Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-10 / 19. szám
1908 május 10 TOLNAVARMEGYE. Ái mentesítő társaságunk megtette már a magáét, amikor feliratot intézett ez ügyben a földmivelésügyi miniszterhez. Ajánljuk e kérdést vármegyénk alispánjának figyelmébe is. J udjuk róla, hogy a legmelegebb érdeklődéssel viseltetik megyénk és Szekszárd forgalmi ügyeinek fejlesztése iránt, azért kér- jük.hogy feliratilag és a miniszter elé járuló nagyobb küldöttség szervezésével mozdítsa elő eme életbevágó gazdasági és közlekedési kérdésnek varmegyénk és Szekszárd érdekében mielőbb való legcélszerűbb megoldását. Úgy a kiépités sorrendje, mint pedig a szekszárdi kikötő megérdemlik és megkívánják a gyors és energikus beavatkozást, amit alispánunktól bizalommal várunk. A sztrájkok. A kereskedelmi miniszter által a sztrájkokra vonatkozóin" összeállított statisztikából közöljük az alábbi szomorít számokat. A..i akar, oÁllhat belőlük, mert feltárj) tcs veszi séget, amelyet a munkások a folytun.>< bérharcok folytán szenvedtek s t a válságot, ame'ybe ezek a mozgalmak .Magyarország iparát sodorják. Az 1906 evben Magyarul : ■ 5öS ipari sztiájk fordult elő, vagyis 22:l mai több, mint az előző evben A sztrájkok által érintett ipartelepek szánta 5512 volt, vagy: ö.al több, mint Ibi száma 45.919 volt, azaz 6177-tel több az előző évinél. A kényük .-egnől s,.u .. ; akiket t. i. sztrájkoló társaik tnem en, edtek dolgozni, vagy akik az ti. cm fcniu.kui .....i miatt ne m voltak foglalkoztathatók, 10,( 74 re rúgott, szemben az e.ozo évi 4902 vei. Vagyis a sztrájkok folytán szünetelő összes munkások száma 1906-ban 56.590, 1905-ben 44.642 volt, úgy, hogy a szaporulat 11.941-et tesz. Legtöbbet szenvedett a sztrájkok miatt 1906-ban egyébként az előző évben s az építőipar. A szobán forgó évben különösen a kisipari sztrájkok játszottak nagy szerepet. I90ö-bén 400 gyári és I-7Ö4 kisipari va lalutyt,' I90ö-ban 488. gyári, és 582+ kisipari műhelyt ért sztrájk. A küzdelem a legtöbb esetben a magasabb bér kivívására irányult. Második helyen a május 1-enck ünnepként való elismerésére irányuló követelés állott. A béremelésre, munkaidő leszállít sra és május 1-cnek ünnepként való elismeresere irányuló követelések altaiában kedvező eredményt mutatnak, ami annak tulajdonítható, hogy a kedvező üzletmenet mellett a munkaadók könnyebben tettek ilynemű engedményeket. Ellenben az úgynevezett hatalmi sztrájkok általában kudarccal végződtek. A sztrájkolok 1905- ben 694.148, 1906-ban 516.150 munkanapot mulasztottak. A kénytelenségből szünetelőket is számításba véve 1905-ben 777.472 — 1906-ban 696.539 munkanap veszett el. Az összes ipari alkalmazottak egy évi munkanapjainak tisztán a sztrájkok folytán 315-öd része veszett el. A sztrájoló és ‘kénytelenségből szünetelő munkások bérve.sztesége 1905-ben 2,894 530, 1906- ban 2,126.252 korónárajrugott A készülő sztrájkok számos kizárást is idézték elő, 1905-ben 5, 1906-ban 14 kizárás fórdujt elő, valamennyi védelmi jellegű. A kizárt munkások száma 2187- ről 6072-re nőtt. Ezek 1905-bön 2 2.984,1906 ban ellenben nem kevesebb, mint 649.958 munkanapot veszítettek. A kizárások közül 7 e-et, melyekre 4027 munkás jutott, a munkaadókra teljes sikerrel járt. A kizárt és kén telcnségbői szünetelő munkások bér vesztesége 1905-ben 84.452, 190C-ban 1.614.406 koronái, rúgott. HÍREK. — Személyi hír Dr. Szentkirályi Ml ialy polgármester tegnap Budipestre utazott, ahol résztvesz a városi tisztviselők országos kongresszusán. — Elnevezések. A kereskedélmi miniszter Beöthy Kálmán mérnököt, foldinket, Debrecenbe vasúti mérnökké nevezte ki. — A posta- és távirda elnök-igazgatója a lemonda- folytan üresedésben volt . bátaszeki postamesteri adást Kazamér Konrád budapesti posta- és távirda s. tisztnek adományozta. — - Március 15 nek törvénybe iktatása. A képviselőház keddi ülésén Nagy pyörgy képviselő indítványát március 15-ikének törvénybe iktatását illetőleg Wekerle miniszterelnök felszólalására nem fogadta el. A miniszterelnök válaszát nem vettek tudomásul, illetve a napirendre térest nem fogadták €l Szabó Károly és llainrikff'y Pál megyebeli képviselők. — Hymen. Csáry Ferenc harci jegyző eljegyezte Pécsről Steiner Ilonkát. — Dijnokok áthelyezése A szekszárdi kir. törvényszék elnöké Farkast Ferenc ügyészségi és llesch István betetszerkeszt dijnoKOkat a paksi kir. járásbírósághoz, Sárközy József ügyészségi dijnokot pedig a ounaföldvári kir. járásbírósághoz helyezte at. — Fontos tudnivaló a májusi vasúti menetrendet Illetőleg Lapunkban már ezelőtt 6 héttel és utolsó számunkban is közöltük a május 1-én életbe lépett uj menetrendet, melynek azonban a déli rónát indulására vonatkozó része téves. Szekszárdról ugyanis délben a vonat nem 1 óra 20 perckor, mint jelezve volt, hanem 12 óra öO perckor indul. Maga a hivatalos menetrendkönyv is ugyanezt a tévedést tartalmazza. Tényleg az volt a terv, hogy a 4063-as számú vonat 1 óra 20 perckor induljon Szekszárdról és csak később történt, miután már a menetrendek kinyomattak, az a módosítás, hogy 30 perccel korábban, vágyás 12 óra 50 perckor indul ez a vonat. — Szabadságolt tankerületi főigazgató a székesfejérvári tankerölet főigazgatóját, Váradi Karoly kegyesrendi áldozárt súlyosabb természetű betegség lepte meg. Vértódulásai vannak, melyek arra késztették, hogy sürgősen szabadságot kérve elvonuljon Mária Grünbe gyógykezelem céljából. Egyelőre a vallás és közoktatásügyi miniszter kéthavi szabadsagot engedélyezett a Liga- gatónak, aki ilyen körülmények között középiskolánk érettségi vizsgálatain elnökölni már nem fog. Helyettesítéséről gondoskodás még nem történt. — Felcbbezések Szekszárd város szervezési szabalyrendei .te ügyében hozott megyei k gyűlési határozat ellen Szentkirály Mihály dr. polgármester felebhez.ést adott be. Ugyancsak e szervezési - abálvrendelet ellen Molnár Lajos rendőrkapitány i fel. bézóssel élt. — Előléptetések a vasútnál. Május elsejevei az említetteken kívül Vörös Hiador pécsi forg. főnök, t \ , « az V. fizetési osztály 2-ik fokozni Uni a. -oe, Költ István pécsi forgalmi főnüksé ié! bei ~zt t ellenőr és Tóth János bataszéki állón ..-;■ ■ nuk, ellenőr főellenőrökké, Littke István - a \ ár-mázai állomásfőnök ellenőrré és Fischer Samu szekszárdi hivatalnok a IX. fizetési osztály 3. fokozatából a Vili. fizetési osztály 3. fokozatába léptettettek elő. — Hol késik az öntözés? Az artézi forrás nem lankadó erővel csak úgy dönti a vizet. Örül a lelkünk, amikor ezt a jótéteményszámba menő hatalmas vizbó.-éget láthatjuk. Ennek a vizbősógnek azonban szeretnénk máris gyakorlati hasznát látni. Halálos vétek azt kihasználás nélkül el prédái ni engedni. Addig is, amig a végleges vízmű, ami nem lehet más, mint az általunk mar korábban kimutatott módon legcélszerűbben megoldható városi vízvezeték, elkészül, a legsürgősebben kell gondoskodnunk lázi márványból való, fehér és rózsaszín. Vad nők, elpirulnak, amint a kupec megkérdi a tehén árát. Nem volna-e jó egy ilyen nőt megvenni az anyjától, kinevelni és elvenni feleségnek ? Egyétőre, úgy gondoltam, jobb lesz felöltözni, aztán ki a vásárba. Kikiabáltam, hogy' az amerikai asszony hozzon mósdövizet. Nem feleit senki, alkalmasint kint voltak a vásáron. A szopós beszélgetett a macskával és amikor kimentem hozzájuk, tudtomra akartak valamit hozni, nem ők tehettek róla, ha én nem értettem meg, mit. Az asztalon kenyér volt és tej, kínálás nélkül ettem belőle, amibel'a gyerek is, macska is, belenyugodtak, természetes, részt kértek maguknak is. Azután tudtok^ adtam, hogy én megint elmegyek aludni. Úgy- éreztem, most egyben kipótolom az utolsó évek álmatlan éjjeleit! Befordultam a meszelt fal feié és megint aludtam hajnalig. Nagy' éhségre es arra ébredtem föl, hogy a másik szobában beszélgetnek : — Hát kend hazajött, hazajött kend ? Nagy hajóval jött ? — szólott egy' asszonyhang. ——1 ■ ■ ... — Azzal, azzal. — Mért nem irt kend, hogy gyön ? — Alkalmasint az a'hajó hozza, amivel gyöttem. — A gyerekekre nem kérdez kend. Engem meg sem csókol kend ? | — Látom, hogy alszanak. Nappal csak nem akarsz . . . vásárkor . . . — Ez a nagy lány . . ■ Nem szép lány. Ezt már beküldhetted volna Szigetre pesztranak. — Beküldőm, be én ! — Hát ez a szopós . . . Mit, ez néz engem, hogy én ki vagyok ? Te ki vagy ? — Ez az, akiről kiírtam. Akivel az a szerencsétlenség történt, hogy a Rózái húgomnak lett. Aj, aj, leányfejjel. (A fejét már bekötötte.) — Jó, jó Juli. Csakhogy ezt a pockot vigyék, vigyétek ahhoz, akié. Nekem ne irkaija- nak levelet, ne beszéljenek a fülembe, hogy igy, hogy úgy. Tudod te, hogy én nem szeretem az ilyent. — De én rám csak nem pletykálhatnak 1 — No rád nem 1 Elhalgattak. A nappal dacára talán mégis cuppantottak egy csókot az egymás ajkára. Azután pénzt olvastak : két év alatt, azonfolül, amit hazaküldótt, annyi pénzt keresett az ember, hogy tehenet, lovat, két disznót és talán még két rossz tinót is vehetnek. Úgy számit- gatták az iskolás lány tábláján. A gyerekek is folebredtek, volt nagy ijedelem és öröm, hogy megjött a. ember. Én is szépen felöltöztem és ebből az alkalomból megismerkedtem az egész családdal. Az asszony büszkén mutatta az urát: — Ilyen favágót tessen látni, aki annyi I pénzt . . . Csakugyan gyönyörű szál férfi volt, maga is mint egy kémény, daliás cser. A két nagy gyerek félelemmel nézte, de a sürühaju úri arcú szopós vidáman, elfogulatlanul kacagott az arcába. Azután együtt kimentünk a vásárra, erre a mindennél szebb, mindennél tarkább, hasonlithatatlan magyar vásárba ! KI EGY EGÉSZ DOBOZ ÁRA 2 KORONA S0 FILLÉR. ~ ■ ■ ■ — . . -------------------------------Ka pható a gy<gvszert árakban, de biztrfsan az ENERGIN YÁLLALATXÁL PÉCSETT, mely 6 dobozt bérmeniesen szállít.________________ Le ghatásosabb é* legizletesehb hizlaló és víntlsztitó szer ! Szamos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő eredménynyel kipróbálva! Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja a mirigyeket és az o,\au biztosítja a csontok és izmok ép fejlődését — jav*tja és rendezi az emésztést. Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél erősítő és mírigy- oszlato szer, mellbajosoknál megszünteti az izzadást __________és elősegíti a gyógyulást. 5—10 GYERIEKEKIíEL: EELÍTÖTTEKNÉL:
