Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-24 / 4. szám
'L OIA» AVAlvItttGY fcj. 3 19o9 január 24 fizettek és fizetnek ma is. A zsidó, ha 8 százalékos kamatnál egy fillérrel többet követel, azt börtönről börtönre hurcolják, csak az ezerholdasok embereinek szabad törvényesen ezer percentre uzsorát űzni s ezzel népeinket Amerikába kergetni ? Hogy mik az anyagi erőink és hogy mily hatalmas pénzintézetek állanak tőkéikkel a szabad gazdák egyesületének rendelkezésére s vállalataink támogatására 4 és fél százalékos kamattal, azt közhírré teendjük, mihelyt egyesületünk törvényesen megalakult. — A szabad gazdák egyesülete herceg Eszterházy 350,000 kát. holdas birodalma kapuit megnyittatja népei számára. Ha hercegünket meghódítottuk nemes törekvéseinknek, akkor a latifundiumok urai és a papok országszerte önként követik példáját.« Komoly vagy őrült ember akciója-e ez ? A földosztás mételye már nem egy véres összeütközést idézett elő. Amit mi bolondnak tartunk, az a hiszékeny nép lelkében véres komolyság. Ks ezért kell komolyan venni ezt a bolondnak látszó akciót is, amely lehetetlen és veszedelmes utakon jár. Előfizetési felhívás! 1909. évi január hó 1-evel uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket kiknek előfizetősök lejár, — felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fen- akadás ne történjék. Előfizetési feltételek : Egész évre ... 12 korona. Fél ................................6 Negyed évre . o Hazafias tisztelettel A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap kiadóhivatala. HÍREK. — Személyi hírek. Bezerédi Pál főrendiházi tag Abbáziából hazaérkezett Hídjára. Si- montsits Elemér alispán 8—10 napi szabadságra elutazott Szekszárdról. Hazslinszky Géza kir. törvszéki elnök néhány napig Pécsett időzött, ahol a k'r tábla elnökénél tett látogatást. — Uj Ítélőtábla! biró A király az igazságügyminiszter előterjesztésére tiajáry Béla dr -t, a szegedi ítélőtábla elnöki titkárát a pécsi ítélőtáblához bíróvá kinevezte. fájdalmat és egy perccel később odasimuljon annak a férfinak a keblére, aki odajött táncba hivni őt. Elfelejtette, hogy néki nem szabad táncolni, néki nem szabad szeretni, elfelejtett mindent. És járták. A többiek lassan körülállták őket és nézték. Nem is a- kintorna nyöszörgő hangja volt már az amit hallottak, valami mámo- ritó, vad zene csengett a fülükbe. Nem is tánc volt már az amit ők jártak, hanem az egész világon keresztül egymásra talált két ember szerelmi vallomása, felszabadult erők, vágyak tombolása. Nem is tudták meddig tartott. A kintornás végre összeszedte ócska hangszerét és ment. A férfi még mindig szorongatta a leány kezét s mikor elvált tőle s felment kicsiny szobájába, ahol ragyogó álmait vetette papírra, a lelkére nehezedett, hogy ezt a leányt csak azért találta meg, hogy azután örökre elveszítse. A leány pedig szintén ment be a szobába az apját várni. Fojtottan lélekzett, szúró fájdalmat érzett a mellében s mikor belépett kis földszinti lakásukba, valami sötétség nehezedett rá, megakart kapaszkodni . . . s aztán . . . A marcona, erős férfi mikor hazajött, ott találta a leányát a konyha padlatán. Az arcán szivárgott a vér, amint estében felkarcolta a halvány bőrt, a teste lázban iz2ott. Az apa — Apponyi Sándorné grófné és a pipere tanfolyam A Tulipán Szövetség Magyar Védőegyesület magyar iparpárloló mozgalma nagy erősséget nyert az országos háziipari szövetkezettel, amely gyakorlati alapon indul győzelmes hadjáratra, amikor a magyar anyag, magyar kézzel készített ipartermékeit állítja szembe a milliókat elnyelő idegen ipartermékekkel, j Kossuth Ferenc, Szterényi József, Batthány Lajosné szül. Andrássy Hona grófnő és a mágnásvilág hölgyei buzgólkodnak a szövetkezet céljainak biztosításában. A legnagyobb elismerés hangján kell szólanunk Apponyi Sándorné grófné fáradhatatlan tevékenységéről, aki gyakran ellátogat a Tulipán Szövetség piperetanfolyamára, amely fölveszi a versenyt a külföldi | diszkosarkákkal. Bajza Margit, a tanfolyam vezetője, több olyan kosártipust tervezett, mely- ; lyel szépség, eredetiség és olcsóság dolgában | is versenyre kelhetünk á külfölddel. Most a 1 dob-utcai leányiskola napközi otthona loglalko- zik készítésével, ahol a gyermekek naponta nyolc-tiz fillért megkereshetnek vele. Ennek és a müvirág-készitő műhelynek megtekintésére megjelent Apponyi Sándorné grófnő a dob-utcai iskolában, ahol Bán Dezsőné, a Tulipán Szövetség Vll-ik kerületi fiókjának elnöke és vár- bogyai Bogyay Kálmánná fogadta. A grófné három óránál tovább időzött az iskolaépületben. Meglátogatta a napközi otthonok csoportját, a háztartási iskola konyháját és osztályát, min- ■ deniitt élénken érdeklődve.a tanítás iránt. A napközi otthon gyakorlati irányú foglalkozta- ! tásáról és a konyháról azt a megjegyzést tette, j hogy ez az igazi és célravezető eljárás arra, hogy a jövő generációt a gyakorlati életre előkészítsük. — Jéggyár Szekszárdon. Városunkban | rendszerint igen nagy a jéghiány, volt már olyan nyarunk is, hogy egyáltalán semmiféle jég sem \ volt a városban ka/iliató ; ha pedig van is jég, annak összetétele a legtöbb esetben nem valami étvágygerjesztő. Ezt a közegészségügyi szempontból is annyira fontos kérdést tanulmányozza most városunk ambiciózus polgármestere és iparkodik azt a közjó érdekében mielőbb megvalósítani. A város tulajdonába és üzemébe átment villany- telepen városi kezelés alatt álló jéggyár felállítását tervezi és már alaposan megindokolt kérvényt nyújtott be a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben a jéggyárhoz szükséges gép ingyenes átengedését kérelmezi. Nagyon kívánatos, hogy a különben sem jelentékeny befektetést igénylő jéggyár, melynek költségeit a jövedelem előrefelemelte az ágyra, orvosért szalasztott s azután megkezdődött újból a fehér arcú halvány asz- szony útja itt, a leányánál. Éjfél volt. A munkás, aki egész héten görnyedt, most itt éjszakázott a leányánál. Es a leány beszélt, lázálomtól gyötörve : »Egg tánc : az élet. Gyönyörű volt, megérte. Hanem aztán ő mással fogja táncolni.« Hiába csitította az apja. Halkan, töredezve hajtogatta: »Egy tánc : az élet . .« A Király-utca egyik félhomályos, szomorú udvarában ismét megszólalt a kintorna. Az udvaron csakhamar megjelent egy csomó leány. A városliget felé ismét zöldeltek a fák, ragyogott a napsugár. A toronyóra tompa kongással verte a tizenkettőt. A kapualjban megjelent a férfi s a lányok nevetve, trefálózva hitták maguk közé. Az megállt egy percre, mintha várná, hogy abból a kis földszinti lakásból előjön az a halvány leány, akit oly soká siratott, kereste őt a többiek között s aztán mégis odaállt táncolni. S abból a szomorú földszinti lakásból nem jött ki a leány, hogy forró szenvedélylyel, vad féltékenységgel kapaszkodjék a karjába, újból kezdeni a táncot; azt az egy táncot, ami az ő élete volt. láthatólag szépen fedezi, mihamarább megvalósuljon. — Az OVOda bálja A február elsején megtartandó hangverseny és bál iránt igen élénk az érdeklődés és mint halljuk, ott lessz Szek- szárd egész intelligens társasága, de sokan jönnek a vidékről is. Úgy az érdekes es élvezetes hangversenynek, mint pedig a bálnak, meg van a maga nagy vonzó ereje, ami már azért is indokolt és érthető, mert ez az estély lesz az idei farsangnak úgyszólván egyetlen elite mulatsága. A rendező bizottság nap-nap után ülésezik és mindenre kiterjeszti figyelmét és minden lehetőt elkövet az estély minél nagyobb sikere érdekében. — Főnri esküvő. A következő családi jelentést kaptuk ! »Csikszentkirályi és kraszna- horkai özv. gróf Andrássy Tivadarné szül. zichi és vásonykeői gróf Zichy Elenóra, boldog emlékű Erzsébet királyné és császárné palotahölgye, örömmel tudatja az ő és néhai férje csikszentkirályi és krasznahorkaí Andrássy Tivadar gróf cs. es kir. valóságos belső titkos tanácsos stb. leányának, csikszentkirályi és krasznahorkaí gróf Andrássy Ilonának méltóságos galánthai és franknói Eszterházy Pál gróffal, cs. és kir. kamarás, a 7-ik II. Vilmos német császár nevet ; viselő huszárezred hadnagyával és a magyar i lőrendiház örökös tagjával, néhai nagyméltó- ságu galánthai és franknói Esterházy Móricz gróf cs. és kir. kamarás, v. b. t. t., a magyar főrendiház örökös tagjának és özvegye, szül. Stockau Paula grófnő, boldog emlékű Erzsébet j esászárné és királyné palotahölgye fiával tör- ; tenendő házassági egybekelését. Budapest, l90y. | január havában.« — Hasonló tartalmú értesítést ! adott ki a vőlegény családja is. A képviselőházból A kepviselőház jan. i 19-iki ülésén Aidái Kovács János, a dunatöld- ! vári kerület országgyűlési képviselője a szám- vizsgáló bizottság tagjává választatott. Múzeumi felolvasás F. hó 30-án Lápzló Géza főgimn. tanár tart felolvasást »Petőfi S.'in- dor«-ról velitett képekkel. Gyűjtés Forster Zoltán vármegyei fő- } jegyező, helyettes alispán rendeletet intézett Szekszárd város polgármesteréhez és a járási főszolgabirákhoz, hogy hatóságuk területén a délolaszországi földrengés áldozatainak felsegélyezése céljait a gyűjtést eszközöljenek. — A délolaszországi földrengés károsultjainak fölsegélyezésére az egész művelt világon megindult a gyűjtés és adakozás, igy hazánkban is, melynek eredménye bizonyára nem lesz méltatlan sem a szerencsétlenség nagyságához, sem a magyar nemzet olasz rokonérzelmeihez mérten. Úgy Zichy Gyula gróf megyéspüspök, 1 mint Baksay Sándor dunamelléki ref. püspök körlevelileg rendelték el. hogy f. hó 31-ikén, illetve 24-én a templomi istentiszteletek alkalmával gyűjtés eszközöltessék. Főispánunk egy bizottságot kért fel a gyűjtésre, városunk polgármestere pedig nyilvános gyűjtést indított. Apponyi Sándor gróf v. b. t. t. 500 koronát, Apponyi Géza gróf főispán 300 koronát küldtek a központnak. — Vasútépítés A bátaszék—pécsi és a bátaszék—mohács—pélmonostori vasútvonalakra a szomszéd Baranyvármegye 300000, illetve 150000, összesen 450 ezer koronát szavazott meg. Ezt a határozatot a belügyminiszter jóváhagyta és a fedezetül megszavazott 12°/o pótadó kivetését is engedélyezte. Baranyavármegye alispánja a két vasút ügyét junktimba hozta és a pécs—bátaszékire megszavazott 300000 koronából 50000-et visszatartott azzal, hogy ez összeget a vállalkozó csak az esetben kapja mes, ha a bátaszék—mohács—monostori vonal megépítésére is megszerzi az engedélyt. A vállalkozó ezen vonalak épitését tartozik 1910-ben megkezdeni, mert különben elesik úgy a 150 ezer, mint az 50 ezer koronától. A folyó évre a bátaszék—pécsi vasút kiépítése a vállalkozó minden erejét leköti, a bátaszék—mohács—pélmonostori vonal kiépítésére csak a jövő évben kerülhet sor. —