Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-20 / 3. szám

1 m>7 január 20 L'UJLJN A V AF 21> 'aY 3 oda kell törekedni, hogy a müut mellett nyári ut is legyen. Ha nyári ut van, a müut korona szélessége 7 méterre, ha nyári íit nincs, 8 méterre veendő, szükség esetén az útkorona leszállhat 6 méterre, sőt szikla talajánál ezen alul is, de ekkor alkalmas helyeken kitérők állitandók elő. Kiváló figyelem fordítandó az alkalmas és közelfekvő kőbányák kihasználására és ilye­nek nyitása előmozdítandó. Egy-egy járás kiépítendő járási útjaira átlagos egységár számítandó ki, úgyszintén vármegyénként is egy átlagár számítandó ki. A rekonstrukciót igénylő szakaszok vár­megyénként a sürgősség sorrendjében állapi- tandók meg s a sürgősség sorrendje kerüle­tenként is megállapítandó. HÍREK. — Személyi hir. Apponyi Géza gróf fő­ispán 2 napi itt időzés után Bécsbe utazott vissza, ahol néhány hétig marad. — Megyebál Székesfehérvárott, a tüdő­vészesek szanatóriuma javára Fejérvármegye egész arisztókrációjának és előkelőségének rész­vétele mellett rendkívül fényesnek Ígérkező bált rendeznek január 26-án a városi színházban. A rendező bizottság elnökét, Széchenyi■ Viktor gróf főispánt'a. minap fogadták József főherceg és neje Auguszta főhercegnő, akik legnagyobb készséggel elvállalták a megyebál védnökségét s megígérték, hogy a bálon meg fognak jelénni. A bálanyai, illetve tiszteletbeli elnökök soraibanott vannak : Batthyányi Lajosné grófné, Cziráky Antalné grófné, Eszterházy Miklósné hercegnő, Eszterházy Miklós Móricné grófnő, Eszterházy Lászlóné grófnő, Hadik Jánosn^. grófnő, Havranek Józsetné, Horváth Gyuláné dr.-né, Leopold Lajosné, Mannsdorf Gézáné bárónő, Nádasdy Tamásné grófnő, Széchenyi Viktorné grófnő, Szüts Jenőné, Szíuha Istvánná, TraUttenberg Frigyesné bárónő, Zichy Istvánná grófnő, Zichy Kázmérné grófnő, Wimpfen Szigfridné grófnő, továbbá Batthyány Lajos gróf, Cziráky Antal gróf, Csontos Antal. Eszterházy Miklós herceg, Eszterházy Miklós Móric gróf, Eszterházy László gróf, Hadik János gróf,' Havranek József, Horváth Gyula dr, Leopold Lajos, Mannsdorf Géza báró, Nádasdy Tamás gróf, Rosenfeld Henrik, Szluha István, Traut- tenberg Frigyes báró, Zichy István gróf, Zichy Kázmér gróf, Wimpfen Szigfrid gróf. A megye­bál iránt igen nagy az érdeklődés. — Eljegyzések Saly Viktor, a cs. és kir. vezérkarhoz beosztott főhadnagy, eljegyezte dr. Cottély Géza, volt bonyhádi, jelenleg budapesti kir. közjegyző és neje Vágfalvy Irma leányát, Lilit. — Dr. Kaufmann E. Lajos hőgyészi orvos eljegyezte Halász Erzsiké kisasszonyt, Puszta- Sághról. — Dömötör Endre ev. ref. lelkész el­jegyezte Dunaszentgyörgyről Dömötör Károly földbirtokos leányát, Ilonát. — Bauer Henrik tiszaistvánfalvi tanitó jegyet váltott Glöckner Béla kétyi községi jegyző leányával, Olgával. — Körösy József szekszárdi hentesmester a múlt vasárnap tartotta eljegyzését Szekszárdon, Novák Etellel. Elnevezés. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke dr. Sártory Zsigmond nagykanizsai díjtalan jog­gyakornokot a szekszárdi kir. törvényszékhez dijas joggyakornokká nevezte ki. — A Jurists bal. Az idei farsangnak leg­nagyobb és legszebb mulatsága lesz a február másodikán megtartandóju/rista bál, amely való­sággal esemény számba megy a mi társadalmi életünkben. A vármegye minden vidékéről igen számosán jelentették be az estélyen való rész­vételüket. A rendezőség figyelme mindenre ki­terjed, lesz sok táncos, azonfelül pedig a höl­gyek számára nagyon érdekes meglepetést tart fenn a rendezőség. Hogy miből fog állani a meglepetés, azt a beavatottak semmi szin alatt sem árulják el, tény azonban, h> gy szenzáció számba megy a Szekszárdon megtartandó első jurista bálon megjelenő hölgyekkel szemben a rendezőség részéről gyengéd és érdekes alakban megnyilatkozó figyelem. A terem és mellékhelyi­ségek díszítésére is különös gond irányul. — A farsangnak igazi elite mulatsága lesz a ju­rista bál. — Ezüst lakodalom. Tomcsányi Lajos a közalapítványi uradalom általános tiszteletnek örvendő főfelügyelője a múlt héten legszűkebb családi körben ünnepelte házasságának 25 éves évfordulóját. — Kettős eljegyzés. Fleischmann Lipót, az Adria biztositó társulat tolnamegyei képviselő­jének és vármegye biz., tagnak házában ma Bonyhádon kettős eljegyzési ünnepélyt tartanak. Egyik leányával Bellával Lakos Adolf tolna­megyei államépitészeti hivatali kir. mérnök, másik leányával Szidóniával pedig Dr. Gulyás József szekszárdi ügyvéd vált jegyet. — Épül a baja — bátaszékl híd. A baja— bátaszéki vasút s veié kapcsolatos Dunahid épí­tését, amint már említettük a Magyar Építő r.­1 1906 végén már megkezdette. Minthogy azok a vasúti vonalak, a melyeket az említett vonal összkötni lesz hivatva, a dombóvár—bátaszéki és a baja—szabadkai részek kivételével I. ranguak ennélfogva a baja—bátaszéki vonal is I. ran<;u tővonalként épül és az’előbb említett két vonal- szakaszt is I. rangú fővonallá fogják egyidejűleg átalakítani. A vasút üzleti hossza, a csatlakozó állomások felvételi épületeinek tengelyei között mérve 29.43 km., építési hossza, a csatlakozó váltók között mérve 16 6 km. Noha a vonal által átszelt vidék terepe sik : mindazon által a Duna áthidalása, valamint az árterületek folytán igen jelentékeny föld-, falazási és biztositó munkák végzendők. A Duna fölött építendő nagy hidat négy, egyenként 100 m. szabad nyílással és ezek­hez csatlakozó három, egyenként 50 m. szabad nyílással, vagyis az áthidalást 550 m. össznyi- nyilással tervezi az építéssel megbizott Schlick féle vasöntöde és gépgyár r. t. A 100 méteres nyílásokon a hajóközlekedés akadálytab.lan lebönyolitasa érdekében alsó pályáju vasszerke­zeteket fognak alkalmazni, olyképpen, hogy a vassztrkezet alsó éle és a duzzasztott árvíz szine között 65 méter szabad magasság lesz ; az 50 méteres nyilásdkba ellenben felső pályáju vas­szerkezetekét fognak elhelyezni. Az.árvíz, vala­mint a belvizek levezetésére építendő továbbá egy 30 m. egy 45 m. égy 75 m. és egy 150 m. nyílású híd, valamint egy 10 m. ny. hid a Sár­víz, egy 19 m. ny: hid a Sárospatakon, végül 2 darab 10 m, ny. 2 darab, I-5 m. nyílású 3 darab 2 H nyilásu és 2 darab 4’0 m. ny. áteresztő, az összes vasszerkezetek 16 tonna tengelynyo­másra lesznek méterezve. A felépítmény 12 m. hosszú 34‘5 kg.-os acélsínekkel, 14 tonna ten­gelynyomásra, gyorsvonatközlekedésre fog ké­szülni. A Dunahid befejezésére szerződésileg 1909 év szeptember hó 20-ika, az összes munkák befe­jezésére pedig 1909. évi október hó 1-e van meg­állapítva. — Mindenre akad pénz, osak iskolára nem. Wéber János országgyűlési képviselő Váraljáról küldöttséget vezetett Dőry Pál alis­pánhoz. A közigazgatási bizottság ugyanis el­rendelte, hogy Váralja község az ág. ev. gyer­mekek részére uj iskolát építsen s most a kül­döttség az épités elhalasztását kérte, mivel ugyancsak ebben az évben az ottani reformá­tusok templomjukat renoválják, mely kerek 100 percent egyházi adóval terheli meg őket. Mél­tányos dolog tehát, hogy a község lakói egy­szerre még több pótadó teherrel ne sujtassa- nak. Az alispán méltányosnak találta a kül­döttség kérését s megígérte, hogy a kérdést tőle telhetőleg, a közóhajnak megfelelően fogja megoldani. — A pécsi kultúrpalota építése. Pécs város tanácsa a napokban megkereste a múzeumok és könyvtárak oszágos felügyelőségét az iránt, hogy küldjön ki szakértőket, kik megállapíta­nák a telekviszonyok alapján a palota terveit és költségvetéseit. Ha ez meg lesz, a városi közgyűlés határozni fog a város hozzájárulása 1 tekintetében. — A megyés püspök római útja. Zichy Gyula gróf megyés püspök már a legközelebbi napokban titkárja, Mosonyi Dénes dr. kíséretében Rómába utazik. Távolléte alatt a püspökség ügyeit Walter Antal p. praelatus, püspöki hely- nök fogja ellátni. — Múzeumi felolvasás. Mint már jeleztük, szombaton e hó 19-én «A magyar föld zenéje» kerül felolvasásra. Külön is felhívjuk a közön­ség figyelmét e nagyérdekü felolvasásra, mely a magyar zjne fejlődésének történelmét ismerteti dióhéjban vetített képek, ének cs zene Kíséreté­ben. így hallunk majd egy XI. századbeli «Regős ének»-et, melyet a félpogány vándor-regősök kóborlásaikban énekeltek. Majd a XVI. század­ból egy ezen század sötét, komor hangulatát festő «Jersze emlékezzünk» kezdetű dalt. To­vábbá az utolsó magyar lantos, Tinódy Sebes­tyén szívhez szóló tábori dalát: «Eger ostro­máét. — Azután fölelevenedik előttünk a nagy kuruc-kcr bút bánatot, nyomort, majd vágyat, tábori zajt és harci dicsőséget kifejező dalaival. Végül jön Bihari, Czinka Panna, Lavotta, Erkel stb. — Az eg vés szólóknak, karnak, zenei be­téteknek és a zenekiséretnek az előadását egy helybeli műkedvel őkből álló lelkes kis csapat szívessége és áldozz; készsége teszi lehetővé. — A szokásos vasárnap esti fél 9 órai előadás ez al­kalommal szombaton, e hó 19-én este fél 9 órakor lesz megtartva. A vasárnap esti fél 6 órai előadás pedig a szokott időben. — A rendezőség kéri a közönséget, hogy ezen előadásokra 10 éven aluli gyermeket ne hozzanak magukkal. — Elhunyt nyugalmazott törvényszéki biró. Idősebb Gyenes József nyugalmazott törvény- széki biró a solti ev. ref. egyházmegye tanács- birája, kunszentmiklósi ev. ref. egyház presby- tere folyó évi január hó 15-én, 74 éves korában Kunszentmiklóson elhunyt. Az elhunytban Gye­nes József dr. szekszárdi törvényszéki biró, atyját gyászolja. A temetés nagy részvét mellett ment végbe. — Vizsgálják a vasutat. Pegyky Garibaldi zágrábi m. kir. főfelügyelő, üzletvezető, Mar- schik János főfelügyelő, Egén Alfréd, Stiegler Ferenc felügyelők és Vörös Lajos pécsi for­galmi főnök csütörtökön reggel külön-szakasz kocsiban Szekszárdra érkeztek s itt az osztály­mérnökséget, valamint az állomást megvizs­gálva, még az estéli vonattal Bátaszékre utaz­tak a Baja—bátaszéki vasúti hídépítési ügyben a pénteken megtartandó a helyszíni tár­gyalás megejtése végett. — Nyílt kérdem. A Szekszárd-vidéki róm. kath. tanítóegyesület hirlapilag »Nyílt kérelem« címmel feltárja a tolnamegyei orsz. í képviselők előtt a tanítói fizetésrendezés tervezetének fer- deségeit, jogtalanságait. Kéri őket, hogy. emel­jék fel szavaikat a 25000 felekezeti és községi tanitó érdekében és ne engedjék, hogy az állami és más jellegű tanitó között fizetésben különbség tétessék. Majd kiterjeszkedik az ösz- szes szolgálati évek beszámítására, a lakás­pénzek rendezésére, a kántori fizetések be nem számítására és az igazgatói tiszteletdijak kiuta­lására úgy, mint azt az államiak élvezik. A kérelem aláíróiként az egyesület két lelkes ve­zetője Fekete Ágoston tolnai prépost, elnök és Lengyel Ferenc tanitó-egyleti jegyző szerepel­nek. Szivből óhajtjuk mi is, hogy a sokat mel­lőzött, hazafias tanítóság ügye méltányos elbá­násban részesüljön. Lépfenés hús kimérése. Még augusztus hónapban történt, hogy Herczog Mór szek­szárdi mészáros Mözsön vett egy lépfenés marhát, melynek húsát Szekszárdon kimérte, ügy Mözsön, mint Szekszárdon a vágóbiztosok egészségesnek és kimérhetőnek konstatálták a húst. Molnár Lajos rendőrkapitány azonban ki­nyomozta a turpisságot és Herczogot 500 ko* rónára, Werner Ferenc mözsi vágóbiztost 400 koronára és Barta Ede szekszárdi vágóbiztost pedig 100 korona pénzbüntetésre ítélte. — Jóváhagyás. A belügyminiszter a néhai báró Augusz Imre által tett árvahazi alapít­ványról kiállított alapítólevelet jóváhagyta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom