Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-09 / 19. szám
XIX. évfolyam 19. szám Szekszárd. 1909. május 9. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 > Negyed évre . . 3 > Egy szám ára. . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kiről elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. Egye« számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Mejjjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon. Vármegye utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Főmunkatársi Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten medáliái itott * árszabály szerint számíttatnak. Döntés előtt. A király 4-ikén este lejött Budapestre és a kormányválság megoldása céljából megkezdette magyar tanácsosainak kihallgatását. Félhivatalos híresztelések szerint ezúttal csak az országgyűlés két háza elnökének, a lemondott kormány vezetőjének és a koalícióban egyesült 3 párt: a függetlenségi, alkotmány- es néppárt vezéreinek és elnökeinek kihallgatása van soron, nem lehetetlen azonban, hogy ezeken kivid még más, koalíciós és a koalíció kötelékein kivül álló magyar politikusok is meghívást, kapnak a királyi kihallgatásokra. A dolog természete szerint a tanácsadásra felszólított államférfiak hallgatni szoktak arról, hogy mit tanácsoltak a királynak és hogy a király mit és hogyan tárgyalt velők. E köteles diskréció alól csak ritkán van kivétel; a királyi kihallgatások egyes részletei — igazán válságos időkből — csak elvétve, hosszú idők, sokszor évek múlva szivárognak ki a köztudatba. Ezúttal Jnstk Gyula képviselőházi elnök csütörtöki kihallgatásáról érdekes részletek kerültek a lapokba. Ezek szerint az önálló bank létesítését ajánló Just/mak a király azt mondotta volna, hogy éppen magyar politikusok egy részének véleménye szerint az önálló bank létesítése a magyar gazdasági érdekek károsodásával járna és midőn ez ellen yusth okait kifejtette, a király azt mondotta, hogy megfontolás tárgyává teszi a dolgot. Nagyon valószínű, hogy a király minden egyes meghallgatott tanácsosának tanácsát alapos megfontolás tárgyává teszi, mert ellenkező esetben nincs értelme a kihallgatásnak; az is valószínűtlen, hogy a király a válság megoldására vonatkozólag már eleve megállapodott határozattal jött le Bécsből. Mi a jelenlegi válság magva ? Az, hogy a kormány a bank dolgában nem egységes és hogy a többségben levő függetlenségi párt 1911 -re a bank önállósítását akarja. Mi következik ebből ? Az, hogy egységes kormányt és egységes kormánypártot kell alakítani, amely — ha a parlamentá- rizmusnak megfelelően a többségből vétetik, csakis tiszta függetlenségi lehet; ha pedig bármely okból kisebbségi kormány neveztetnék ki, uj választásokat kellene kiírni, a melyeken a függetlenségi párt eddigi többsége minden valószínűség szerint csak nagyobbra növekednék. Növeli a válság nehézségeit, hogy az ismeretes paktum szerint, melyre a koalíció vezérei a királylyal szemben kötelezték magukat, az uj választásokat meg kell előznie a választói törvény reformjának, ezen reform - törvény meghozatalát azonban a koalíciónak a bankkérdés miatt bekövetkezett szétrebbe- nése meghiúsította. Más oldalról a bankkérdésben való döntés is halaszthatatlan, mert ezen fontos gazdasági és politikai kérdés nem maradhat érdemleges elintézés nélkül sokáig függőben. Igaz, a parlamtntárizmus törvényeinek az felel meg, hogy a független ségi párt, mint az országgyűlés és igy a nemzet többsége, vegye át a kormányt és vigye előre az ország ügyeit legjobb tudása és tehetsége szerint. Ismerve a király alkotTÁRCA. Múlandóság. Őszi erdőben, őszi napsugáron, Merengek az életen és halálon. Mögöttem a nyár, az étet nyara,, Száraz virága, kihűlt sugara, Tegnap születtem kelő hajnalon, S anyám csókját még érzem ajkamon, Melylyel a kis kapunk előtt megáldott, Mikor a nagy világba kibocsátott. Tegnap találtam az első virágra, Először tegnap néztem egy leányra, S lányról, virágról azt hittem magamban, Mind tövistelen s mind hervadhatatlan! Tegnap tárult ki a világ előttem, Melyről azt hittem, sohasem hagy el! . . . S míg színes álmok szálltak át fölöttem: Az első nótám tegnap sírtam el. Csak tegnap volt, hogy megtaláltalak, S pirulán a szivemre vontalak, Egyetlenegy, valóra vált reményem, En hű szerelmem, édes feleségem ! S ma . . . itt ülök az őszi napsugáron, Tűnődve az életen és halálon. A kis fiaim arrébb játszadoznak, S a fákról a mi halkan lepereg: Boglyába gyűjtik a leveleket. Alkonyodik; nem sok van már a mából, A nap mindjárt lebukik a határról. Az árnyak már jelentgetik az éjjet, S én eltűnődve, búsan kérdezem: Istenem, hát csak ennyi-e az élet ? ? Csend van körülöttem. De az alkonyaiban, Az égen már egy-egy csillag kipattan, S nekem úgy tetszik, hogy mindenik egy szem, Mely bízva néz végig a végtelenben, S az Örökkévalóságig belát . . . Óh értem, értem fényük biztatását: „Ember, ne bánd ott időd elfutását, Vár jrád a holnap, — ideát!!“ SZABOLCSÉ A MIHÁLY. Egy virágszál . . . — Sanek Samu paksi polgáriskolai tanár működésén k negyedszázados évfordulója alkalmából. — A multkorában lapozgatván a paksi m. kir. állami polgáriskola elmúlt (1907—08.) tanévi »Értesitő»-jét, a tanárok névsorában Sanek Samu nevével kapcsolatban a következő néhány szót olvastam : „Működik 24 év óta “ És elgondolván, hogy Sanek. Samu a jelen iskolai év végével lépi át negyedszázados működésének mesgyéjét: kegyeletes érzés fut át, tudom, sokaknak a lelkén, akik a paksi polgári iskola pázsitos udvarán hancuroztuk végig kis diákságunk derűs napjait. Mi, akiknek egy jókora darab emléke olyan erős szálakkal kapcsolódik belé ezen intézet tovatűnő múltjába : mi tudjuk, hogy az a szerényen meghúzódó néhány szó egy egész világot zár magába. Mi tudjuk, hogy az a nehány szó beszédessé válik és a fülünkbe suttog egy csomó színes, illatos emléket. Mi tudjuk, hogy ez a néhány szó megmányos érzületét, kétségtelennek tartjuk, hogy nem idegenkedik a parlamentárizmus : követelményeitől; de ez a körülmény feltétlenül szükségessé teszi, hogy a függetlenségi párt is közeledjék a királyhoz és felhagyva a délibábos politikával, a gravaminákkal és a szélsőségek hajszolásával : igyekezzék reális, megvalósítható politikai célok kitűzésével hatalmas kormánypártot alakítani és lankadatlan erővel a magyar nemzeti célok megva'ósitására és elé ősére törekedni, ha mindjárt lépésekben is — a létező törvényeket tiszteletben tartva, a nemzeti szükségletekkel számot vetve, a nemzeti eszme szolgálatába minden még oly parányi erőt is sorakoztatva, hogy igy rázkódtatások nélkül, az alkotmányos tényezők egyetértésével és közremunkálásával legyen megerősíthető és kifejthető az önálló magyar államiság minden szerve és intézménye. Ha a függetlenségi párt nem csak a hatalom után sóvárog: hagyjon fel a jelszavak üres kultuszával, hagyjon fel a pártvillongásokkal és hazabeszélésekkel, a lefelé való ígéretek tullicitálásával és a népszerűség hajszolásával és mint kormányzati párt: számoljon az ország gyakorlati szükségleteivel és lépjen a megvalósítható és produktiv munka bár sokszor nehéz és tövises, de az országra nézve megnyugvást és hasznot hozó útjára. Mielőbb legyen vége a válságnak, ue úgy, hogy az alkotmányosság elvei és az ország nagy érdekei csorbát ne szenvedjenek. F. 01 nyitja előttünk az emlékezések kaleidoszkópját, melyen keresztül lelki szemeink előtt tarka képekben elvonulnak egy antik jellem megnyilatkozásai . . . egy minta-paedagógus élete . . . egy esztétikailag desztillált léleknek a villanásai. Nincs pálya a világon, ahol a becsületes, odaadó münka kevesebb, — mondhatnék semmi külső sikerrel járna, mint a pedagógusé. És annál inkább kevés külső sikerrel, minél kisebb adag stréber szellemmel rendelkezik az illető pedagógus. Hiszen igaz nem mindenki áhítozik a külső sikerre, külső elismerésre, de ha már megvan: hát jól esik a léleknek. A tapasztalás meg azt bizonyítja, hogy az igazi tehetség fordított arányban van a stréber-gondolkozással. És épen ezért a kiváló pedagógusokat nem okvetlen azok között kell keresni, akik egynéhány összeollózott tankönyvvel, egynéhány, — a gyakorlattól távol álló, akadémikus pedagógiai értekezéssel jól megvetették emelkedésüknek ágyát. Jól mondta a multkorában egy tanitó- ember: „Könnyebb az iskola négy fala közül kinőni, mint a négy fal között a hivatást ee- csületesen teljesíteni.“ És akik nem törekszenek az iskola falai közül kinőni, de a négy fal közét be tudják tölteni szakavatottságuk hatalmával, egyéniségük varázsával, gazdag szellemüknek ragyogásával: azok közé tartozik Sanek Samu is. Hogy mi különbözteti meg őt a hivatalnok-tanároktól, azt ne a törvényszabta követein.ények szerinti mérlegen akarjak megmérni, mert akkor semmi különbséget sem találunk, aminthogy a tokaji bor zamatját nem az a borszesz, cuko'r, viz es extractum adja meg, amit a kémikus mérlege kimutat benne. Igen : az a zamat, amely tanítási methodusait jellemezte, az a szin es élet, amely minden tanóráján végig ömlik : ezek azon
