Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-20 / 3. szám
2 l ULU>1 V ALh'VG V K l907 január 20 egyik oldalon 90.000, a másikon 3 millió 500 ezer, Ausztriát nem is számítva! Nem nehéz eldönteni, melyik a veszedelmesebb, a hatalmasabb ellenség s melyik érdemli meg jobban hogy — vele szemben — küzdelmünk fegyvereit erősítsük és tőkéletesbbitsük ! ? Hallom az ellenvetést, hogy a háborúk sebesültjeit és nyomorék invalidusait is számításba kell venni s azt a sok embert, akinek egészségét a háborúk viszontagságai és nélkülözései ássák alá. De ezekkel bátran szembe merem állítani a tüdővészes apák korcs utódait, a satnya nemzedéket, mely nemzetünket a faji degeneratió lejtőjére sodorja. Akik pedig a külellenséget azért értékelnék magasabbra, mert az anyagi javainkat is fenyegeti, azoknak azt kell mondanom, hogy az öt milliárdos francia hadisarcot sem a Sedannál foglyul esett büszke hadsereg fizette meg, hanem azon dolgos családapák millióinak a békés munkája fedezte, akiket a tüdővész idő előtt sírba nem döntött. S ezért jó uralkodónk felkent homlokára az fonná a legszebb babért, ha ő, aki fegyveres seregét oly féltékenyen gondozza, nem tartaná kisebb dicsőségnek aktiv fővezérévé lenni e másik lelkes hadseregnek is, mely az ő atyai gondjaira bizott népek legveszedelmesebb ellensége — a tüdővész ellen száll sikra! Hódolattal tekintünk fel tehát Ő hozzá, nemes atyai jószivétől — s ettől sugalmazott vezéri parancsszavától remélve, hogy — úgy legyen ! VÁRMEGYE. Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye hétfői rendkívüli közgyűlése csekély számú érdeklődőt vonzott. A tanácskozást megelőzőleg az állandó választmány sokáig tárgyalta a tisztviselők és községi jegyzők nyugdijjárulékának leszállítására vonatkozó indítványt, aminek következtében Apponyi Géza gróf főispán a közgyűlést kevéssel 11 óra előt^ nyitotta meg, üdvözölve a bizottsági tagokat. A jegyzőkönyv hitelesítése szerdán d. e 11 órára tűzetett ki és arra Dőry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző, Totth Ödön tiszti ügyész és Bodnár István küldettek ki. A főispán bejelenti, hogy dr. Mathis Ferencet fizetéses joggyakornokká nevezte ki. A tárg}'sorozatra rátérve, a közúti jármüvek jelző táblákkal ellátásáról szóló szabály- rendelet elfogadtatott. Úgyszintén elfogadtatott a kereskedelmi miniszternek a törvényhatósági úthálózat megállapítására vonatkozó rendelete, ami azt jelenti, hogy a vármegye, bár nehéz szívvel, az uzd-varsádi utat a törvényhatósági utak közül törölte. Az anyakönyvi kivonatok dijainak kezeléséről szóló szabályrendeletnél Klimes Antal azt a változtatást ajánlotta, hogy a bárca-könyvet ne a községi pénztáros, hanem a községi biró kezelje. Hosszas és szakszerű vita kerekedett erre, melyben Döry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző, Térmeg János, Szepessy Kálmán, Ludwig József vettek részt, melynek eredménye, hogy Klimes Antal indítványa elfogadtatott azzal a módosítással, hogy a pénztáros akadályoztatása esetében a bárca-könyvet a községi biró kezeli. A vármegye állandó népnevelési bizottsága, amely évtizedek óta nem működött, újra alakittatik. A megfelelő számú tagok megválasztására a. felekezetek fölszóllittatnak. A bizottság elnökévé Wigand János főgimnáziumi igazgató bizottsági tag megválasztatott. . . , A virilisták névjegyzéke elfogadtatott. Az időközben megüresedett megyebizottsági tagsági helyek betöltésére a választás f. é. . anuár 24-re kitüzetett., Választási elnökül ki- Jküldetett Nagyszékelybe Mechwart Ernő, Sz.ek- szárd alkerületbe tHirling Adám ir., Závodba Magyar Miklós, Gyönkre Bévárdy Lajos, Misz- lára Győré István, Siriiontornyába Löwy Ignác, Magyarkeszibe Offenmüller Zsigtnond. Következtek Szabó Károly- országgyűlési képviselő indítványai, melyeket, lapunkban már egész terjedelmökben ismertettünk Szabó Károly^ rövid,' lelkes beszédben indokolja Rákóczi- arcképének megfestésére tett indítványát. «Legyen itt ez- a nagy szellem köröttünk.. Legyen dísze - közgyűlési-. termünknek, tanítson küzdeni,s ha kell: meghalni a hazáért!» A közgyűlés úgy a Rákóczi, mint Perczel József indítványára Széchenyi István arcképének megfestését elhatározta. Ugyancsak elhatározta a közgyűlés, hogy Thaly Kálmánt Rákóczi és bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmából üdvözli s a Sióhid vámjainak eltörlése tárgyában felir a kereskedelmi miniszterhez. Szabó Károlynak a tisztviselők nyugdij- járulékánák pótadóból leendő leszállitására vonatkozó indítványa kiadatott a pénzügyi szakosztálynak. A szekszárdi rendőralkapitányi állás betöltése ellen beadott felebbezéseket a közgyűlés elutasította. A tanítók anyagi helyzetének javítása ügyében a vármegye feliratot intéz a közoktatásügyi miniszterhez. — Elvi fontosságú határozatok Szülésznő, há hivatása teljesítésénél szabálytalan eljárást tanúsít, rendőri büntető utón vonandó felelősségre, de büntetésként egyedül a bábái gyakorlattól nem tiltható el. (Belügyin. 293/9U6.)— A lecke nem tudása miatt a tanító tanítványával szemben a fegyelmét nem gyakorolhatja oly módon, hogy azon testi sértést ejtsen. A házi fegyelem határainak túllépése esetében a büntetőjogi felelősség megállapításának helye van. (Kúria 4808/906.) — A spanyol paprikamag a magyarországi paprika hamisítására szolgáló anyagnak tekintendő és forgalomba hozatala' büntetendő. (Földmiv. min. 164731906). — A hamisitottnak talált termény, termék, vagy cikk forgalomba hozataláért az I kereskedő, aki beigazolja, hogy a termény, termék, vagy cikk eredeti csomagolásban és érintetlen állapotbau van és ő azt jóhiszemüleg rendelte, felelősségre nem vonható: ellenben egy bizonyos termény stb. eladásával iizletszerüleg foglalkozó az a kereskedő, aki a hamisított termény stb. forgalomba hozatala körül a kellő kereskedői gondossággal nem él, kihágásban marasztalandó. (Földmiv. min. 73697(905). — Ha hivatalos eljárásban levő hatósági közeg ellen meggyalázó, kifejezés használata által becsületsértés követ- tetik el, a bűnvádi eljárás megindításához a. sértett magáninditványa szükséges és az eljárás a közig, hatóság jogkörébe tartozik. (Miniszter- tanács határozata). Jelzálog kölcsönök konvertálásához az illetékmentesség igényelhető. (Közig, bíróság 1963|905.) A szülésznői teendők képesítés nélküli végzése miatt indított ügy elbírálása a királyi bíróság jogkörébe tartozik. (Min. tanács határozata. KÖZSÉGI ÉLET. — Passziv rezisztencia. Döbrököz község képviselőtestületi ülést tartott, melynek az uj rend következtében határoznia kellett volna, az anyakönyvvezetőkre vonatkozólag. Anyakönyvvezetőül kijelölendő lett volna Illés Gyula jegyző, helyetteséül pedig Bencye Miklós és Bakán István másodjegyzők. A képviselőtestület többsége azonban, bizonyára, attól tartva, hogy e kijelölésből még a községre teher hárulhat, Gödön Mihály indítványára elhatározta,, hoyy a módosított törvényből, kifolyólag a község magára semmiféle terhet nem vállal és ezen törvényre vorfatkozólag semmiféle intézkedést nem tesz. A derék döbrpköziek bizonyára azt hiszik, hogy csak az lehet törvény Magyar- országon, amibe ők előzetesen beleegyeznek és ha ők «nem vállalják» a, törvényt, az- mindjárt megszűnik törvénynek lenni. ~ Állatbetegségek. Bonyhádon a íépfene föllépett. — Pakson a takonykor megszűnt. Kiirtatott 10 drb. ló. Gsibrákon a sertésvész megszűnt. Elhullott 26 sertés. — Bátaszéken községi pénztárossá Hoh- mann József Gerner, ellenőrré, Kolbert János, elöljáróvá Schmidt Orbán választatott meg. — GiudlicsaIád községet;a belügyminiszter törvénykezési tekintetben a szekszárdi kir. járásbíróság, telekkönyvi tekintetben pedig a szekszárdi kir. törvényszék területéhez csatolta át. — Hoffmann Ádám paksi pusztai tanító állásáról lemondott. — Gyöük nayközség 1906 évi községi számadását •elkészítette 5 azok f. évi január hó 16-tól 31-ig a jegyzői irodában megtekinthetők, ' hói közszemlére ki vannak téve. A számadások 51,690‘83 K bevétel , 47,609 29 K kiadást képeznek s igy 3991-54 K .pénzmaradványt ^tüntettek ki. Irányelvek a közutakra vonatkozólag. ii. A közúti hálózatok előleges terve egységes alapon készítendő el. A közutak osztályozásánál a forgalom fontosságán kívül az összes alapok erőforrásai ismérlegelendőksegy-egy osztályba csak annyi közút veendő fel, amennyinek kiépítését és fen- tartását az illető közúti alap megbirja. Célja továbbá az előzetes terv készítésének a járási, vagy megyei határon túlterjedő közutak csatlakozásának biztosítása a szomszédos járás, vagy vármegye közutaival. Az állami közúti hálózat tárgyalásánál az állami célon kiviil a tvhatósági útalapok helyzete és azon kivánalom tartandó szem előtt, hogy az egyes közúti vonalaknak államköltségen való fentarlásában adott államsegély a törvény- hatóságok között lehetőleg arányosan oszoljék meg. A közúti egységes programm tervezeten indokolt esetekben és kellő' megokolással vái-. tozások eszközölhetők, illetőleg hozhatók javaslatba, de mind a felvételre, mind a kihagyásra vonatkozó javaslatoknál a kellő kapcsolat biztosítására kiváló gond fordítandó. A törvényhatósági úthálózatoknál'is helye lehet változtatásnak, de akként, hogy ezen változtatásokkal a törvényhatósági úthálózatnak vármegyénkénti összhossza számottevőleg he alteráltassék. Kivételt csakis- azok a vármegyék képezhetnek,'melyekben a törvényhatósági utak hossza a területhez és népességhez viszonyítva aránytalanul csekély, vagy nagy. A törvényhatósági joggal felruházod városok törvényhatósági utjai közül csak a vármegyék törvényhatósági útjainak folytatását képezők tekinthetők a bei uházási útépítések terhére esőknek, a mezei közős dűlő ut jellegűek pedig a városi közutak közül kihagyan- dók ; a város belterületén a nem törvényhatósági útnak átkelési szakaszát képező vonalak s a hálózatban- bentmaradt közutak 2 alosztályra, osztandók és pedig: a) nagyobb, forgalmuakra, b) kisebb forgalmuakra. A járási közutak megállapítása a legfontosabb feladat az előzetes úthálózati terv szerkesztésénél, mert ezen közutak hálózata van legkevésbé rendben és mert a közel jövőben ezen közutakuál lesz a tevékenység, az uj közutak építése á legnagyobb arányú. * A járási utak hálózatába az egyes községek érdekkörén túlérő s a járás többi községére fontossággal biró utak helyezendők. Fontos szempont, hogy lehetőleg minden községnek legyen legalább egy, a járási közutnál nem alsóbb osztályú közutja, mely a községeket a legközelebbi közúttal kapcsolatba hozza és lehetőleg minden község össze legyen kötve, habár némi kerülővel is, a legközelebbi vasúti állomással. Kiváló figyelem fordítandó a viziutak állomás helyéihez vezető közutakra is. : A járási közutak hálózatába ne vétessék föl több uj útvonal, mint amennyinek lő év alatt leendő kiépítését és 'rendszeres fentartását a járási'közúthálózatba kerülő közútvonalak fentartásán kívül a járási útalap megbirja. A ‘kiépítetlen járási utak a kiépítés sür-ó gősségének sorrendjében állitandók be a kimutatásba, és első helyekre a vasúti állomásokhoz vezető utak teendők. ’ : ' A kpzségi kÖzutaknak egyes vonalonkénti megállapítása a jelen eljárás ’ feladatát nem képezi. A községi utak újabb megállapításánál áz : ezek közé tévesen felvett, de tényleg thezpi közös dülőut .jellegű útvonalak elhagyandó.k. Az építészeti hivatalok elő'zétpseh össze- álíitják az állami,, törvényhatósági,' vasúti állomásokhoz vehető, községi Jtöálekedési /j(y iciná-' lis);.;s a „községi közdűlő közutakra Vonatkozó-: lag érvényben lev$ úthálózati' -térképeket és, kimutatásokat., , •••. Az ujonan építendő járási kÖzutaknak
