Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-09 / 19. szám

XIX. évfolyam 19. szám Szekszárd. 1909. május 9. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 > Negyed évre . . 3 > Egy szám ára. . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó­hivatalon kiről elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. Egye« számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Mejjjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon. Vármegye utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Főmunkatársi Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten medáliái itott * árszabály szerint számíttatnak. Döntés előtt. A király 4-ikén este lejött Budapestre és a kormányválság megoldása céljából megkezdette magyar tanácsosainak kihall­gatását. Félhivatalos híresztelések szerint ezúttal csak az országgyűlés két háza elnökének, a lemondott kormány vezetőjének és a ko­alícióban egyesült 3 párt: a függetlenségi, alkotmány- es néppárt vezéreinek és elnö­keinek kihallgatása van soron, nem lehetet­len azonban, hogy ezeken kivid még más, koalíciós és a koalíció kötelékein kivül álló magyar politikusok is meghívást, kapnak a királyi kihallgatásokra. A dolog természete szerint a tanács­adásra felszólított államférfiak hallgatni szok­tak arról, hogy mit tanácsoltak a királynak és hogy a király mit és hogyan tárgyalt velők. E köteles diskréció alól csak ritkán van kivé­tel; a királyi kihallgatások egyes részletei — igazán válságos időkből — csak elvétve, hosszú idők, sokszor évek múlva szivárognak ki a köztudatba. Ezúttal Jnstk Gyula képviselőházi elnök csütörtöki kihallgatásáról érdekes részletek kerültek a lapokba. Ezek szerint az önálló bank létesítését ajánló Just/mak a király azt mondotta volna, hogy éppen magyar politikusok egy részének véleménye szerint az önálló bank létesítése a magyar gazda­sági érdekek károsodásával járna és midőn ez ellen yusth okait kifejtette, a király azt mondotta, hogy megfontolás tárgyává teszi a dolgot. Nagyon valószínű, hogy a király min­den egyes meghallgatott tanácsosának taná­csát alapos megfontolás tárgyává teszi, mert ellenkező esetben nincs értelme a ki­hallgatásnak; az is valószínűtlen, hogy a király a válság megoldására vonatkozólag már eleve megállapodott határozattal jött le Bécsből. Mi a jelenlegi válság magva ? Az, hogy a kormány a bank dolgában nem egységes és hogy a többségben levő függetlenségi párt 1911 -re a bank önállósítását akarja. Mi következik ebből ? Az, hogy egy­séges kormányt és egységes kormánypártot kell alakítani, amely — ha a parlamentá- rizmusnak megfelelően a többségből vétetik, csakis tiszta függetlenségi lehet; ha pedig bármely okból kisebbségi kormány nevez­tetnék ki, uj választásokat kellene kiírni, a melyeken a függetlenségi párt eddigi több­sége minden valószínűség szerint csak na­gyobbra növekednék. Növeli a válság nehézségeit, hogy az ismeretes paktum szerint, melyre a koalíció vezérei a királylyal szemben kötelezték ma­gukat, az uj választásokat meg kell előznie a választói törvény reformjának, ezen reform - törvény meghozatalát azonban a koalíciónak a bankkérdés miatt bekövetkezett szétrebbe- nése meghiúsította. Más oldalról a bank­kérdésben való döntés is halaszthatatlan, mert ezen fontos gazdasági és politikai kér­dés nem maradhat érdemleges elintézés nél­kül sokáig függőben. Igaz, a parlamtntárizmus törvényei­nek az felel meg, hogy a független ségi párt, mint az országgyűlés és igy a nemzet többsége, vegye át a kormányt és vigye előre az ország ügyeit legjobb tudása és tehetsége szerint. Ismerve a király alkot­TÁRCA. Múlandóság. Őszi erdőben, őszi napsugáron, Merengek az életen és halálon. Mögöttem a nyár, az étet nyara,, Száraz virága, kihűlt sugara, Tegnap születtem kelő hajnalon, S anyám csókját még érzem ajkamon, Melylyel a kis kapunk előtt megáldott, Mikor a nagy világba kibocsátott. Tegnap találtam az első virágra, Először tegnap néztem egy leányra, S lányról, virágról azt hittem magamban, Mind tövistelen s mind hervadhatatlan! Tegnap tárult ki a világ előttem, Melyről azt hittem, sohasem hagy el! . . . S míg színes álmok szálltak át fölöttem: Az első nótám tegnap sírtam el. Csak tegnap volt, hogy megtaláltalak, S pirulán a szivemre vontalak, Egyetlenegy, valóra vált reményem, En hű szerelmem, édes feleségem ! S ma . . . itt ülök az őszi napsugáron, Tűnődve az életen és halálon. A kis fiaim arrébb játszadoznak, S a fákról a mi halkan lepereg: Boglyába gyűjtik a leveleket. Alkonyodik; nem sok van már a mából, A nap mindjárt lebukik a határról. Az árnyak már jelentgetik az éjjet, S én eltűnődve, búsan kérdezem: Istenem, hát csak ennyi-e az élet ? ? Csend van körülöttem. De az alkonyaiban, Az égen már egy-egy csillag kipattan, S nekem úgy tetszik, hogy mindenik egy szem, Mely bízva néz végig a végtelenben, S az Örökkévalóságig belát . . . Óh értem, értem fényük biztatását: „Ember, ne bánd ott időd elfutását, Vár jrád a holnap, — ideát!!“ SZABOLCSÉ A MIHÁLY. Egy virágszál . . . — Sanek Samu paksi polgáriskolai tanár működésén k negyedszázados évfordulója alkalmából. — A multkorában lapozgatván a paksi m. kir. állami polgáriskola elmúlt (1907—08.) tan­évi »Értesitő»-jét, a tanárok névsorában Sanek Samu nevével kapcsolatban a következő néhány szót olvastam : „Működik 24 év óta “ És elgondolván, hogy Sanek. Samu a jelen iskolai év végével lépi át negyedszázados mű­ködésének mesgyéjét: kegyeletes érzés fut át, tudom, sokaknak a lelkén, akik a paksi polgári iskola pázsitos udvarán hancuroztuk végig kis diákságunk derűs napjait. Mi, akiknek egy jókora darab emléke olyan erős szálakkal kap­csolódik belé ezen intézet tovatűnő múltjába : mi tudjuk, hogy az a szerényen meghúzódó néhány szó egy egész világot zár magába. Mi tudjuk, hogy az a nehány szó beszédessé válik és a fülünkbe suttog egy csomó színes, illatos emléket. Mi tudjuk, hogy ez a néhány szó meg­mányos érzületét, kétségtelennek tartjuk, hogy nem idegenkedik a parlamentárizmus : követelményeitől; de ez a körülmény feltétlenül szükségessé teszi, hogy a füg­getlenségi párt is közeledjék a királyhoz és felhagyva a délibábos politikával, a gravaminákkal és a szélsőségek hajszolásá­val : igyekezzék reális, megvalósítható po­litikai célok kitűzésével hatalmas kormány­pártot alakítani és lankadatlan erővel a magyar nemzeti célok megva'ósitására és elé ősére törekedni, ha mindjárt lépésekben is — a létező törvényeket tiszteletben tartva, a nemzeti szükségletekkel számot vetve, a nemzeti eszme szolgálatába minden még oly parányi erőt is sorakoztatva, hogy igy rázkódtatások nélkül, az alkotmányos ténye­zők egyetértésével és közremunkálásával legyen megerősíthető és kifejthető az önálló magyar államiság minden szerve és intéz­ménye. Ha a függetlenségi párt nem csak a hatalom után sóvárog: hagyjon fel a jel­szavak üres kultuszával, hagyjon fel a párt­villongásokkal és hazabeszélésekkel, a lefelé való ígéretek tullicitálásával és a népszerűség hajszolásával és mint kor­mányzati párt: számoljon az ország gyakor­lati szükségleteivel és lépjen a megvalósít­ható és produktiv munka bár sokszor nehéz és tövises, de az országra nézve megnyug­vást és hasznot hozó útjára. Mielőbb legyen vége a válságnak, ue úgy, hogy az alkot­mányosság elvei és az ország nagy érdekei csorbát ne szenvedjenek. F. 01 nyitja előttünk az emlékezések kaleidoszkópját, melyen keresztül lelki szemeink előtt tarka ké­pekben elvonulnak egy antik jellem megnyilat­kozásai . . . egy minta-paedagógus élete . . . egy esztétikailag desztillált léleknek a villanásai. Nincs pálya a világon, ahol a becsületes, odaadó münka kevesebb, — mondhatnék semmi külső sikerrel járna, mint a pedagógusé. És annál inkább kevés külső sikerrel, minél kisebb adag stréber szellemmel rendelkezik az illető pedagógus. Hiszen igaz nem mindenki áhítozik a külső sikerre, külső elismerésre, de ha már megvan: hát jól esik a léleknek. A tapasztalás meg azt bizonyítja, hogy az igazi tehetség for­dított arányban van a stréber-gondolkozással. És épen ezért a kiváló pedagógusokat nem ok­vetlen azok között kell keresni, akik egynéhány összeollózott tankönyvvel, egynéhány, — a gyakorlattól távol álló, akadémikus pedagógiai értekezéssel jól megvetették emelkedésüknek ágyát. Jól mondta a multkorában egy tanitó- ember: „Könnyebb az iskola négy fala közül kinőni, mint a négy fal között a hivatást ee- csületesen teljesíteni.“ És akik nem törekszenek az iskola falai közül kinőni, de a négy fal közét be tudják tölteni szakavatottságuk hatalmával, egyéniségük varázsával, gazdag szellemüknek ragyogásával: azok közé tartozik Sanek Samu is. Hogy mi különbözteti meg őt a hivatalnok-tanároktól, azt ne a törvényszabta követein.ények szerinti mérlegen akarjak megmérni, mert akkor semmi különbséget sem találunk, aminthogy a tokaji bor zamatját nem az a borszesz, cuko'r, viz es extractum adja meg, amit a kémikus mérlege kimutat benne. Igen : az a zamat, amely taní­tási methodusait jellemezte, az a szin es élet, amely minden tanóráján végig ömlik : ezek azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom