Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-01 / 35. szám
Szekszárd, 1907 szeptember 1 XVII évfolyam 35. szám. Előfizetési Egész évre . . . Fél évre . . . Negyed évre . . Egy szám ára . . ár: 12 korona. 6 » 3 » 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- | hivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedésé I Szekszárdon. Egyes számok ugyanot kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiaJóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon - szám 18. — Kiadóhivatal! telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Főmunkatárs: Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapító t árszabály szerint számíttatnak. Lobogó indulatok. A belényesi képviselőválasztás alkalmából felgyújtott épületek és kazlak tüze messzire bevilágít a magyar politikai közéletbe és annak egy jó darab területét : a nemzetiségi kérdést riasztó sötét színben tünteti föl. ' f Onámitás volna azt mondani, hogy nemzetiségi kérdés Magyarországon nincs, vagy, hogy ez a kérdés Magyarországon jelentéktelen. Igaz, hogy volt oly időszak a magyar politikában, amidőn Tisza Kálmán alatt — a kormány erős kézzel és okos körültekintéssel bánt a nemzetiségi kérdéssel, minek következtében e kérdés másodrendűvé sülyedt ;• de Tisza Kálmán óta sok minden megváltozott a magyar politikában. Az ellenzéki törekvések egyre hevesebb izgalmakban törtek ki, az egymást követő obstrukciók egyre jobban megbénították a mindenkori kormányok kezét és a felviharzó nemzeti szenvedélyek, mig egyrészt egy politikai táborba hozták össze csaknem az egész nemzetet, másrészt elhamvasztották azokat a kötelékeket, melyek eddig a különféle nemzetiségeket a magyar államiság és a magyar faj elleni támadó fellépéstől visszatartották. Semmi sem igazolhatja ez állításunkat meggyőzőbben, mint a horvátok pé.dája, akik hallatlan elvakultságukban már ott tartanak, hogy Szent István koronájának és birodalmának egységét megtagadják, az ellen késhegyig menő harcot hirdetnek, a magyar állam hivatalos nyelvének, címerének, zászlajának hadat izentek, a magyar fajt, a magyar szót, a magyar termelést nyíltan üldözik és a magyar törvényhozást nyelvök ráerőszakolásával nemcsak megcsufitják, hanem működését ir lehetetlenné teszik s a jövőben is lehetetlenné tevésére fogad- koznak. Valóban elszomorító, hogy e lázadás- szerű magatartásra a magyar kormány válasza az, hogy újabb és oly természetű engedményeket ajánlott föl a Morvátoknak, aminőket azok még álmukban sem remélhettek. Amely engedékenységnek más következménye nem lehet, mint a magyar pénzen létesített magyar államvasutak horvátországi vonalainak elidegenítése és a magyar állami kormányzás egységének megbontása. De, hogy erre akadjon Magyarországon parlamenti többség, azt határozottan kétségbe vonjuk és épen ezért állítjuk, , hogy a Wekerle-Kossuth kormány horvát politikája teljesen elhibázott. Jól tudjuk mi azt, hogy a magyar kormány nem akarja sem a horvát nemzeti jogokat, sem a horvát nyelv jogait sérteni. És épen ezért, mert ez igy van, nagy hiba volt a kormánytól megengedni, hogy a horvát vezérpolitikusok e gyűlöletes és igaztalan térre vigyék át a politikai izgatás veszedelmes üszkét. Ha pedig átvitték, a politikai gyujtogatókkal éreztetni kellett volna a törvény hatalmát és a magyar állam erejét. A magyar kormány tanúsított nyugalma és nagylelkű bocsánatkészsége mindenesetre szép lelki vonás, de bizonyos, hogy azt a horvátok gyöngeségnek és bátortalanságnak veszik és annak is tüntetik föl és csak annál inkább megerősíti őket eszeveszett túlzásukban és féktelenségökben, melyet — attól tartunk, ezentúl már csakis fegyverrel lehet meggyógyítani. A horvát kérdés tulajdonképen nem nemzetiségi kérdés ugyan, mert hiszen Hór- vát-Szlavonország külön terület és a horvátok külön nemzetet alkotnak, de azért e kérdés és annak kezelése éles világítást vet kormányunk nemzetiségi politikájára és azzal szorosan összefügg. Ha volt valaha kormány, mely e téren sokat és nagyot alkothatott volna, úgy az a Wekerle-Kossuth kormány. És mit tapasztaltunk ? A - nemzetiségi politikusok még soha oly vakmerőén nem mertek föllépni a magyar törvényhozásban, mint éppen mostanában és a nemzetiségi izgatások a sajtóban és a közéletben oly szemérmetlenül még sohase jelentkeztek, mint napjainkban. Amely országban megtörténhetik, hogy politikai kalandorok szenvedő választói jogosultság nélkül országgyűlési képviselőkké választatnak és itt az állami rend ellen szüntelenül -izgathatnak , amely országban megtörténhetik, hogy idegen ország polgárai beleárthatják magukat nemzetiségi és belpolitikai ügyekbe; a mely országban megtörténhetik, hogy nemzetiségi papok a vallási fanatizmus őrjöngéseivel terrorizálják a népet és végre amely országban megtörténhetik az, hogy mint Lukácsiu László, a magyar államiság esküdt ellensége, törvényhozóvá választatik, ott miident el lehet mondani, csak azt nem, hogy a kormánynak helyes és eredményes nemzetiségi- politikája van. A nemzetiségi kérdés Magyarországnak legsajátabb belügye, melyben a kormánynak szabad keze van és nem köti a paktum. Érthetetlen tehát az a gyengeség és terv szerütlenség, melyét a kormány e téren tanusit. Barátai vagyunk annak az elvnek, hogy Magyarország a szabadság hazája és hogy I hazának minden fia — bármely fajtához tartozzék is — szabadon élhet nyelvével. De a magyar állameszmét e haza minden fiának el kell ismernie és aki ezt nem teszi, aki ez ellen féllázad, aki itt idegen nemzeti életet akar megteremteni, aki faji gyűlölködést szit, azt nem jogok illetik meg, hanem szigorú fenyíték. Nagyon szép az, ha a kormány jog- tisztelo. De a legfőbb elv: az egységes magyar állameszme érvényre emelése. Erre törekedjék a Wekerle-Kossuth kormány, erős kézzel tervszerűen, eredmények felmutatásával. Ellenkező esetben : a nemzet ellene fog fordulni és pedig : sokkal előbb, mint a kormány gondolná. F. M. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság szeptember havi rendes ülését folyó hó 11-én tartja meg. — A községjegyzői nyugdijválasztmány f. évi szeptember 4-én d. e. 9 órakor ülést tart. Tárgyak: Lágler Sándor, Bereczk István, Kálmán Móric utánfizetés igazolása. Hölczl Antal, Szemenyey Mihály, Arany János nem rendszeres szolgálatban eltöltött idejének beszámítása. Kancz Kálmán szemcsédi segédjegyző felvétele. Várkonyi Iván gindlicsaládi jegyző nyugdíjazása. Mész Józsefné özvegyi nyugdijának és gyermekei kegydijának megállapítása. Abbay György és társai dunaföidvári községi Írnokok felebbezése. Laki László kistormási ujonan választott jegyző felvétele. VÁROSI ÜGYEK. Képviselőtestületi ülés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete szombat délután 2 órakor rendkívüli ülést tartott a Szekszárd Szálló nagytermében dr Hir- ling Ádám polgármester elnöklete alatt. Jegyzőkönyvi hitelesitőkül Szondy István és Sipos Márton kérettek fel. A városház átalakítása ügyében kiküldött bizottság jelenti, hogy a városháznak két emeletessé való építését nem ajánlja, hanem az udvaron befelé történő terjeszkedést tartja célszerűnek és ajánlja, hogy egy emeletes udvari szárnyépület építtessék. Dr. Leopold Kornél nem fogadja el a tanács javaslatát, mert szükségét látja annak, hogy a város ne csak pár évre hárítsa el a mizériákat, hanem gyökeresen oldja meg a felmerülő és évtizedekre kiható épi'kezést, még pedig ne a szükséges udvarnak beépítésével, hanem terjeszkedjék az utca felé. Ezt pedig elérheti, hogyha a szomszédos Sehibinger-féle házat megveszi vagy kisajátítás utján megszerzi a város, ami által egyidejűleg a tisztviselőtelep, a bartinai és baktai szőlők felé vezető, jelenleg annyira szűk és a célnak meg nem felelő, forgalmi szempontból pedig igen jelentős keskeny utcai torkolat kiszélesíthető lesz,, másrészt pedig a szükséges uj hivatalos helyiségek utcai elhelyezést nyerhetnének, az utcára való építkezés pedig alig drágább, mint az udvari. Török Béla nem ellenzi dr. Leopold indítványát, melynek helyességét elismeri, mégis a város szükes pénzügyi viszonyaira való tekintettel a tanács javaslata mellett van. A képviselőtestület (az intelligencia nagy többsége ismét távollétével tündökölt) a tanács javaslata mellett foglalt állást. A szekszárdi csendőrparancsnokság megkeresésére a város a rendőrőrszobát és a csendőrlaktanyát telefonnal köti össze. A Krón-féle üzlethelyiség eddig kiadható nem volt. Ajánlataikkal ugyan többen felkeresték a város tanácsát, azonban elfogadhatók azok nem voltak. Uj árlejtést fognak rá kiírni. Dr. Steiner Lajos ügyvéd jelenti, hogy Thaly Endre volt pénztáros ügyét a bíróság a városra nézve kedvezően intézte el. A községi bíráskodáshoz helyettes bíróul Nagy György Hangonyi városi tanácsnok jelöltetett ki. Szabó János h. mérnök és Eisler Manó állatorvos szabadság iránti kérvényének -hely adatik. Helyettes állatorvos ez idő alatt Gsepke Gábor lesz.
