Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-23 / 8. szám
TOLNA VARMEGYE. 1908 február 23 Györköny: Lemle Béla jegyző Valter Ádám Kring Béla Hutílesz Ádám Koch János Koch Mihály Birwarth Fiilöp Kistápé: Ádametz Gyula. Fadd: Linka Károly jegyző Grünwald Lajos Kölesd: Koritsánszky Dénes Haffner György Hesz Lajos jegyző Kocsis József Kistormás: Fuchs Tóbiás. Bakó Imre Bátaszék: Klosz Antal Mayer Lajos Gerner Mihály Mayer Gyula Preller József Asztalos Péter Alsónyék: Mózes István Zsikó Péter Nádi Peter Zsikó János Tóth P. István Edelényi János L. Kovács János Kati István biró Sárpilis: Müller György jég Takács János Sióagárd: Szűcs József Komlóssi József Doszpod Pál Harcz: Vörös Gábor Gyönk: Fördös Mihály. Simontornya . Bereczk István főjegyző. Kajdacs: Sorok Dezső jegyző Kajári Mihály A névsor nem teljes, mert a rövid idő alatt a nagy csoportokban nem lehetett egész pontossággal összeállítani a névjegyzéket. A kereskedelmi minisztérium fogadóterme szorongásig megtelt a küldöttség tagjaival, akik Kossuth Ferencet, amikor Stetina miniszteri tanácsos és Pallai titkár által kisérve 7,1 órakor megjelent a teremben, harsogó éljenzéssel fogadták. Szabó Károly, többszörösen éljenzésekkel félbeszakítva, a következő beszédet intézte a miniszterhez : Kegyelmes Uram ! Szekszórd rendezett tanácsú város, 17 tolnamegyei község és 24 kisebb-nagyobb uradalom képviseletében jelentünk megNagy- méltóságod előtt, egy, már több ízben ismételt, de mindannyiszor elutasított kérésünk előterjesztése céljából. A sárbogárd—szekszárd—bátaszéki vonal fejlesztéséről van szó, oly módon, hogy Sárbogárd helyett Rétszilas legyen a csatlakozó állomás és hogy a személy forgalom a teherforgalomtól elkülönit- tetvén, a személyvonatok sebessége 40 kilométerre emeltessék föl. Jól tudjuk, Kegyelmes Uram, hogy kérésünk teljesítése tetemes anyagi áldozatot igényel; de ha figyelembe vesszük azon körülményt, hogy az emlitett vonalon létesítése óta, tehát 25 esztendő alatt nemcsak semmi fejlődés nem történt, sőt némi tekintetben visszafejlődés konstatálható ; ha tekintetbe vesszük, hogy egy fél vármegye 100 ezer lakosának legfontosabb érdekei forognak kérdésben; ha nem hagyjuk figyelmen kivü1, hogy a szóban levő vonal az ország szépen jövedelmező vonalainak egyike, melynek úgy személy-, mint teherforgalma az utóbbi tiz esztendő alatt megsokszorozódott: kérésünket jogosultnak s annak teljesítését méltányosnak érezzük. Hazafiui örömmel látjuk, hogy hazánk sok vidékén a közlekedés fejlesztése az ipar, kereskedelem s általában az egész közélet mily hatalmas föllendülését vonja maga után és ezzel szemben fáj nekünk, hogy bár Isten áldotta földön lakunk, közlekedési viszonyaink kedvezőtlen volta miatt, —mely a szekszárdi hajóállomás beszüntetése folytán még hátrányosabbá vált, — mezőgazdasági terményeink s főleg nagy meny- nyiségü boraink értékesithetése tekintetében mi csak vegetálunk, iparunk, kereskedelmünk pang; ha pedig a közeljövőben a baja—bátaszéki összeköttetés létesül s ennek folytán a forgalom nagy része oda terelődik: vármegyénk székhelyét s az érdekelt megyerészt nemcsak a stagnáció, hanem a biztos visszaesés veszedelme fenyegeti. Általános a panasz s nap-nap után mind hangosabban nyilvánul az elkeseredés vármegyénk érdekelt lakossága közt, érezve a jelenlegi állapot nyomasztó voltát, látva a fenyegető veszedelmet s szomorúan tapasztalva, hogy 25 év alatt any- nyiszor megismételt kérésünk mindig csak pusztában kiáltó szó maradt. Most azonban biztat a remény, hogy nem marad az; hisszük, hogy lépésünk nem lesz sikertelen. Nem azért, mert Nagyméltóságodban,mint hazánk közlekedésügyének jelenlegi vezérében vezérét látjuk annak a politikai pártnak is, melyhez vármegyénk emlitett részének választó-polgársága tartozik, az alkotmányos élet visszaállítása, tehát 40 esztendő óta soha egy pillanatig sem hagyván el hűtlenül a függetlenségi lobogót, nem ezért, — ismétlem, mert hiszen tudjuk mi azt, hogy Excellenciádat mostani állásában, a közlekedésügyi kérdések elbírálásánál nem irányíthatja pártszempont, hanem egyedül csak a közérdek, (Kossuth helyeslőleg bólint), — de éppen erre hivatkozva s másfelől ismerve Nagyméltóságodnak a magyar nép iránti izzó szeretetét, igazság és méltányos- sági érzetét, bízunk abban, hogy ezek el3. Földvári járás. Község neve 5 denar 10 denar repartitio 1 Földvár . . . 36 ft. 88 d. 73 ft. 76 d. 2 Bölcske . . . 26 » 20 » 52 » 40 > 3 Madocsa . . . 23 » 32 » 46 » 64 » 4 Györköny . . 2 * 02 » 4 » 04 > 5 Dorogh . . . 31 » 46 » 62 » 92 6 Paks .... 17 » 29 > 34 » 58 > 7 Gergyen . . . 17 > 39 > 34 » 78 » 8 Rácz Apar . . 10 » 87 > 21 » 74 I 9 Mányok . . . 4 » 77 9 » 54 » 10 Agárd .... 14 > 72 » 28 » 44 » 11 Szekszárd . . 50 » 84 » 101» 68 » 12 Eöcsény . . . 25 » 77 > 51 » 54 > 13 Decs .... 62 » 46 » 124» 92 > 14 Alsónyék. . . 15 » 43 » 30 » 86 > 15 Báttaszék . . 14 » 24 » 28 » 48 > 16 Báta .... 18 » 37 » 36 » 74 » 17 Szálka . . , 7 » 97 > i 5 > 94 > 18 Czikó .... 2 » 26 > 4 » 52 » 19 Börzsöny . . 1 » 29 2 » 58 > Summa . 358 ft. 55 d. 767 ft. 10 d. és Rasidnak Hammer Török Történelme VII-ik kötetében közölt leírásai alapján — a kelleténél talán részletesebben is — elbeszéltem De azoknak mondtam el, kik a terhek által érintett minden helyet, a követségek által tiport minden rögöt ismernek, akiknek ősei és jogelődjei fáradtak és fizettek, teljesítvén az újra civilizálás nagy munkáját, folytonos veszélyben az elposványosodott vidék egészségtelen párái és a személy- és vagyonbiztonság teljes hiánya miatt. De dolgoztak mégis, csüggedetlenül, bár a nagy adózások, az itt állomásozó idegen ezredek tartása, a szükséges beruházások a legsulyosabbá tették életüket. Nem árt részleteiben is ismerni az ősök fáradalmait, hogy a nagy munkát, annak eredményeit értékelni s a hazai, majdan nyugodalmat adó talajt igazán szeretni tanuljuk. hozzák számunkra egy jobb, egy boldogabb kor hajnalát, mely vármegyénk köz- gazdasági életének föllendülését vonja maga után. A mostani kormány feje, a miniszter- elnök ur nem régen'kérdést intézett a vármegyékhez az ijesztő mérvet öltött drágaság helyi okaira vonatkozólag. Vármegyénk alispánja fölterjesztésében ennek egyik fő oka gyanánt közlekedési viszonyaink tarthatatlan állapotát említette föl. Most Nagyméltóságod előtt ismételjük ezt, b - zalommal kérve, hogy hallgassa meg s teljesítse jogos kérésünket. Tolnavármegye is, Szekszárd városa is megérdemli ezt s mind a kettő hálás leend érte! Ajánljuk ügyünket s magunkat Nagyméltóságod kegyes jóindulatába. A beszéd befejeztével Szabó átnyújtotta Kossuthnak a lapunkban már ismertetett és 3000 aláírással ellátott. Szentkirályi Mihály polgármester által megszerkesztett memorandumot. Kossuth Ferenc válaszában kijelentette, hogy a küldöttség által előterjesztett kérdésekkel már foglalkozott és azok ismeretesek előtte. Méliá nyosnak találja az érdekeltségnek azt a kívánságát, hogy a vonatok menetsebessége emelies- séíc és szívesen teljesíti ezt a kérelmet, még ha nem is fáradtak volna ide ilyen nagy számban. A sebesség fokozása végett szükséges lesz a vasút felépítményének megerősítése Sárbogárdtól Báta- székig. A sárbogárd-szekszárdi vonal az államvasutak tulajdonaié felépítmény megerősítésével járó költségeket tehát az állam fogja viselni, a szekszárd-bátaszéki vonalrész azonban helyi érdekű vasút lévén, az államvasut megfelelő segélyezésben fogja részesíteni a részvénytársaságot, hogy a felépítmény ezen a részen szintén megerősíthető és a menetsebesség fokozható lehessen. Ezen átalakítási költségeket a most tervezett nagy vasúti beruházási köicsönből fogja fedezni, mely beruházási programm a maga egészében három éven belül lesz megvalósítva. Szívesen fog segíteni a személy- és teherforgalom elkülönítésén^, mert ezt a kérelmet a maga részéről szintén indokoltnak és szükségesnek tartja. A régi kormányok elhanyagolták a szükséges mozdonyok és személykocsik megrendelését, de az ő intézkedésére igen nagyszámú uj mozdony és waggon van készülőiéiben és igy a teherforgalomnak a személyforgalomtól való elkülönítése már legközelebbre várható. A mi Rétszilas állomásnak csatlakozó állomássá való átalakítását illeti, bár elismeri, hogy nem szép és nem is helyes, hogy az utazóközönség, mikor Fiume felé utazik, kétszer teszi meg a 20 percnyi időveszteséggel járó ugyanazt az utat, de azért talán még sem olyan drága a tolnamegyei embernek az ideje, mint az angolé, aki szerint : «Time is money» (az idő pénz). Rétszilasnak csatlakozó állomássá való átalakítása körülbelül 400 ezer korona költségbe kerülne és igy az átalakítás tekintetében biztos Ígéretet nem tehet, de azért reméli, hogy a legégetőbb állami beruházások után ezen állomásra is rákerül a sor. Kossuth válaszát a küldöttség éljenzéssel fogadta. Ezután egy kisebb küldöttség, a mely Szabó Károly, Simontsits Elemér, Wéber János, Jeszenszky Andor, Fónagy József, Szentkirályi Mihály, Török Ottó dr. és Leopold Kornél dr.-ból állott, még dr. Stettins József miniszteri tanácsos, Marx János áliamvasuti helyettes elnöknél (Ludwigh beteg volt) és Kotányi Zsigmond udv. tanácsos, forgalmi igazgatónál tisztelgett, kik mindannyian készségesen megígérték, a nekük szintén egy-egy példányban átnyújtott emlékiratban foglaltaknak a lehetőség szerint mihamarább való teljesítését. A fővárosi lapok közül az Újság és a Budapesti Hírlap kimeritő közleményekben voltak szívesek foglalkozni a mi vasúti ügyünkkel. Az idők jele. A »Vasmegyei Hrlap«, a függetlenségi pártnak egy régi lapja, mely Szombathelyen jelenik meg, írja: »A nemzet, mely még nem rég tomboló lelkesedéssel csoportosult a függetlenségi zászló köré, korszakalkotó politikai szédelgés áldozata. Nemzetet a közbizalom letéteményesei még Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis. influenza teilen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. /Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche &. Co. Basel (Svájc) * ßß Roche“ (Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — ára Uvegenkint 4.— korona.
