinó múlt évi számadásait, jövő évi költségelőirányzatát s vagyonmérlegét, me­lyeket más helyen részletesen ismertetünk. A kaszinó évi bevételi budgetje 30 ezer korona körül jár, ebből házbérjövedelme kitett lri036 koronát, tagdíjbevétele pedig meghaladja a 10,110 koronát. A kaszinó vezetősége a leggondosabb s legtakarékosabb módón intézi az egylet va­j gyoni ügyeit, amellett azonban gondoskodik a tagok jogos Igényeinek kielegiteserő Maga a házvétel es ezt kiegészítő bazarépitkezés olyan sikerült pénzügyi művelet és beruházás volt. hogy az épület jövedelme fedezi a vételár és ! építkezés kamatait és tőketörlesztést, ezenfelül ! pedig a kaszinó tágas és kényelmes helyiségét | úgyszólván ingyen bírja. Ezt a pénzügyi sikert I és egyensúlyt azonban továbbra is csak az ! eddigi irányban való körültekint ', energikus es

Next

/
Oldalképek
Tartalom