Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-10 / 6. szám
2 TOLNA VARMEGYE. 1907 február 10 A közoktatásügyi miniszter Gyönkön állami óvóiskolát szervez; a döbröközi rk. hitközség 6 tantermes és tanitói lakásos uj iskolát létesít 55 ezer korona költséggel. Az állategészségügy javulást mutat. A .dombóvár— simontornyai és tamasi járás a sertésvésztől megtisztult. •A törvényszéki fogbáZbS.D letartóztatva .Volt 206 egyén. Föltételes szabadságra bocsáj- tatott 1 egyén. ' VÁROSI ÜGYEK. — Szekszárd város képviselőtestülete f. évi február 9-én délután 2 órakor a városháza nagy tanácstermében rerdkivüli képviselőtestületi ülést tart. Tárgysorozat: 1. Az ülés jegyzőkönyének hitelesítésére 2 tag kiküldése. 2. Az ártézi kút létesítése tárgyában megtartott versenytárgyalás eredményének bejelentése s a szerződés megkötése iránti intézkedés. 3. A földmives iskola és gazdasági ismétlő- iskola létesítése tárgyában kiküldött bizottság javaslata. 4. Az újvárosi menedékház felépítése, úgy az ártézi kút létesítéséhez szükséges költségeknek kölcsön utján való fedezése. 5. A hiv. iratoknak sokszorosítására vonatkozó előterjesztés. 6. A múlt évi városi számadás megvizsgálása iránti intézkedés megtétele. 7. Városi számvevői állás rendszeresítése iránti előterjesztés és helyettesités utján való betöltése. 8. A polgári iskola m. évi számadásának megvizsgálása. 9. A városi főjegyző, jegyzők, jogügyi tanácsnok, pénztárnok és nyilvántartó kérvénye fizetés felemelés iránt. 10. Schvarcz Keresztély és Virág János kérvénye fizetés felemelés iránt. 11. Ferencz József végrehajtó kérvénye fizetés javítás iránt. 12. Dömötör Miklós anyakönyvvezető kérvénye, a kivonati dijak átengedése iránt. 13 Finta Ferencz kérvénye a Csörgető jegének 6 évre való kibérlése iránt. 14. A kövezeti vám szedéséhez elkészített tervek bemutatása, a vámszedési jog engedélyezéseinek kérelmezése s a szükséges határozat meghozatala. 15. A szekszárd-bátai ármentesitő társulat kérvénye ingatlan eladása iránt. 16. Taksonyi János hasonló kérvénye. 17. Ferencz közkórház hasonló kérvénye. 18. Illés János hasonló kérvénye. 19. Sándor János hasonló kérvénye. 20. Illetőségi ügyek. 21. Fogyasztási adó leirás iránti kérvények. KÖZSÉGI ÉLET. — Simonmajor községben a Schmidt Oszkár eltávozása folytán megüresegett bírói állásra Voitt Ottó közgyám, ennek helyébe Aidelt István, Cselenkó József és Szilágyi János elöljárók helyére pedig Gazdag József és Palkovics Lajos választatott meg. A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank tőkeemelése. A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank igazgatósága, igazgatótanácsa és felügyelő- bizottsága e hó 6-án, szerdán gróf Széchenyi Sándor v b. t. t. elnöklésével együttes ülést tartott, amelyen tárgyalták az igazgatóságnak az alaptőke fölemelésére vonatkozó javaslatát. A gyűlésen a megbízott tagok csaknem teljes számban jelentek meg. A jegyzőkönyv hitelesítésére Szeghy Sándor és dr. Hangéi Ignác kérettek fel. Beható tanácskozás után egyhangú helyesléssel fogadták az igazgatóság előterjesztését, mely szerint az 1000 darab .400 korona névértékű részvénnnyel teljesen befizetett 400,000 korona alaptőke 1000 drb. 400 korona névértékű uj részvénynek kibocsátásával 800,000 koronára emeltessék fel. Az igazgatóságnak az e tárgyban március hó 4-én megtartandó rendkivüli közgyűlés elé intézett javaslata szószerint igy hangzik : Tisztelt Közgyűlés! Intézetünk főbb üzletágainak állandó és fokozatos fejlődése és az intézet kiterjedt üzletkörének további célirányos belterjes fejlesztése kötelességünkké teszi, hogy saját tőkéinknek megfelelő és aránylagos szaporításáról kellő időben gondoskodjunk. A szükséges anyagi erőforrásokat elsősorban saját erőnkben kell keresnünk és találnunk, mert minden irányban való megnyugvást és biztonságot, amire munkálkodásunk és tevékenységünk körében szükségünk van, legfőképpen saját erőnk tudata képes nyújtani. Ezen cél elérésének és biztosításának legalkalmasabb módja — amint ezt az ország legtekintélyesebb pénzintézeteinek példája is mutatja — a részvénytökének felemelése. Ez okból szükségesnek tartjuk, hogy 400.000 koronás részvénytőkénk 1000 darab egyenként 400 korona névértékű uj részvénynek az alábbiak szerint eszközlendő kibocsájtásával 800.000 koronára emeltessék föl, ami egyrészt az intézetnek saját tökéi és a gondozására bizott idegen vagyon között szükséges összhangot erősbiti, másrészt pedig az üzletkörnek a legmesszebbmenő óvatosság szem előtt tartásával szélesebb alapokra való kiterjesztését, tehát a hitelt kereső közönség jogos igényeinek kielégítését közgazdasági életünk három egyaránt jelentős tényezőjének: a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem hasznára mozdítja elő. Az intézet mostani részvénytőkéje .... 400.000-— K Általános tartalékalapja. . 94.012-48 „ Osztalék alapja .... 50.000 — „ A hitelszövetkezeti tartalékalap ....... 6.908 53 „ A nyugdíjalap .................. 40.355 40 „ A házfentartási alap . . . .4 516 27 „ A folyó évre áthozott nyereség...................... 12.162-87 „ Eg yüttesen tehát 607.955 55 K tesznek ki összes saját tőkéink, ami által minden egyes mostani 400 koronával teljesen befizetett 400 koronás névértékű részvénynek tényleges belső értéke 607 korona 95 fillér. Ezen belső értéket fejezi ki és azzal teljesen arányban áll részvényeinknek jelenlegi forgalmi értéke is, mert az utóbbi időben 600 koronáért kerültek forgalomba az egyes részvények és az utolsó előtti 4 éven át fizetett 30 korona és a múlt évre megállapított 32 korona osztalék, a névértéknek 7 és fél, illetve 8 százalékos, a forgalmi értéknek pedig 5 százalékos és még annál is valamivel magasabb kamatoztatásának felel meg. Jelenlegi részvényeseinket mégis abban a kedvezményben akarjuk részesíteni, hogy a kibocsátandó uj részvényekre nézve az ő föltétien elővételi jogukat biztosítani kívánjuk, még pedig a darabonként 600 koronát meghaladó tényleges belső érték és forgalmi ár helyett csupán 520 koronás árfolyam mellett. Azt a többlet különbözeiét, amely a részvények qévértéké és kibocsátási árfolyama között jelentkezik, általános tartalék, osztalék és rendkivüli tartalékalapjainkhoz kívánjuk ^csatolni Ilyen módon részvénytőkénk lesz 800.000 korona, tartalékalapjaink pedig több, mint 300.000 korona, intézetünk saját tőkéi tehát meghaladják majd összesen az 1 millió 100.000 koronát. Amennyiben pedigeddigi részvényeseink a kibocsátandó összes uj részvényekre az elővételi jog gyakorlására megszabandó időn belül igényt nem tartanak, az eképpen még esetleg megmaradó részvényeket az igazgatóság, mindenesetre a részvényesek részére biztosított kedvezményes árnál magasabb árfolyam mellett fogja a jelentkezések sorrendjében és arányában áruba bocsátani. Mindezek alapján a következő tiszteletteljes indítványt terjesztjük a tisztelt közgyűlés elé: 1. Mondja ki a közgyűlés hogy az intézet részvénytőkéjét lOOOdarab, egyenként 400 korona névértékű 1001—2000-ig terjedő folyószámmal ellátandó, névre szóló uj részvény kibocsátása által 400.000 koronáról 800.000 koronára felemeli. 2. Minden egyes régi részvény után 520 korona árfolyamban egy uj részvény jár. Az eddigi részvényesek elővételi jogukat folyó évi március hó 30-án déli 12 óráig gyakorolhatják és aki elővételi jogával élni kíván, tartozik a régi részvényeket az intézet pénztáránál folyó évi március hó 30-án déli 12 óráig bemutatni, hogy azokra az előjegyzés följegyeztessék. 3. Az elővételi jog bejelentésekor lefizetendő részvényenként 20 korona és az 520 korona után 1907. évi január 1-től a befizetés napjáig járó 5 százalékos kamat. 4. Minden részvény után fizetendő továbbá folyó évi április hó 15-ig . 100-— K „ „ junius „ 15-ig . 100-— „ „ „ augusztus „ 15-ig . 100-— „ „ „ október „ 15-ig . 100-— „ „ „ december „ 15-ig . 100-— „ a mindenkori vételármaradvány után járó 5 százalékos kamatokkal együtt. 5. A részvényeseknek szabadságában áll több részletet vagy valamennyit egyszerre, a kitűzött határidő előtt is, befizetni, m ely esetben az 5 százalékos kamat csak a kifizetés időpontjáig jár. Minden elkésve teljesített részlet után, a késedelem napjától 6 százalékos késedelmi kamat fizetendő. 6. A befizetésekről a részvényes ideig- leneselismervényt kap, amelynek bevonása, illetve a teljes befizetés megtörténte után az 1907. évre szóló befizetési szelvényekkel is ellátott uj részvények 1908. évi január hó 1-éig a részvényeseknek kiszolgáltatni fognak. 7. Az a részvényes, aki elővételi jogát 1907. évi március hó 30-ig be nem jelenti és nem érvényesíti, e jogát elveszti; aki pedig valamely részlettel, a részletfizetésre megszabott utolsó határidőn túl is hátralékban marad, az (kereskedelmi törvény 169. §-a) elveszti az aláirásával szerzett jogait és teljesített befizetése a tartalékalap javára esik. 8. Azok az ujonan kibocsátandó részvények, melyekre nézve az eddigi részvényesek az elővételi jogot nem érvényesítik, az igazgatóság által annak idején megállapítandó árfolyam mellett, ami azonban mindenesetre a részvényesek számára biztosított kedvezményes árfolyamnál csak magasabb lehet és az egyebekben itt körülirt feltételek szerint, értékesítendők. 9. Az összes részvények után a névértéken felül befizetendő összeg az intézet általános tartalék, osztalék és a létesítendő rendkivüli tartalékalap javára Írandók. 10. Az uj részvények birtokosai már 1907 év január 1-töl kezdve a régi rész-
