Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-09 / 19. szám

1909 május 9 VÁRMEGYE _____ — A közigazgatási bizottság folyó hó I2-én tartja Simontsits Elemér alispán elnöklé­sével május havi rendes ülését. — Elvi jelentőségű határozatok Ha valaki ugyanazon alkalomból elkövetett vallás elleni és közrend elleni kihágással van vádolva: akkor mindkét eset elbírálása a szélesebb hatáskörrel biró királyi bíróság hatáskörébe tartozik. (Hatás­köri bíróság 40 1908.) — A kóbor cigánygyerme­kek elhagyottá nyilvánításánál a fennálló törvé­nyes szabályok szintén megtartandók. (Belügym. 76,334 908.) — A községi közutak érdekeltsége s utibizottsága a helyi érdekeltségi vasutak léte­sítését nem segélyezheti, a községi érdekeltség bevételei a helyi érdekeltségi vasutak támogatá­sára nem fordíthatók. (Keresk. min. 21,946 909.) — A közigazgatási bíróságnak nem áll jogában valamely cselekményt kihágásnak minősíteni. (Keresk. min. 66,469(908.) — A községi közút. mig ezen jellegét el nem veszíti, a községi köz­utak hálózatából ki nem hagyható. (Keresk. min. 86,214 907.) — A vámbérlő a vámdíjak eme­lését nem kérheti. (Keresk. min. 67,194 908.) KÖZSÉGI ELET — Grábócon a lemondott Jjlinger János községi biró helyébe Jßinger Ádám, a lemondás folytán megüresedett közgyámi állásra Schuller János esküdt, ennek helyébe pedig Schrott Jakab választatott meg. — Mértékek és mérőeszközök időszakos hitelesítése. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki az időszakos hitelesítés rendje és az [ időszakos hitelesítési központok kijelölése tár­gyában. E szerint vármegyénk területén az ily hitelesítési központok két csoportba osztattak és pedig az I. csoportban vannak (itt a hitele­sítési év 1909 és ezután minden páratlan számú év) 1. Szekszárdi-, t. város. A dunaföldvári járás­ban :2. Bikács, 3. Bölcske, 4. Dunaszentgyörgy, 5. Dunaföldvár, 6. Fadd, 7. Gerjen, 8. Madocsa, 9. Nagydorog, 10. Németkér, 11. Paks. Központi járás : 12. Báta, 13. Bátaszék, 14. Decs, 15. Sió- agárd, 16. Szedres, 17. Tolna, 18. Várdomb. Völgy ségi járás : 19. Bonyhád, 20. Cikó, 21. Kis- dorog, 22. Kisvejke, 23. Mórágy, 24. Tevel, 25. Váralja, 26. Zomba. A II. csoportban vannak (itt az időszakos hitelesítés éve 1910 és ezután minden páros számú év). Dombóvári járás: 27. Döbrököz, 28. Gyulaj, 29. Kocsola, 30. Kurd, 31. Mucsi, 32. Nak, 33. Szakcs, 34. Ujdombovár. Simontornyai járás: 35. Gyönk, 36. Hőgyész, 37. Keszőhidegkut, 38. Kéty, 39. Kölesd, 40. Miszla, 41. Nagyszékely, 42. Pálfa, 43. Sárszent- lörinc, 44. Simontornya, 45. Tolnanémedi. — Tamási járás: 46. Bedeg, 47. Értény, 48. Felső- ireg, 49. Felsőnyék, 50. Magyarkeszi, 51. Nagy - kónyi, 52. Ozora, 53. Pincehely, 54. Tamási, 55. Tengőd. A felek mértékeik és mérőeszközeik időszakos hitelesítését, ha erre kötelezve van­nak, a megállapított csoportokon belül bármely hitelesítési központban eszközöltethetik, ezen­kívül a helyszínén is. TOLNA VARMEGYE. Dalárda estély. A szekszárdi dalárda, amely alig hogy pár hónapja bontotta ki újból — hosszas hall­gatás után — zászlóját, máris fényes, művészi nívón álló estélyt rendezett szépszámú, lelkes közönség jelenlétében. A dalárda estélye múlt szombaton volt a Szekszárd-Szálló nagytermében, melynek mű­sorából 3 pontot a 42 tagból álló dalárda töl­tött be egy műdal és több magyar nóta elének- lésével. A hatalmas kar teljes korrektséggel, finom árnyalattal adta elő az énekszámokat, miket zajosan megtapsolt a szépszámú hallga­tóság. Zsiga Ilonka zongorán játszotta Durand A. op. 83. Valse brillante cimü darabját ritka technikai ügyességgel és fegyelmezettséggel. A szép játékért lelkesen megéljenezték a kitűnő zongoristát. Pigniczky Ferenc gazd. szaktanító ezúttal már másodszor mutatta be Szekszárdon, hogy a hegedűt jól kezeli. Magyar nótá­kat játszott Vajda Károly művészies zongora- kisérete mellett oly szépen, hogy a közönség zajos tetszésnyilvánítására uj darabot kellett előadnia. A sikerült zene és énekszámok után lelke­sen ünnepelték dr. Szentkirályi Mihály polgár- mestert, mint elnököt, a fáradhatatlan Diczenty Laios irodaigazgatót, akit az újjászervezés mun­kájában mint előharcost láttunk, továbbá Lin- hardt Ignác kitűnő karnagyot. A hangversenyt tánc követte. A jelenvolt hölgyek névsora a következő : Bodnár Istvánné, özv. Babits Mihályné, dr. Beöthy Károlyné, özv. Csizmazia Józsefné, Dicenty Lajosné, Dömötör Miklósné, Egri Béláné, Eisler Manóné, Haypál Sándorné, Holub Jánosné, Jakab Lászlóné, Kamarás Béláné, Kálmán Károlyné, Kiss Jenőné, Klieber Györgyné, özv. Korbonits Dezsőné, Kovács Dávidné, Kristofek Béláné, Kristofek Gizella, Laky Józsefné, Linhárdt Ignácné, dr. Mayer Gyuláné, Nikitits Imréné, Polgár Józsefné, Rácz Józsefné, Reichl Sándorné, Rill Józsefné, Scholtz Gusztávné, Surányi Viktorné, Szabó Ferencné, Szabó Józsefné, dr. Szászy Endréné, dr. Szentkirályi Mihályné, Takáts Gáborné Tihanyi Domokosné, özv. Treer Józsefné, L’ntermüller Lajosné. — Lányok : Babits An­gyalka, Borzsák Etelka, Drevey Erzsiké, Haugh Margit, Kajos Böske és Magda, Kamarás Józsa és Jolán, Kálmán Riza, Klieber Gizella. Kristofek Margit, Laky Irén, Linhárdt Hilda, Mihálovits Ida, Polgár Mártha, Reichl Olga (Budapest), Reichl Elza, Rill Mariska, Szabó Juliska és Böske, Szabó Mariska, Szász Ilona (Rákos­palota), Szondy Erzsiké, Takács Margit, Treer Ilona, Tumó Mariska, Zsiga Ilonka (Pécs). Felül fizettek: Krammer Vilmos 1 K, dr. Tö­rök Ottó 2 K, Fiilöp Lajos 2 K, dr. Rubinstein Mátyás 2 K, Fischhof Jakab 3 K, Untermüller Lajos 4 K, Mehrwerth Imre 1 K, N. N. 3 K, dr. Herczegh Gyula 2 K, Majsai István Töttös 2 K, Török Pál Majsai 1 K, dr. Kramolin Gyula 1 korona. Jegyeiket megváltották: Tomcsányi Lajos ő K, Szabó János 10 K, Csapó Vilmos 5 K, Ta­kács Gyula 3 koronával. Összes bevétel: 260 korona. Gyermeknap Szekszárdon. Szekszárdon az országos gyermekvédő liga helyi bizottsága május 1-én és 2-án tartotta meg a gyermeknapot. Sajnos, az idő nem ked­vezett és az anyagi eredmény ez okból mögötte marad a múlt évinek. Az első nap d. e. 10 óra­kor az összes elemi iskolai ifjúság a tanítóság vezetésével és a helybeli zenekarok közreműkö­dése mellett vonult fel az urnák előtt. Délelőtt 11 órakor a sétatér közepén felállított sátorban a hölgybizottság a buffetben ételeket és italokat árusított. Ott szorgoskodtak: Scholtz Gusztávné, Leopold Kornélné, Leopold Lajosné, Spányi Leóné, Müller Ferencné, Janosits Károlyné, Boross Zol- tánné, Jakab Lászlóné, Wigand Janka, Wigand Eci, Schlosz Ibolyka, Steiner Olga, Pirnitzer lrénke és Salamon Bözsike. Italokat a következők voltak szívesek kül­deni : Báró Schell József, Debulay Imre, Kovács Dávidné, dr. Pirnitzer Béla, Óbernik Károly, Reichl Sándor, Kamarás Béla, Bencsik Kálmán, Antal Pál és kedvezményes áron Lütke L. pécsi pezsgőgyáros. Süteményt ingyen küldött: Tóth János, pék, Erdős Nándorné es férje süteménnyel díszített kosarat küldött. Délután 3 órakor megkezdődött a felállított sátrakban a vasár. A sütemény sátornál Nikitics Imréné, Dömötör Miklósné, Haugh Margit, Szabó Juliska, Obernik Paula, Almássy Ilonka, Takács Margitka, Kamarás Jolán és Józsa, Herczeg Mariska és Stokinger Milike kinálgatták a kug- lert és más édességeket. A virág sátorban : Kovács Dávidné, .\goston Károlyné, Mattioni Jánosné, Bodnár Istvánné, Hayt Ferencné, Szentkirályi Mihályné, Rubin­elemek, amelyeket az idő- és a tér távolságán keresztül is csodálattal szemlélek, amelyeket hiába akarnék színösszetételére, alkotó vonalaira felbontani és amelyekről ma sem tudom, hogy öntudatos nevelői eljárás volt-e vagy, önkénte­len zsenialitás . . . Van a tanítási methodusok között egy, amely rendkívül hatásos, de erősen feltételezi a gondolatoknak, a léleknek, az ideg-életnek egy pontra való koncentrálását. Ez a kérdve kifejtő, vagy heüristikai módszer, amely épen említett kritériumai folytán idő múltával valósággal megőröli az idegrendszert és épen ezért a ta­nárok rendszerint csak kezdő. korukban alkal­mazzák, aztán rövidesen áttérnek a sokkal ké­nyelmesebb, de egyszersmind sokkal kevésbé gyümölcsöző közlő, dogmatikai tanalakra. Azt a kérdve-kifejező módszert talán senki sem tudja nagyobb virtouzitással alkalmazni, mint Sanek Samu. Az ábrázoló geometriának holt, száraz anyaga szinte megelevenedik, szinte , vonzóvá lesz a kezei között, szinte észrevétle­nül, szinte játszva csempészi be a legkemé- 1 nyebb kérgü agyakba is az elvont igazságokat, j távlattani axiómákat. És nagyon jellemző dolog, i hogy akikre már többszörösen kimondták a korlátolt-elméjüség szentenciáját, azok a Sanek Samu ábrázoló geometria — nem, nem : szel­lemi gymnasztika — óráin nem is kis fokú ér- | telmet csillogtattak. Valóban : ha minden iskolai tantárgy anyagába ekkora értelem-képző erőt tudnának önteni, akkor meg lehetne bocsájtani azt, hogy — mint egyik szociológusunk kife­jezte — az iskolában sok olyant tanulunk, a minek hasznát soha az életben nem látjuk. Aki ismerős a polgáriiskolák és középis­kolák beléletével, az tudja, hogy milyen nehéz dolog rajztermekben a rendet fenntartani, ahol a szerek, a segédeszközök beláthatatlan garma­dájának tanóra előtti előszedése, elrakása na­gyon próbára teszi a tanár rendszeretetét és csak valóságos, szabatosan megkonstruált stra­tégiai műveletek segélyével lehet megakadályozni órák előtt és után a rajzszerek, az eltávolítható székek csattogásának pokoli hangversenyét. Ezen stratégiai műveletekben utánozhatatlan művész Sanek Samu. Időről-időre, a körülmé­nyekhez idomítva olyan rendszabályokat szer­keszt és hirdet ki, amelyek mindegyike hatal­mas dokumentuma Sanek szervező és irányitó képességének és amelyek szinte matematikai pontossággal biztosítják a rajzórák zavartalan, csöndes — s ez nagy szó — lefolyását. És hogy a rendet — ezt az ő világát — minden vonalon és minél erősebben megszilárdítsa az intézetben, rendszerint 5 szokta elvállalni az I. osztály főnökségét, hogy ezt a sokfelől össze­került rakoncátlan, fegyelmezetlen, rendetlen nép­séget határtalan türelemmel hozzáidomitsa a saját rendszeréhez és megismertesse velük ideje­korán az ablakfüggöny helyes beállításának, a kályha szabályozásának, a hetesi teendőknek, a háromszögek és rajztáblák kiosztásának nagyon bonyolult és nagyon fontos tudományát. Azonban mindezzel Sanek Samu sokoldalú­sága még njnesen kimerítve. Nemzetünk művészi jövőjére nézve vég­telenül fontos, hogy distingvált művészi ízléssel biró rajztanáraink legyenek. És a rajztanárok­nak nem az a feladatuk, hogy egyenes és sza­bályos vonalak húzására képesítsék a növen­dékeket, hanem inkább az, hogy művészi érzé­ket csepegtessenek a növendékek leikébe. Mint­hogy pedig ez elsősorban példaadás utján érhető el, szükséges, — ismétlem — hogy a rajztanár rendelkezzék ilyennel. És hogy ren­delkezik-e : ennek konstatálására egy csalhatat­lan módot tudok ajánlani. Meg kell nézni az intézetet töviről hegyire és a helyiségekben a tárgyak elhelyezésének mikéntje, az intézet köz­vetlen környéke hűségesen tükrözteti vissza a rajztanár müizlését. Láttam én polgári- és közép­iskolákat valóságos palotákban, szinte fény­űzéssel fölszerelve, az épület homlokzatán gyö­nyörű allegorikus dombormüvekkel és ahol az építés munkája véget ért és kezdődött az inté­zeti vezetőség tervei szerint dolgozó munká­Sirolin Emeli ai ttvifyat é» a tesUdlyt, mefBOm tett a kOhfiftet, váladékot ÍJjefl Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is Irináinak, kérjen mhHtrnfcnf „Koehe“ eredeti csomagolást. * F. Hoffmann-La Roche A Co. Bősei (Svájc) * S9 Roche Í6 © it6 onrotl rendeletre a gyógyszertárait«» — Ara Qvegenkltt 4.— koront.

Next

/
Oldalképek
Tartalom