Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-10 / 6. szám
XVII. évfolyam 6. szám. Szekszárdt 1907 február 10 TOLNAVARMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjeleni minden vasárnap. Szerkesztőség és kiaJóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos t . ! 5 Főrounkatárs: Dr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó* hivatalon kirül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanot kaphatók. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető köz lemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szer kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. A bátaszék—pécsi vasút. A legmelegebb érdeklődéssel és a legnagyobb örömmel kisérjük azt a széles mederben megindult, lelkes és intenzív mozgalmat, amelyet Pécs szab. kir. város törvényhatósága és Pécs városának összes irányadó körei abátaszék—pécsi vasút állami fővonalként való kiépítése érdekében megindítottak. Pécs városa és a tervezett pécs —báta- széki vasúti összeköttetés révén érdekelt községek a legmesszebbmenő áldozatkész séggel mozdították elő anyagi hozzájárulásukkal ezen vonal létesítését és ezen elismerésre méltó támogatáson felül a tervezett vasút kiváló forgalmi és közgazdaáági jelentőségére való tekintettel most hatalmas akciót indítottak, hogy a pécs — bátaszéki vasút állami fővonalként építtessék ki. Pécs városa áll ennek a mozgalomnak az élén és a kereskedelemügyi miniszterhez intézett fölterjesztésében találóan utal arra a tényre, hogy a magyar vasutak hálózatának kifejlesztésében nem a gazdasági erők lehető tökéletes érvényesülésének, nem a közforgalom igényei által teremtett szükségletek kielégítésének, sem a közgazdasági javak természetes kicserélésének egyedül helyes nézőpontja vonul végig vezető elv gyanánt, hanem minden vasút építésénél elsősorban a főváros érdekei szerepeltek döntő tényezőként. A magyar alföld népének ismételten fölhangzott panaszos szavai, — így szól a miniszterhez intézett fölterjesztés — íőképen pedig a budaoe^t—fiumei vasúti vonalnak már a tetőpontra hágott túlságos megter- heltsége s ennek minduntalan megújuló, folytonos forgalmi zavarokban jelentkezett bénító hatása végre beláttatták a magyar királyi kormánynyal azt, hogy vasúti közlekedésünk kiáltóan viszás állap 'tát mihamarább orvosolnia kell. Ennek a soká késett, de végre is megérkezett üdvös belátásnak lön az eredménye a magyar királyi államvasutak hálózatának -kibővítéséről, vasúti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről intézkedő 1904. évi XIV. törvénycikk megalkotása, amely a magy. kir. kormányt fölhatalmazta arra, hogy a m. kir. államvasutaknak Baja—Bátaszék állomásait egymással a Duna áthidalásával összekötő vasúti vonalát és az ezzel kapcsolatos Du ia- hidat állami költségen kiépíthesse. Ennek a hídnak az építése lesz hivatva uj lüktető erőt önteni közlekedésügyünkbe és lökést adni a közgazdasági forgalom egészséges irányba való terelésének. De ezen feladat megoldására csak akkor lesz képes, ha a Dunán létesített áthidalás az ország közforgalmi igényeinek minden tekintetben megfelelő természetes és szerves folytatást fog nyerni. Csak ekkor fog a forgalom a gazdasági életünk által megszabott természetes utakon lebonyolódni, Magyarország északi részéből Budapesté Dombóváron át fognak a javak a magyar tengerpartra eljutni — Erdély pedig Baja—Bátaszéken át fog Fiume felé közlekedni. A mint vitán kívül álló tény az, hogy a Baja—Bátaszék között létesülő vasúti hídnak közforgalmi jelentősége és országos hatása attól függ: vájjon minő lesz az ország keleti és déli területeinek Fiúméval való összekötését célzó vasúti közlekedés kérdésének a megoldása? ép úgy nyilvánvaló, hogy ez a kérdés az a sarkpo.it, amely körül Pécs szab. kir. városnak és — mondhatjuk — a Dunántúl nagy részének a köz- gazdasági jövője is megfordul. És ha a törvényhozás a Dunának Baja —Bátaszéknél történt áthidalása által az Alföld forgalmi igényeinek ezen hid segélyével való kielégítését országos érdekeknek ismerte el, nem zárkózhatik el az elől sem, hogy Pécs városának, mint a Dunántúl legelső városának és hatalmas környékének közgazdasági fellendülését, forgalmi viszonyainak rendezését — eddigi vasúti elszigeteltségéből való kiragadása által — ugyanazon jogcímen hasonlóképpen országos érdeknek minősítse. A pécs-bátaszéki vonalnak kiépítése és elsőrendű fővonalként- való megvalósítása nekünk is közvetlen nagy érdekünk. Szek- szárd, Bátaszék és egész vidéke ilyen módon közvetlen vasúti összeköttetésbe jut Pécs városával és Baranyavármegye számos községével, mely vasúti összeköttetés hiányának hátrányait eléggé érezzük. De a mi szerencsétlen vasutunknak fejlesztése, elsőrendű vonallá való átalakítása sem kés hitik soká, ha meglesz a bátaszék—pécsi fővonal. A baja-bátaszéki dunai áthidalás és vasúti összeköttetés most van munkában, a bátaszék — dombóvári vonalnak első rangúvá való átalakítása szintén befejezett ténynek tekinthető, ha már most ezek mellett kiépül fővonalként a bátaszék - pécsi vasút is, akkor elmaradhatatlan, hogy ezen vasúti vonalakkal szorosan összefüggő és azoknak kiegészítő részét képező bátaszék — szekszárd — sárbogárdi vonal is elsőrangúvá alakíttassák át, aminél fontosabb közérdeke alig van Szekszárd városának és vármegyénknek. Pécs városának a pécs—bátaszéki vasút állami fővonalként való kiépítése érdekében megindított mozgalmához tehát nekünk a mi saját jól felfogott érdekünkben teljes erővel keli csatlakoznunk. Karöltve kell Pécs városával ebben a mozgalomban résztvennünk, hogy egyesült erővel célt érjünk. VÁRMEGYE. A közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 6-ikán tartotta február havi gyűlését Apponyi Géza gróf főispán elnöklete alatt. Jelen voltak : Döry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Fink Kálmán kir. tanácsos pénzügyigazgaló, Hangéi Ignácz dr. t. főorvos, Totth Ödön t. ügyész, Tihanyi Domokos kir. tanácsos tanfelügyelő, Alacs Zoltán kir. főmérnök, Beke Ferencz kir. altigyész, Sass László közgazdasági előadó, Őrffy Lajos, Török Béla, Boda Vilmos, Perczel Dezső vbt. tanácsos, Kovács S. Endre, Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsos, Wosinszky Mór apátplebá- nos, Jeszenszky Andor, Sigora Lajos törvha- tósági állatorvos. Az egyes elintézett ügyekből közöljük a következőket: Sepse Antal, Amma Katalin (bátaszéki) Horvát Károly (tamási) lakosok cselédügyében beadott fellebbezések elutasittattak. Alsónyék és Bátaszék község határában tartandó kisajátításhoz (f. évi márczius 4-én) Tőrök Béla elnök vezetése alatt Alacs Zoltán, Bajó Pál és Szévald Oszkár küldetett ki. A folvó évi kavics-felosztás értéke 160,200 kor. 50 fillérben állapíttatott meg. Brogli Béla mázsái iparvasutjainak miitan- rendőri bejárása f. hó 28-ára tűzetett ki és arra Szeniiványi Miklós főszolgabíró vezetése alatt Alacs Zoltán, Szévald Oszkár és az érdekeltek küldettek ki, illetve meghivattak. A dombóvári átkelési szakasz megépítése ellen Dombóvár községnek, Döry Józsefnek és a zágrábi üzletvezetőségnek beadott fellebbezései elutasittattak. Brehm Jakab dunakömlődi laaosnak tüz- távlaton belóli építkezéshez az engedély megadatott, Rudolf Mátyás diósberényi plébános, Dföld- vár község, Szántó Ignác plébános, Pável F. Nándor, Fvancsics Pál bedegi lakos kérelme, illetve fellebbezése elutasittatott; Valló Albert fellebbezésének hely adatott. A mázai rk. iskola II. tanterme, a nagy- kónyi rk. iskola IV. tanterme és tanitói állomása, döbröközi rk. iskola felépítése ügyében a megyés püspök megkerestetett. Tekintettel a nagyfokú kivándorlásra, minek következtében naponként százával érkeznek az alispáni hivatalba az útlevél-kérelmek, a közigazgatási bizottság táviratilag megkereste a kereskedelmi minisztert, hogy a jóváhagyás végett fölterjesztett útépítési határozatokat sürgősen hagyja helyben, mert ily módon remélhető, hogy a sok száz kivándorolni kész munkás, ha gyorsan munkaalkalomhoz jut, a kivándorlástól eláll, ami óhajtandó is. Az egyes hivatalfőnökök jelentéséből ismertetjük a következő adatokat: A közegészség állapota nem volt kedvező. Gyakori volt a difteritisz, de enyhe lefolyással. A bőlcskei vörheny-járvány szűnő félben van ; a kanyaró mint járvány megszűnt Hencsén, de nagyobb számban lépett föl Nagydorogon, enyhe lefolyással. Élelmiszerek 27, közhelyiségek 16 esetben, pékmühelyek és tejcsarnokok 14 esetben vizsgáltattak meg. Megvizsgáltattak továbbá a tanintézetek a központi, duna- földvári és simontornyai járásban ; állami bába- ösztöndijat kapott özv. Kis Istvánné (Uzdbor- jád), Becker Zsuzsánna (Keszőhidegkut), Fodor Jánosné (Bölcske) és Csekei Sándorné decai lakos. A pénzügyigazgatóságnál elintézenndő volt 5517 ügydarab, elintéztetett 4682 drb, hátralék 835, fogyott 267 darabbal. Vagyonátruházási kérvény beérkezett 1097 drb, ideiglenes házadó mentesség adatott 47 esetben. Egyenes adókban befizettetett 1 millió 475580 kor. 25 fillér, a múlt évinél több 22592 kor. 28 fillérrel. A tanfelügyelő megvizsgált 13 iskolát 33 tanteremben és pedig: Görbő, Paks, Pincehely községekben.
