Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-10 / 19. szám
o TOLNA VARMEGYE. 1908 május 10 alkalomból, hogy a herceg 6 ily főtiszt ellen vizsgálatot rendelt el, a legdurvább gyalázásokkal illet; a «kis zsidókat» azonban a nép jóindulatába ajánlja, nem különben Eszterházy herceget a feleségével együtt, akiknek dicséretére még versben is beszél. Egyáltalában a mi meggyőződésünk az, hogy itt nemcsak preventív eljárásra, hanem lelki orvoslásra is égetően szükség van, de addig is, * mig ennek lehetősége elkövetkezik, óhajtandónak tartjuk, hogy vármegyénk dombóvári járásának földműves lakossága Szemere Kálmán ép oly erőszakos, mint veszedelmes, a lelkeket megtéveszteni képes befolyásától megszabadittassék és pedig minden lehető és törvényben megengedett eszköz éber és legerélyesebb alkalmazásával, nehogy aző mértéktelen izgatásai nyomán oly néphangulat keletkezzék, mely azután korlátokat nem ismerne. A népet, az istenadta népet szeretni, oktatni, szeretettel nevelni és magunkhoz emelni kell, ügyes-bajos dolgaiban pedig istápolni, a boldogulás utján segíteni kell. A jól vezetett és gondozott nép hálás az ő vezetői iránt. A mai vezető osztályra vár a hivatás és kötelesség, hogy a népet — jogos érdekei felkarolásával — magának megnyerje és akkor jöhetnek a Szemere-Schamorzilok, a nép erőszakos tanításaiknak nem fog hitelt adni. F. M. _____VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság folyó hó 13-án d. e.! 9 órakor tartja Apponyi Géza gróf főispán elnöklésével május havi rendes ülését. — A vármegyei pénzügyi szakosztály f. hó 14-én a vármegyei székház kistermében KoCács S. Endre szakosztályi elnök vezetésével iilf/st tart. Az ülés tárgya az 1905 — 6. évi közúti zárszámadás felülvizsgálása. — Jegyzői nyugdijválasztmányi ülés A községi jegyzői nyugdijválasztmány folyó hó 4-én Forster Zoltán főjegyző, alispán helyettes elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak : Őrffy Lajos, Klimes Antal, Part Adolf, Cholnoky Lajos, Niefergdll Nándor és Szévald Oszkár mint előadó. Az ülés főtárgya Lestyán Dezső pálfai jegyző nyugdíjazása, aki 35 évet meghaladó szolgálat után teljes fizetéssel nyugdijaztatott. — Elvi fontosságú határozatok. Aki a vadászterülethez nem tartozó, tulajdonát képező belsőségen rókafogás céljából csapdát állít föl, | tiltott eszközökkel való orvvadászat miatt nem büntethető. (Belügym. 6486i907.) A vámos kompoknál az átkelések száma meghatározott számhoz nem köthető. — A vámtulajdonos vámdijtételeket nem állapíthat meg s az engedélyokirattól eltérő vámdijakat nem szed- I hét. — Az időnkivüli, vagy éjjeli átkeléseknél | is csak az engedélyokiratban megszabott dijak szedhetők. — Harmadik személy által eszközölt átszállítások esetében sem a vámtulajdonosnak, sem a bérlőnek vámdij megtérítésre joga nincsen. — A folyón való átszállítástól, ha azért díj nem szedetik s a rendőri szabályok megtartatnak, seriki el nem tiltható. (Keresk. min. 77127|907.) Yiziutaink szabályozása. Lapunkban már több ízben ismertettük Darányi földmivelési miniszter folyamszabályozási tervezeténekmegyénket érdeklő részét. Ezek a nagyszabású munkálatok 192 millió korona beruházási hitel keretében terveztetnek és az erről szóló törvényjavaslat a napokban terjesztetett a törvényhozás elé. A tervezett munkálatok között felvétetett: a) a rácalmás—paksi Dunaszakasz szabályozási műveinek kiegészítése ; b) a paks—baja— szekcsöi szakasz oly ftiódon való szabályozása, hogy a jégtorlódások lehetőleg kiküszöböl- tessenek ; c) a tolnai Dunaág végleges rendezése és d) a Sió hajózhatóvá tétele. A Balaton 80' kilométer hosszúságával és 10 négyszög mérföldet meghaladó viz- területével egészen különálló medencét alkot, melybe hajóval sem bejutni, sem onnét kijutni ezidőszerint nem lehetséges. Nemcsak a Balatonnak négy vármegyét felölelő vidékére, hanem a Közép-Duna Szek- szárdon alul fekvő részére is rendkívüli nagy haszonnal járna, ha a vízi összeköttetés a Dunával létesülhetne és kivált a Balaton zalai és veszprémi oldalán fekvő kitűnő minőségű ut és építési kőanyag ily módon nagyobb vidékre nézve hozzáférhetővé válnék. A Siónak hossza a Balatontól a nagy Dunába való torkolásáig, mai kanyargós medrén mérve, 124 kilométer, esése mintegy 18 méter, amelynek legyőzésére 10 duzzasztó-zsilip és szekrényes kamra terveztetik a meder megfelelő rendezésével kapcsolatosan. Ezeknek költsége 5,500.000 K. A Sió hajózhatóvá tételével szoros kapcsolatban van a balatoni kikötőknek kiépitá;se és állami kezelésbe való átvétele, mert megfelelő kikötők nélkül nemcsak a kivánt for.CTalom nem lesz elérhető, hanem a mai kezdetleges hajózási állapotokon sem lehetséges gyökeres változást remélni. Miért is ebből a célból, nemkülönben a hala tonmenti fürdőtelepeken létesitendő kő- Parj ok előállítására és az ott elterülő mo- CSÍU as helyek, u. n. bozótok lecsapolásához valc hozzájárulásra 1 millió korona irányoz- k elő. j Balaton mentének évről-évre foko- örvendetes emelkedése és azon nagy áléoj ■ melyet az ország legutóbb a balaton- P:l1 ■ asut építésére hozott, indokolttá teszik, h' y,,v 0tt egyrészt a modern igényeket kielégítő .Hmjözási^ berendezések megtörténjenek, ír . résznyi pedig a közegészséget veszélyeztető állapo^o^ mielőbb megszűnjenek. A kőpartok építéséiig vaió hozzájárulást pedig az a körűimén.,, teszi megokolttá, hogy a Balaton vizszinét. a közérdekre való tekintettel magasabbra leh.?ssen etnelni, ami a mai viszonyok közepette n,em lehetséges, mert a magasabb vízállás nen^csa^ a parj tokát támadja meg rendkívüli m; . ij: amjnt ez kivált az 1906. évi magas viz * ál előfordult, hanem még magukat a rá . , ,.)e. két és parti épületeket is vészéi z ^eti. A kivitel sorrendje még nine Hierálla- pitva és abban a miniszter még nemi foglalt állást. A munkálatok a rendelkezésre^jj0(.g£ tandó hitel és a célszerűség, valamint!^ sör.. s gősség szempontjai szerint lógnak végeJLetIa előbb mindenesetre a fő folyamvonalaklon Minthogy a tolnamegyei vizek szah\iy0. zása a Duna rendszeréhez tartozik, e tc|^n. tetben nyugodtak lehetünk, hogy hamaroV;lll reánk kerül a sor, mindamelletc szükség|es volna már most megfelelő lépéseket temV hogy egyrészt a tolnai Dunaág szabályozássá sürgősen munkába vétessék, másrészt pedigy a Sió hajózhatóvá tétele a Duna szabályozás A sál kapcsolatba hozassák és ezzel Szekszárd\ számára is kikötő és viziut biztosíttassák.- E 1 munkálatokhoz oly életbevágó közgazdasági \ érdekeink fűződnek, hogy azok mellett min- } den más egyéb eltörpül. A kormány jó- / indulata vizereink hajózhatóvá tétele iránt kétségtelen, az alkalom ez óriási műveknek * államköltségen való létesítésére elérkezett, itt van tehát az ideje, hogy a rég várt alkalmat két kézzel megrág adjuk és mindent elkövessünk, hogy hajózási érdekeink teljes kielégítést nyerjenek. másik vagy egy egésze másik ? Nem tudtam, hová kerültem, hol vagyok. A kis ablakok zörögtek, csörömpöltek; népvándorlás volt alattuk, odakint. Fehér tulokfejek százai vonulnak el, az egyik a másikhoz nyomva, a szarvaik összeakadnak, az élő gomolyag meg-megáll egy pillanatra, aztán meg rohan újra eszeveszetten, Dőgve, ordítva száguld mind előre; hová ? Alkalmasint — ütődött fejembe a gon^Wat — visszakerültem, visszaaludtam egy éjjel sS'Jftt néhány ezer évet, a nagy népvándorlás korszakába és most va’a- melyik hun vagy gót fejedelemnek a csordáját hajtják. Embereket nem láttam, csak bikacséket, fonott szijostort, barmo*- kormányozó szerszámokat. Később egy-egy emberi báránybőr kucsma mozgott tovább az ablak szintjén. Tetszett nekem a dolog igy és nem akartam megtudni az igazat: félig ébren, fekve néztem tovább a menetet. A gulyába belekeveredett a ménes is, hosszuszörü sovány kis lovak, kötőféken vezetve, szőrén ülve; öt paraszt és muzsikát nem látott cigány hajszolta szegényeket. Jöttek tehéncsordák, az elmaradhatatlan asszonynéppel, szomorú üszőborjukkal, rekedthangu kutyák kíséretében. Kora ősz volt és szikrázó nap-porban ragyogott és füstölgött az egész, egy teljes óráig, mig igazán reggel nem lett. Akkor aztán az állatrohanás meg-megszünt egy-egy pillanatra és messze- messze múltból való, ősrégi keleti hangon, de magyar nyelven ketten is éneket sírtak arról, hogy «vaknál vakabb, világtalannál világtalanabb vagyuk . . . azok !» Dicsekvés és páthosz volt e siralomban, mig a másikban düh és követe- lődzés : «A lábam elszáradt, elszáradt a két lábam!» Fölállottam az ágyamban, hogy megnézzem a két nyomorékot, aki e roppant soka- dalomban olyan szörnyű lármát cselekszik. Nem voltak már sehol, ugylátszik kocsin-koldulók voltak és elvegyültek a vásárban. A ház előtt már javában állott a téesői vásár; ezt tudnom kellett volna. Kinyitottam az ablakot, hogy élvezzem az életnek ezt a legklasszikusabb zaját, a legszebb színeket, amelyek magyar szemnek csak lehetnek a földön. Itt vannak a kis falvak, a hegy, a tanya, mindenféle faj és vidék. Magyar, oláh, német, tót, orosz, még rác is, mind a jellegzetes, évezredes arcukkal, ősi ruhájukban, a jellemző állatjaikkal s a saját nemzeti izraelitáikkal, akik a meleg napon is olyan erősen föl vannak öltözve, mintha a hűs bibliából most léptek volna ki. Csupa festmény mind, de nagy lármával illusztrálja magát. Irányítja földijét a sokadalomban és közülök egy ime, az egyszerű nép naivságát nyilván kihasználva, megfeji az eladó teheneket; úgyis elapad a tejük, amikorra az uj gazdához hazakerülnek. A zsidó arca ragyog a boldogságtól, amint a teli zsajtárt nézi, de abban a pillanatban, amikor dicsekedve örül, egy kis növés-tehén kirúgja mezéből a zsajtárt és nagy nevetség közepette a tejet megissza az ember kattánja és a föld. A nagy szarvasjószág rohanása beáll; a vásár elhelyezkedett. Csodálatos, ezt még soha- SeHl,Iáttam : C3UPa hősnő tartja az eladó marha kötőlékjét. Valami román falu külön vásárja lehet itt elől, öles asszonyok, erősmellii lányok, kámeáidról ismerem az areélüket. Szégyenlik a neszedet, de a szoknyájuk oldalt meghasitva, _ha_a_szél meglebbenti, a húsok látszik ; meleg Sirolin .Emeli az «vágy»« és a teatiélyt, atgnte» «Mi J *M«c«st, vilidéitől «tjeit bzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis. influenza (ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. (Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen ■ nundaOmr t„ Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffin».»-* tasel (S»ájt)l „Roche“* dtaphatö orvosuL^,^.,,^^ . iban. i- .Ar« I vCgtnlíi^_ „ -
