Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-03 / 1. szám

9 I 909 január 3 Jól és bölcsen cselekszik Andrássy, ha az októberi vérengzések beigazolt rendezőinek értelmi központját: a feloszlatott szakszer­vezeteket kíméletlen szigorral és eréllyel ártalmatlanokká teszi. Ameddig azt látjuk, hogy a minisz­tert nem egyoldalú osztályérdekek vezetik, hanem intézkedésével az utca terrorizmusa ellen védi a jogrendet, — addig a leg­messzebb menőleg helyeseljük eljárását és hibáztatjuk a szociáldemokrata pártot, amely csak a legvégsőbb esetben jogosult leg­szélsőbb fegyvernek : a tómegsztrájknak al­kalmazását határozta el. * , * *«* Nehéz helyzetben van a kormány, ki­felé és befelé súlyos akadályok tornyosul­nak fölötte. Értjük a kormány ama törekvését, amely egy egységes nagy párt szervezésére, — hogy a folytonos frondőrködéseknek egyszer már elejét vegye — irányul. Egy egységes nagy párt támaszt és imponáló erőt ad a kormánynak és biztosítja annak akciószabadságát. Ha a pártok Ausztriában tudnak elle­nünk tömörülni — nekünk is kötelességünk a kormányt támogatni, amikor érdekeinket védi. Csináljon a kormány egy olyan fúziót és pártot, amely a meddő közjogi harcok kizárása érdekében a közjogi kérdéseket kikapcsolja és a gazdasági, kulturális, nem­zeti és igazi demokratikus haladás jelszavait veszi programmjába és perhorreskál minden retrográd irányzatot — akkor nagy és tekin­télyes párt fog körülötte lelkesen tömö­rülni. Andrássy, Kossuth, Wekerle kövessék lelkűk és elméjük magasabb szárnyalását — ne prédálják el erejöket a toldás-foldás, a megalkuvás és paktumok sokszor félszeg és soha sem őszinte machinációiban, mert a félmunka mindig csak félsikert jelent. VÁRMEGYE — Újév a vármegyén. Az évforduló alkal­mából a vármegye központi tisztikara testületi­leg tisztelgett Simontsits Elemér alispánnál Fors­ter Zoltán főjegyző vezetése alatt, aki meleg szavakkal tolmácsolta a tisztikar ragaszkodását az alispán iránt a következő beszédben: Az öröm érzetének hatása alatt a legked­vesebb kötelességünknek teszünk eleget, mi­dőn a vármegye tisztikara Nagyságod előtt • DLNAVÁEMEGYF megjelenünk, hogy az uj esztendő reggelén üdvkivánatainknak kifejezést adva Nagyságo­dat üdvözöljük. Nagyságos Uram! Az állam beléletének legfőbb, leglényegesebb szervét a közigazgatás képezi, ha ez erős, öntudatos kezekben van, a nép javát, jólétét, boldogulását mozdítja elő és biztosítja. Csak egy év telt el azóta, hogy törvény- hatóságunk bizalmából Nagyságod vármegyénk élén áll és már is számtalan tanujelét adta Nagy­ságos uram hivatali és társadalmi működése terén egyaránt oly irányú tevékenységének, mely csak a szépet, nemeset, a közjónak helyes irányban való fejlesztését szolgálja, támogatja. Nem 'át- juk-e máris közigazgatásunk minden rétegének érdekeit oly buzgalommal és odaadással felka­rolva Nagyságod részéről, hogy szeretett vár­megyénk és összes népének boldogulása nap­nap után csak erősödhetik és fejlődhetik ? Mindez a közigazgatás helyes és céltudatos vezetésének, Nagyságod lelkiismeretes, tisztán a közérdek sugalta odaadó munkásságának tudható be ás köszönhető. Szavaim nem üres, hízelkedő szóvirágok illattalan, hervatag bokrétája, hanem mé­lyen átérzett sugallatai lelki meggyőződé­semnek. Ily érzelmekből áthatva jöttünk üdvözölni Nagyságodat, szivünkből óhajtva, hogy a köz­életre oly becses eletét örömmel, megelégedés­sel és a siker áldásával tetézze a Mindenható és engedje, hogy kimagasló egyéni nemes tu­lajdonságait és képességeit vármegyénk és mindnyájunk javára hosszú időkön át érvénye­síthesse. Simontsits Elemér alispán hálás szavakkal köszönte meg a jókívánságokat és a ragaszko­dás megnyilvánulását a tisztikar részéről, mely­nek értékét és magas kvalitásait nálánál jobban senki sem ismerheti. Lelke mélyéből örül e ragaszkodásnak és együttérzésnek, mert úgy tekinti azt, mint az őt vezető érzelmek visszhang­ját, mint meggyőző jelét a vezetése alatt működő tisztikar együttérzésének, egységes testületi szel­lemének. Midőn a vármegye közönségének bizalmá­ból a vezető állást elnyerte egy nagy célt tűzött ki maga elé: hogy Tolnavármegye közigazga­tását az országban első helyre emelje; ennek a nagy célnak szenteli egész tudását és minden akaratát. Jól tudja, hogy e nagy célért mindent áldozatul kell hozni, de szívesen hozza az áldo­zatokat és az elért sikert átszármaztatja a tiszti­karra, melynek legszebb jutalma a közérdek önzetlen szolgálatáért a megye közönségének elismerése. A közérdek önzetlen szolgálata nem rit­kán a magán érdekek sérelmével jár és e sérel­mek nyomán itt-ott ódium fakad, melyet azon­ban ellensúlyoz a közérdeket híven szolgáló tisztviselő nyugodt lelkiismerete és az a tudat, hogy a közvélemény rendszerint nem igazságta­lan és tisztelettel, nagyrabecsüléssel adózik a közügyek önzetlen szolgálatáért. Midőn vezető helj’ét elfoglalta, nem tagadja, sókat várt a tisztikartól: örömét fejezi ki, hogy ' várakozásában nem csalódott és hogy a megyei tisztviselői kar mindig többet nyújtott neki, mint a mennyit kért és várt tőle Ezt a mun­kakészséget és buzgóságot a megye közérdeke­inek szolgálatában kéri tisztársaitól a jövőre is, | kiknek viszont boldog uj évet kíván. Lelkes éljenzés követte az alispán beszé­dét és ezzel a tisztelgés véget ért. — Elvi fontossági határozatok Magánla­káson együtt volt 5—7 ember előtt történt iz/atás | is tekinthető nyilvános gyülekezetén történtnek. (Kúria 633J/9U8.) Közös határon kerítés felállítása vagy ennek ! tűrése iránt indított ügy elbírálása a rendes { bíróság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri bíróság határozata) Ha házkutatás alkalmával valakinek laká­sán frissen lőtt őznek a húsát találják egyéb bizonyíték hiányában ezért orvvadászat miatt nem büntethető és megállapítandó, hogy az illető vad birtokába miként jutott. (Belügy hat.) Ha valakinek lakásán szarvasaggancs talál- tatik vad nélkül és a vad elejtesenek ideje meg nem állapítható, ez a tény elmarasztalásra okul nem szolgálhat. (Belügymin. határozata.) A legtöbb adót fizetők névjegyzékébe a ren­des évi kiigazításon kívül időközben senki sem vehető be. (Közig bíróság 1452/9U8.) Aki a korcsmába, ahonnan alapos okból kitiltatott, erőszakkal behatol magánlaksértést követ el és ha ekkor a korcsmárost kényszeríti, hogy neki bort eladjon, zsarolást is követ el. (Kúria 6786/908.) | Moldoványi István f | Széles körökben mély részvétet keltett Dr. Moldoványi István kir. közigazgatási bírónak december hó 25-én történt elhunyta. A meg­boldogult életének jelentékeny szakát, mint ügy­véd vármegyénkben, Bonyhádon töltötte el. Jeles készültségével, tiszta jellemével és mint a köz­ügyek mindig szolgálatra kész, buzgó munkása, megnyerte embertársainak bizalmát és becsülését. Moldoványi István 1858. január hó 13-án Bonyhádon született. Középiskoláit a pécsi fő­gimnáziumban, jogi tanulmányait a pécsi jog­akadémián kitűnő eredménynyel végezte. Mint tartalékos hadnagy az 52. gyalogezredben reszt vett a 78-iki boszniai okkupációban. 1881-ben Szekszárdon ügyvédi irodát nyitott és ugyanitt semmit eladni, eltüntetni ne merjen, hogy a vizsgálat során minden fellelhető, megállapítható legyen. Október 2-án pedig Mikházi András pécsi kanonokot és Gyurekovics Péter jegyzőt bizza meg, hogy Benczelides Miklós főbíróval és Turóczi János szolgabiróval a döbrököziek *expilatioja*, kiraboltatása ügyében vizsgálatot tartson. A vizsgálat iratai hézagosán maradtak fenn. Egy nagy tanuvallatás, amely 1699. októ­ber 2-ánSimontornyán tartatott, az »expilatioban« részes, tehát eléggé érdekelt, hogy ugymond- jam, terhelt tanuk között. Ezek vallomásai, a szomszédos erősségek kapitányainak nyilatko­zatai, és a döbrököziek panaszai alapján szer­kesztett kérdőpontok a következő tényállást mutatják: Nagy kedvvel készült a megye, mindenki az executiora. Jól esett, hogy volt jogczim a rablóté- szek megzabolázására, megtorlására az »indomita« rácz nemzet sokféle gonosztettei és kihágásai­nak. Részt vett az executioban a nádori titkár. Jeszenszky István, o simontomyai őrség, ezek közt Drevoderics-Horvát Ferenc vajda, Furdics Gergely fővajda, Szili György, Lakatjártó György. Dabrab János, Kis Mihály, Latos János, Cseh János, Székely Miklós és mások Az igali őrség Igali István kapitánjr, Lapai György vajda, Nagy Miklós hadnagygyal. A kaposvári magyar őrség Csányi Bernát kapitány, Okbas Tamás alkapitánynyal és a kaposvári német őrség báró Samicz kapitány alatt. A herczeg pincehelyi népei közül Forintos Péter, Kovács Mihály, Vajda István, Miszlai István, Varga Márton, Nagy István, Cseh Tamás, Kovács Gergely, Bácsi Gergely, Balassa Pál, Szabó Gergely, Szabó István, Garoczai Mihály, Varga István és mások. A magyar-tamásiak közül Töttösi János és társai. A dombóvári herczegi alatt­valók, Ernest János tiszttartóval élükön. És sokan mások, mintegy 500 fegyveres egyén, A megye részéről Rebenyi Márton szolgabiró és Baksai Péter alszolgabiró. Az executió napja 1699. május 31-én, va­sárnapon volt. A döbrököziek panasza szerint a nép ép­pen a templomban ájtatóskodotl. A fegyveres zajra kicsődült az Isten házából, de vesztére, mert közrefogta a katonaság, őrség, sok her­czegi nép és nagy kegyetlenül bánva velük, őket minden ékszerüktől, értéküktől, sőt ruháik­ból is kifosztották. Betörtek ezután a templomba és az épület rendeltetését, a képek, szerel­vények szentelt voltát nem tekintvén, mindent összetörtek, szakgattak ; megszentségtelenitették az oltárt, bemocskolták az épületet. A mise­könyveket, más szent könyveket és iratokat összetépték, a mocsárba dobták, az ezüst edé­nyeket. drága ruhákat, ékszereket, valamint a templom pénzeit elrabolták. Mennyi volt a pénz, nem tudják felbecsülni. Az ájtatosságukban ért kalugyereket szúrták, verték, sebesitették, föl­dön fekve, felholtan hagyták vissza. Az asszo- : nyokról letépték az ékszereket, a ruhát, szóval, tettel mindenféle csúfságot és gyalázatot követ­tek el rajtuk. A férfiak közül karddal, dárdá­val, lövésekkel sokat megsebesítettek és öltek , meg, másokat a vízbe fullasztották. Hány halt I meg, nem tudják megmondani. Ezután végig Tüdőbetegségek, hurutok, szamár köhögés, skrofulozis, influenza «Heu számlál« tanár és orron által naponta.ajánlva. CfiAoor (Értéktelen utánzatokat ts kínálnak, kérjen mrfodgfcC ** «red«N ennayokUt r. HolTmann-Ln Roch« A. C«. Basel (Srtje}'

Next

/
Oldalképek
Tartalom