Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-23 / 8. szám

I'AjS február 23

L U Li.« Jx V AivJLtjVj í ti.

3

rutabbu! meg nem csaltak, mint a függetlenségi és 48-as párt Magyarországot. Aggódva kérdezzük egymástól, hogy ez volt e az a párt, mely még egy évtizeddel ezelőtt a mindent el- t pró förgeteg erejével támadott minden közös- ügyes politikai törekvést s ma annak leghűségesebb uszályhordozója, úgy, hogy nem lehet Becsnek olyan akarata, melyet a függetlenségi part meg ne valósitana. S mindezt miért ? Talán mert programmjának egy részét megvalósíthatta ? Nem ! Cim, rang, osztrák belső titkos tanácsosság, rendjel, hivatal, császári vállvere- getés, udvari ebéd azok a koncok, amelyeket a függetlenségi és 48-as párt fel tud mutatni azért cserébe, hogy fe'emelte a kvótát, megszavazta a kiegyezést s most szájkosárral fenyegeti a bátor és önzetlen szókimondást a legfelségesebb körök kedvéért.

De ezen rut elvtagadásért el fogják venni a bűnösök megérdemelt sorsukat, a nemzet kebeléből mind sűrűbben hangzik elő a tiltakozás.«

A »Vasmegyei Hírlap« régi, 11-ik évfolyamát járó függetlenségi lap. Felfogását minden bővebb kommentár nélkül ismertetjük,. mint jelét annak, hogy a függetlenségi politikának manapság maguk a függetlenségi lapok es a függetlenségi politikusok, mint báró Wesselényi Ferenc, kolozsvári képviselő az ő ismert nyílt levelében tette, a legkérlelhetetlenebb meg- ítélői.

VÁRMEGYE.

— A megfelebbezett tisztujitás. A közigazgatási bíróság dr. Schweiz Antalnak, a december 30-iki vármegyei tisztujitás alkalmából a tisztviselők szavazatjoga tárgyában beadott panaszának — mint előre volt látható — nem adott helyet. Indokok: A panasz következtében az a kérdés vitás, vajon a vármegyei általános tiszt- ujitáson a választás alá eső tisztviselők himak-e szavazati joggal vagy sem? Az 1886. XXI. t.-c. 83. §-a világosan rendelkezik, midőn kimondja, hogy a tisztujitáson az LI. §-ban felsorolt még tényleg működő tisztviselők szavazattal bírnak. A választás alá eső tisztviselők működése az év régéig tartott, ezek a tisztujitás idején még tényleg működő tisztviselők voltak s mint ilyeneket az idézett törvény értelmében a szavazatjog megilleti. Tévesen hivatkozik panaszló arra, hogy ez esetben joghasonlatosságánál fogva az 1907. évvégéig terjedő megbízatással biró bizottsági tagokat is szavazati jog illette volna meg, pedig a tisztujitásnál az 1908. évre érvényes megbízatással biró bizottsági tagok szavazhattak ; téves panaszlónak ez a nézete azért, mert joghasonlatosságra ott, ahol a törvény világosan s kifejezetten intézkedik, hivatkozni nem lehet. Az idézett törvényszakasz pedig világosan kimondja, egyrészről azt, hogy tisztujitáskor szavazattal bírnak vármegyékben azon bizottsági tagok, akik a következő évre vétettek fel a bizottsági tagok névjegyzékébe; másfelől pedig, hogy a tisztujitásnál az LI. §-ban íelsorolt még tényleg működő tisztviselőket szavazati jog illeti. A törvényhatósági bizottság tehát törvényszerűen határozott, midőn a most említett tisztviselőknek a szavazati jogot megadta s ennélfogva a panasznak helyt adni nem lehetett.

KÖZSÉGI ÉLET.

— Máza községben Csorna Mihály pénztáros lemondván, helyébe Leicht József választatott meg.

— Az ozorai izr. szentegylet alapszabályait a belügyminszter pótlás végett visszaküldötte.

— Kistengeliczen polgári olvasókör alakult. Ideiglenes elnöke Zsigmond Elemér jegyző. Az alapszabályok felterjesztettek.

— Gindlicsalád község képviselőtestülete Várkonyi István községi aljegyző részére 100 korona lakbért szavazott meg.

Karcolat *

Tolnavármegye egyik országos neveietességének pusztulása.

A szomszéd törvényhatóság nem büszke reá, pedig tudja, hogy ez a nevezetesség ép oly hires, mint akár a selyemtenyésztés, vagy a vörösbor, vagy a klumpa. A műemlékek országos bizottsága még nem vette oltalmába, ami annál csodálatosabb, mert Wosinszky Mór, az európai hirü archeológus, Tolnavármegye szülötte és a megyeszékhely plébánosa volt. Ez országos nevezetesség a sárbogárd - szekszárdi h. é. vasul. Ez vicinálisabb minden egyéb vicinálisnál és rosszabb minden rossz viccnél, melyet valaha vicinálisra gyártottak. Azt az ismeretes adomát, mely miatt már Márius is kesergett Karthágó romjain, hogy t. i. az iskolás gyerekek nem mertek fölülni a vasútra abbeli félelmükben, hogy el találnak késni az iskolából: szintén ez a vicinális sajátította ki magának. Állítólag Nagydoroghon történt tanyai gyermekekkel. A leégett tót gyűjtők is köszönettel visszautasították a kalauz meghívását azzal, hogy alispáni gyűjtő engedélyük csak egy hétre szól, annyi idő alatt pedig gyalog; többet végezhetnek. Herczeg Ferenc pedig olykép járta meg ezzel a leglussubb vonattal, hogy mire Szekszárdra ért, a legöregebb emberek is csak hírből emlékeztek azok nevére, kiket ő megakart ott látogatni.

De tréfán kívül kegyetlen lassú is ez a vonat. Hadd beszéljen néhány érdekes szám. A vonat Budapestről Sárbogárdig, 99 kilométerig, egy a budapest fiumeivel; Sárbogárdnál elágazik, de csak névjeg, mert Rétszilasig, a Sárbogárd alatti állomásig még a fővonal pályáján halad. Sárbogárdtól Szekszárdig 65 km., ehhez kell a boldogtalannak közel ötödfél órai idői ! Egy órára esik — egész pontosan — 14.94 km. ez pedig csakugyan hallatlanul kevés. Nem is szólva a budapest — wieni gyorsvonatnak óránkénti 69.5 km. sebességéről, a mi Szabadka— bajai vonatunk is 26.60 kilométert tesz meg egy óra alatt 1 Ez pedig csak horribilis egy különbség. Igaz, hogy e számba bele van véve a megállási idő is ; de elvégre mindegy annak az utasnak, akár milyen sebesen robog is a vonat a nyílt pályán, ha soká vesztegel, nem ér hamarabb céljához. Más számítással mondhatjuk; a mi vicinálisunk a maga 59 km. útját 133 perc alatt futja be, a szekszárdinak 6 kilométerrel nagyobb az útja, s kell hozzá 261 perc, tehát majdnem mégegyszer annyi idő. Nyájas olvasóm, ki oly türelmetlenül nógattad vonatunkat nagyobb sietségre, gondold meg, hogy vannak emberek, európaiak, kulturnépek, a XX. században élők, kiknek vonatjuk csaknem mégegyszer oly lassú, mint a tied !

Ez a specialitása Tolnavármegyének most nusztulófélben van. Arviz el nem vitte, Sárvíz el nem öntötte, a Sió alá nem mosta, a tűz el nem pusztította, a földrengés össze nem döntötte, Debrecenbe sem ment főispánnak, és mégis veszni indult e nevezetesség. Ugyanis — hogy is mondjam csak — fölfelé züllik. Gyorsabb akár lenni. Nem magától, a megye és nevezetesen a megyeszékhely polgármestere akciót indított, hogy emeljék végre valahára a vonat sebességét, mert azzal a mostani lassúsággal le nem bonyolíthatja a vidék fejlődő gazdasági életének forgalmát. A borszállítás vaggononként 10 év alatt nem kevesebb, mint 580 százalékkal emelkedett 1

Igaza van önnek érdemes polgármester ur 1 Igazatok van nektek is, kedves polgártársak a túlsó félen. De meggondoltátok-e, hogy megyének egyik hírességéről van sző, melyhez foghatót nem találtok az országoan. Mert bármily óriási is legyen a kultúra haladása, intőnek jó az a ti vasutatok, mert eszébe juttatja a rohanó kor gyermekeinek: Lassan járj, tovább érsz!.

Népmozgalmi viszonyaink.

Tolnavármegye népmozgalmi viszonyait az elmúlt november hónapban a következő statisztikai adatok tüntetiK föl:

A lakosság száma 1906 végén volt 256 ezer kétszáz. Házasság köttetett 433, ebből vegyes volt 37. Élve született 656, halva 15, elhalt 522 egyén, és pedig 7 éven aluli korúak 259, A népszaporodás 134.

Esett 1000 lélekre 1907. novemberben:

a) házasság P69, amely arányszám jobb, mint a dunántúli átlag :

b) élve születés 2 56, mely arányszánj jelentéktelen különbséggel eléri a dunántúli átlagot (359) ;

c) halálozás 204, amely jóval rosszabb, mint a dunántúli átlag és ennél egész Dunántúl, csak Baranyáé és Moson megyéé rosszabb ;

* Hogy a mi vasutunk lassúsága és mit ériái messze földön mennyire hírhedtek, arra nézve szomorú bizonyságul szolgál az alábbi humoros közlemény, amely a Bajai Független Újságban néhány nap előtt megjelent. Szerk.

d) népszaporodás 0 53, amely rosszabb, mint a dunántúli átlag (0 81,) és ennél rosszabb arányszáma az egész Dunántúl csak Baranyának, Mosonnak és Pécs városnak van.

Szekszárdon 13895 főnyi lakosság mellett 31 születési és 35 helybeli halálozási esettet a fogyás 4 volt.

Dunaföldváron (lélekszám 12117) született 23, meghalt 31, a fogyás tehát 8.

Pakson (lélekszám 12034) született 36. meghalt 33, a szaporodás tehát 3.

Fertőző betegségekben elhalt 98, mely számból a tüdőgümőkórra 43 esik.

Bevándorlás a törvényhatóság területére nem történt.

Kivándorolt 66 egyén és pedig mind útlevéllel, és pedig 37 férfi, 17 nő és 12 kiskorú, közülük magyar anyanyelvű 22. Amerikába ment mindannyi Fiúmén át.

Visszavándorolt 125, közülök magyar anyanyelvű 67. Romániából jött vissza 1, Németországból 30, Amerikából 94, Fiúmén átjött 28. A visszavándoroltak száma tehát e hónapban csaknem kétszer akkora volt, mint a kivándoroltaké.

Útlevél kiadatott 138.

Az egész országból kivándorolt novemberben 10896, visszavándorolt 5372, január- novemberben kivándorolt 161600, visszavándorolt 32812.

Útlevél kiadatott az egész országban novemberben 16426, január—novemberben 271784.

Országos vásár tartatott 10, felhajtatott 6618 szarvasmarha, 5086 ló, 746 sertés, eladatott 2010 szarvasmarha, 916 ló, 338 sertés.

Tűzkár volt 16 községben 18 esetben, a szenvedett kár összege 27545 korona.

______HÍREK.

— S

zemélyi hir. Báró Schell József tenge- liczi nagybirtokos családjával együtt hat heti tartózkodásra Abbáziába utazott.

— Esküvő. Eörményesi és karánsebesi Fiáth Elemér báró, tartalékos huszárhadnagy és gyönki szolgabiró, Fiáth Pál báró és neje, született Jankovics Bésán Matild fia, folyó hó 26-án délelőtt 11 órakor Budapesten, az angol kisasszonyok templomában vezeti oltárhoz joba- házi Döry Margit urhölgyet, néhai jobaházi Döry Jenő és neje szül. Döry Matild leáqyát.

— Eljegyzések Stern Miksa tolnai fakereskedő eljegyezte Strasser Vilma urhölgyet, Strasser Fülöp leányát Czeczéről. — Kovács Gábor bátaszéki szobafestő jegyet váltott Szekszárdon Plank Flórával. — Mihályovics Dénes nagykajdacsi kántortanitó eljegyezte Péhm Irmát Istvándíból.

— A Pécsi Katholikus Kör héttőn tartotta közgyűlését főispánunk: Apponyi Géza gróf elnöklete alatt, Zichy Gyula gróf megyéspüspök és nagyszámú előkelő közönség jelenlétében. Az elnöki megnyitó beszéd rámutatott a kör nagyarányú fejlődésére és közéleti tevékenységére, mely különösen a múlt évi kiállítás keretében tartott kath. nagygyűlés tárgyalásaiban és az ezek alapján létesült kath. sajtóegyesülésben nyilvánult meg és nagy elismeréssel emlékezett meg a kör igazgatója: Bitter Illés zirci tanár és alelnöke: Kelemen Mihály dr. érdemeiről. A kör költségvetése: 15202 korona kiadás és 15313 korona bevétel. Ezután következett a tisztujitás. Világi elnökül újból Apponyi Géza grófot választották meg.

— Dominó estély. A Szekszárdi Kaszinóban hushagyókedden, március hó 3-án farsangi estély lesz, amelyen kötelező a dominóban való megjelenés. A hölgyek piros, az urak pedig fekete dominóban jelennek meg, amelyek az egyöntetűség kedvéért Kohn Mór kereskedő üzletéből szerzendők be.

— Magyar kántor Amerikában. A bátaszé- kiek nagy zenetudásu kántora Joó Károly, Amerikában kapott egy magyar telepen kántori állást, mely 5000 korona fix fizetéssel van egybekötve. Bátaszéki állását egy ideig csak helyettessel töltik be, hogy ha Joót netán hamarosan elfogná a honvágy, újból elfoglalhassa régi állását.

— Múzeumi felolvasás. Ács Lipót fögimn. tanár f. évi március hó 1-én 80 színes vetített kép kíséretében fogja felolvasását a múzeumban megtartani, Velencéről.