Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-24 / 4. szám
9 ' OLNAVÁBMEGYF 1909 január 24 mégis azt látjuk, hogy a városi termelő és dolgozó lakosság nem igyekszik befolyását eléggé éreztetni és érvényesíteni a közügyekben. Ennek lehet tulajdonítani a többek között azt a csekély megbecsülést, amiben a társadalom a tulajdonképpeni városi polgári kereső foglalkozásokat részesíti. A városi polgárságnak föl kell ocsúdnia a tétlenségből, éreztetni kell mindenkivel, akitől az ő sorsának intézése függ, a maga elszánt akaratát s azt, hogy annak kellő erővel, szívóssággal érvényt tud és akar szerezni. Az egész ország városi lakosságának szervezkedni kell s erre alkalmat fog adni az az országos kongresszus, a melyet Budapestre hívunk össze. Nagy, országos érdek fűződik ehhez a szervezkedéshez, mert ennek a sikerétől függ az ország iparának, kereskedelmének helyes utón való fejlesztése, a tisztességes és müveit kereskedő társadalmi megbecsülése és a városokban összegyűlő intelligens, munkálkodó néposztályok befolyásának biztosítása az ország közügyeinek intézésére. Erősen hiszem, hogyha ez a szervezkedés megtörténik, nem lesz lehetséges ebben az országban a régi városellenes politikát folytatni s a magyar városok kívánságait, törekvéseit kellő méltány- i lásban nem részesiteni. A mai országgyűlésen mindenféle politikai, gazdasági és felekezeti érdek többé- j kevésbé nyíltan vagy burkoltan szervezkedett és érvényesíti befolyását a parlament működésében. Csak a városi polgárság és a munkásság az, amelynek céltudatosán szer- j vezett képviselete teljesen hiányzik a törvényhozásban. Jövőben arra kell törekednünk, hogy a városok választoközönsége csak olyan képviselőket küldjön az országgyűlésbe, akik készek a városi lakosságnak az ország általános érdekével nem ellenkező méltányos törekvéseit kellő energiával tá- • mogatni és érvényre juttatni, s akik efelől mindenkor tanúságot tettek. Ezzel tartozunk valamennyien a magyar városok és az egész j ország jövő haladásának. VÁRMEGYE Elvi fontosságú határozatok, n király személye és méltósága iránt tartozó tisztelet állandó j és változás alá nem eshető kötelesség, mely j összefüggésbe nem hozható a változó kormányok politikai ténykedésével. A királysértés vét- , ségének megállapításához elégséges a tisztelet ; hiányának jelképes kifejezése is. (Kúria 6443/908'*. | A kóser hasnak hitközségi engedély nélkül való elárusitása büntetendő kihágást képez. (Belügym. határozat.) Egyesek vagy társaságok által közforgalom céljaira létesített közuttá valamely utat csak az ut létesítője vagy tulajdonosa minősíthet; erre sem a község képviselőtestülete, sem más hatóság nem jogosult. Az alispán a községi úthálózat megállapításába csak másodfokon folyhat be: a községet nem kötelezheti arra, hogy elsőfokú határozatát előre meghatározott értelemben hozza meg. (Keresk. min. 46336/908.) A természetes iszapolás által keletkezett földterület tulajdona a parti birtokost illeti, hacsak arra harmadik személy érvényes magánjog címén a tulajdonjogot meg nem szerezte. (Kúria 569/9( )8.) Állandóbb jellegű vízhasználat engedélyezésénél nem alkalmazható a kerti műveléshez szükséges vizi (bolgár) kerekek engedélyezésénél követendő eljárás tárgyában kiadott 59899/903. sz. miniszteri rendelet, ha az illető a vízhasználatot bolgár kerekekkel kívánja is gyakorolni. (Földmiv. min. 52905/907.) Rátkay László az adóreformról. A tolnamegyei OMKE Szekszárdon tartott nagygyűlésén hozott határozatából a vármegye országgyűlési képviselőihez fordult azzal a kéréssel, hogy az iparosok és kereskedők kívánságát támogassák. Hátkay a hozzá intézett megkeresésre a következőképen válaszolt: Igen tisztelt Uram! E hó 12-én kelt b. soraikra van szerencsém a következőkben válaszolni: Az adóreform iránti törvényjavaslat hiányaira már a pénzügyi bizottsági tárgyalásoknál megtettem óvásomat. Igen szívesen Ígérem meg, hogy a javaslat egy némely, még meglevő hiányait, s amennyire tőlem telik, iparkodni fogok enyhíteni, illetve ez irányban eljárni. Szerintem legfőbb az,hogy a végrehajtási rendelet okos, bölcs, világos és humánus legyen. Ettől függ minden. Törekedni fogok, hogy a rendelet ilyen legyen. Hazafias üdvözlettel Dunaföldvár, 1909. január 15. Rátkay László s. k. Szemere megint izgat. Nagy öles lepedőn jelent meg ismét a szabad gazdák egyesületének plakátja, alias Szemere Kálmán förmedvényes kiáltványa, amely- lyel elárasztja a Dunántúlt, különösen pedig Tolna- és Somogyvármegyét. Az óriási plakát szervezkedésre és földosztás félére hívja föl a népet. A néha sokkal jelentéktelenebb ügyeket felfújó kir. ügyészségek, — a plakát Budapesten j készült és a budapesti postán adatott fel, — nagyobb figyelmet szentelhetnének az izgatást tartalmazó és a népet bolonditó felhívásnak, amelyből idézzük a következőket: „Jelen kiáltványunk folytatólagos előkészítése ama mozgalomnak, amelyet egyesületünk megindított. — Az Amerikajárást beszüntetjük és Amerikában levő földönfutó testvéreinket hazahozzuk. A latifundiumot megnyitjuk egyesületünk, azaz népeink számára. Az egyesület megoldja a hitbizomány kérdését és útmutatással szolgál a nemzeti kormánynak az Amerikajárás nemzetirtó csapásának sikeres orvoslására. A szabad gazdák egyesületének kigondoló és indítványozó bizottsága állandóan működik. Kidolgozás alatt van Dombóvár 30.000 lakosú rendezett tanácsa város, 3 vármegye természetes központja újjászületésének nagyszabású programmja. Kiváló népiskolák teremtése, ! járásbíróságok és egyébb közhivatalok létesítése. Továbbá Szakcs mezőváros is kibontakozik a sötétség ködéből, mint nyolc nagyközség természetes központja, terménypiacával, országhirü állatvásáraival. A szabad gazdák egyesülete indítványozza az eszményi község, Új-Dombóvár (hercegi 70.000 holdas birtok) szétrobban- tását az országgyűléshez intézendő feliratunkban, amelyet nyomaték kedvéért 12 község népeivel aláíratunk. Tessék a latifundiumnak velünk megosztani a terheket, hadd tudják meg, mi a 70—80 százalékos pótadó, jegyző, pap, mester, stb. adója. A szabad gazdák egyesülete kérelmez- a földmivelésügyi miniszter úrtól Tolna ó-dal- niandi több ezer holdas uradalom haladéktalanul való fölosztását 5—10 holdas parcellákban, eredeti bérösszegben — nyomorban sínylődő földnélküli Jánosaink s főképen az atnerikások réi szére, Dombóvár, Döbrököz, Kurd, Gyulaj, Kónyi, Kocsola, Szakcs népeinek. A csikótelep megmaradjon, csak a gazdaság fölösleges része osztandó ki sürgősen. A szabad gazdák egyesülete beszünteti a földesurak és bérlők által népeinktől szedett uzsorabéreket. Attala, Döbrököz, Mökönyös, Pári, Tamási, R -göly, Kocsola, Nak, Dombóvár, szóval Somogy, Tolna és Baranyavármegye vidékén szedett uzsorabérek visszafizetését követeljük népeink nevében. Avagy járja, hogy herceg Esterházy tisztartói és bérlői 60—80— 120—160 korona bérösszeget zsaroltak népeinktől holdanként, holott a bérlők ugyanazon föld holdjáért csak 12—16—20 koronát eket megverni, de nem is becézte. A kis lány aztán félénken befészkelődött egyik sarokba és élt önmagának. Esténként, ha az apja haza jött, megsimogatta, ölébe vette, de a gyenge, törékeny gyermek megriadt attól a marcona, erős férfitól, aki az apja volt. Talán 13 éves volt, mikor az öreg asszony is utána ment annak a fehérárai asszonynak és ketten maradtak az édes apjával. A nyomorúság, a szegénység rá- kényszeritették a munkára. Ellátott mindent. Ziháló mellel, fogyó lélekzettel végezte a nehéz, I mindennapi munkát, de ezt természetesnek találta, megtanulta, hogy van egy csomó ember, akiknek meg kell szenvedniük a mások örömei- j ért Csak akkor döbbent meg, mikor megtudta, j hogy az élet az ő számára semri örömet nem rejt, hogy ő csak huzza-vonszolja a napokat, éppúgy, mint az a feliérarcu csöndes lény: az édes anyja. Kutatni kezdte önmagát, halomszámra hordta össze azokat a könyveket, melyek nyomán az életét akarta meghosszabbítani. És eltiltott magától minden gyönyörűséget, minden mulatságot, minden vágyat csak azért, hogy az életét, ezt a maga szegényes, nyomorúságos kis életét, minél tovább húzhassa. Ott állott a szögletben és nézte a táncoló- kat. S amint igy nézte őket, különös érzések támadtak benne. Rajta kapta magát, hogy többet lát a táncban, mint egyszerű kis mulatságot ; az egész életet, minden gyönyörűségét látja benne. S a tulizgatott leány szemében lázas tűz lobbant fel s a mindig halvány arc szögletén az áruló kis piros folt. Menekülni akart; érezte, hogy nem szabad itt maradnia s nem tudott mozdulni. A kapualjban feltűnt valaki s a mulató csoport hirtelen szétválik A toronyóra lassú kongással verte a tizenkettőt, a magas falak között egy pillanatra becsillant a napsugár. A szénfüsttel teli udvart, ahová kiáramlott a konyhák gőze, egy percre valami tavaszias, üde fuvallat árasztotta el. A mulatók pedig nevetve, tréfálkozva odahívták azt, aki egy percre a tavaszt hozta közéjük : a férfit. Máskor nem igen merték volna ; ez iránt a halvány, komoly fiú iránt valami tartózkodó tiszteletet éreztek. Ü is itt lakott az első emeleten, egy kis hónapos szobában, de más világban élt, mint ezek s csak a szegénysége hozta közéjük. Hanem a lányokban most túláradt a jókedv s nem tudták meg- állani, hogy dévajkodva meg ne szólítsák. A fiú mosolyogva engedett a hívásnak és újból kezdődött a tánc. Hanem ez már más tánc volt, mint az előbbi. Az a leány legalább úgy érezte. Ha az előbb az életet, a gyönyörűséget látta a táncban, most a szenvedélyt, a szerelmet, a mámort. Minden nagy, minden fenséges vágyat, mely széppé teszi az életet, nemessé a gyönyörűséget. Oda tapadt a szeme arra a kettőre, akik egymtt járva a táncot, elfelejtik egy percre a munkát, a jármot, a nehéz igát, mely alatt nyögnek, elfelejtik, hogy ők ketten külön világból való lények, csak azt érzik, hogy tavasz van, szerelem van, szenvedély, s ők ketten: férfi és leány. Vagy csak ő látja, ő érzi ezt, amint a mulatókon keresztül összeér tekintetük, amint odavonszolja őket egymáshoz, hogy az a szegény leány elfelejtsen minden bajt, min Sirolin Emeli az étvágyat ét a testsúlyt, Biegszűni tett a köhögést, váladékot éjiéit Izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár« köhögés, skrofulozis. influenza elleti számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva, Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjed mktdenfcőf „Boche“ eredeti csomag oldat. P. Hoffmann-Li Roche A. Co. Basel (SráJcJ „Roche“. (fiCapható orrosT Rendeletre a ' gyógyszertáriig bao. — Ara Qvegenkürt 4.— korona.
