Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-19 / 20. szám
19u7 május 19 A benyújtott többrendbeli számadások elfogadtattak. A szekszárdi állami főgimnázium költségeihez a város évi 10,000 K-val járul. A tanács azt indítványozta: intézzen a közgyűlés kérelmet a közoktatásügyi miniszterhez, hogy ez összeget a város más kulturális célokra fordíthassa. Leopold Kornél dr, és Simontsits Elemér a kérvényben megjelölendőnek tartják, hogy ez összeg a létesítendő főgimnáziumi internátus céljaira fog fordittatni és a tanács javaslata e pótlással fogadtatott el. A városi tisztviselők fizetésének rendezése ügyében Simontsits Elemér vármegyei főjegyző felszólalásában hangsúlyozta, hogy az ez ügyben kiküldött- bizottság javaslata azért nem érkezett meg be, mert a bizottság kebelében elvi ellentétek merültek föl. Egyben kijelenti, hogy ő a fizetés fölemelésre fedezetet vélt találhatni a fogyasztási adó-jövedelemben; foglalkozott is e kéréssel, kereste a jövedelmeket és rájött, hogy a fogyasztási adózás körül visszaélésnek, csempészésnek kell lennie. Kellő és szigorú ellenőrzéssel e jövedelmeket megkettőz- tetni lehetne. Fölkéri a polgármestert, hogy ez ügyben tegyen jelentést, mit a polgármester ,'meg is ígért. A tisztviselő-telep lakói azt kérelmezték, hogy a város a telepen a lámpákat szaporítsa és a telepet a város belterületéhez csatolja. A kifejlett vitában részt vettek: Leopold Kornél dr., Simontsits Elemér, Föglein Ferenc, Hir- ling Ádám dr. polgármester, Kramolin Gyula dr., Kamarás Béla és határozatba ment, hogy mindaddig, mig a telepen a villamos áram be nem vezettetik, a lámpák száma 3-mal szaporit- tatik. Egyben a világítás ügyének tanulmányozására egy bizottság küldetett ki, melynek tagjai: Hirling Ádám dr., Simontsits Elemér, Prantne" Antal, Vesztergombi Antal, Nagy György, Steiner József Markvárt, Kamarás Béla, Vesztergombi István, Fejős Károly, Török Pál. A bizottság a legközelebbi közgyűlés elé javaslatot fog beterjeszteni. A volt községi rendőrök kárpótlás iránt beadott kérvénye — elutasittatott. A Szekszárd-Szálló épületében levő két bolthelyiség bérbeadása elfogadtatott. A tárgysorozat kimerítése után Leopold Kornél dr. fölhívta a rendőrkapitány figyelmét a tűrhetetlen visszaélésekre, melyeket az utcai suhancok a házfalak megrongálásával, bemocs- kolásával és illetlen rajzokkal való elcsúfításával követnek el. Minthogy a rendőrkapitány az ülésen nem volt jelen, a polgármester kijelentette, hogy a panaszos felszólalást közölni fogja a rendőrkapitánynyal. Hisszük is, hogy a rendőrkapitány eredményesen fog ez ügyben eljárni, mert a fal- mocskolók túlnyomó részben vagy elemi iskolás, vagy tanonc-iskolai növendékek és mire való a tanítók fegyelmezési joga, ha nem arra, hogy az ily visszaéléseket kiderítsék, megtorolják. Tagadhatatlan, hogy Szekszárdon úgy az iskolai, mint a tanonc-növendékek eléggé vad és durva elem. De végre is: meg lehet velők értetni, hogy mi illik, mi szabad és mi nem. Egy kis ellenőrzés, egy kis fegyelmezés — és meg fog szűnni ez a rút és botrányos szabadosság. _____- Szekszárd város szervezési szabályren delete ügyében végre döntött a belügyminiszter. A szabályrendeletet és ügyrendet ugyanis_a vármegye közgyűlése nem hagyta jóvá, hanem utasította a városi képviselőtestületet, hogy azokba a megjelölt pótlásokat vegye be. Ez ellen a polgármester felebbezéssel élt és e tényével hónapokra visszavetette ez ügyet. Minthogy a város képviselőtestüiele nem hozott oly határozatot, melylyet a polgármestert e felebbezéssel • megbízta volna, a belügyminiszter Szekszárd r. t. város polgármesterének felebbe- zését visszautasította és a törvényhatósági bizottság határozatát érintetlenül hagyta. — A tűzbiztonság érdekében Molnár Lajos, Szekszárd r. t. város rendőrkapitánya rendeí Ü JLLí A V AívüLEG YK letet adott ki, amely szerint: 1. A betakarodás vagyis bárminemű tűzveszélyes termesztmények- nek kicséplés vagy kinyomatás céljából a beépített belterületekre hordása tilos, tehát a csép- lés és nyomtatás mindenütt a városon kivtil eszközlendő. Kivételnek e tekintetben, hatósági előleges engedély mellett, csak azoknál van helye, kik tűzbiztonsági tekintetben megfelelő fekvésű és kiterjedésű oly szérüskerttel bírnak, melyben a tűzveszélyes termesztmények az épületektől legalább is 40 méter távolságra helyezhetők el, illetve a jelzett gazdasági munkálatok ily távolságban eszközölhetők. A különálló szé- rüs kertekben behordás és cséplés céljaira épített és tüzeléssel járó foglalkozásra nem használt fedett csűrökbe a fentebb jelzett tűztávolság nem vonatkozik. A kivételes betakarodásra nézve az előleges hatósági engedélyt a rendőr- kapitány adja meg, kinek e tárgyban hozott határozatai a vármegye alispánjához, onnan pedig a vármegye közigazgatási bizottságához felebbezhetők. Az engedély iránti kérelem szóbelileg is előterjeszthető. A takarmány, szalma s mindennemű tűzveszélyes termesztmény a belterületen kívül, a beépített belterületeken pedig fedett csűrökben vagy az épületektől szintén 40 méter távolságra helyezendő el. A saját gazdasági szükséglet céljaira s nem kereskedelmi célra összehordott vagy beszerzett készletek a beépített belterületeken csak a tűzbiztonsági követelmények legszigorúbb betartásának kikötése mellett a rendőrkapitány előzetes engedélye mellett helyezhetők el. A rendőrkapitány ezen határozatai szintén fokozatos felebbezés tárgyát képezik. Tüzelő fának, rőzsének és egyáltalán a fentebbiekben nem érintett tűzveszélyes tárgyaknak a belterületeken való összehalmozása szintén csak az előbb említett s fokozatos felebbezés tárgyát képezhető engedély mellett engedtetik meg. 2. A takarmány és élet behordásánál csűrökben, csűrkertekben, szérűkön, istállókban, padlásokon s általában könnyen gyuló anyagok közelében a dohányzást, nyílt világgal való járást, lövöldözést, tüzelést és bármely tüzelőszerek használatát szigorúan megtiltom, — a szülőket pedig felhívom, hogy szorgosan ügyeljenek arra, miszerint gyufák és más tüzelőszerek a gyermekek elöl gondosan elrejtessenek és tűzveszélyes gyermeki játékszerek használata általában azoknak meg ne engedtessék. 3. A hivatkozott kormányrendelet alapján egyidejűleg elrendelem, hogy minden szalma és nádfedelü háznál, ahol kút nincsen, vagy ha az távol esik, alkalmas edényben legalább 1 hektoliter viz könnyen hozzáférhető helyen állandóan készletben tartassák. 4. Továbbá minden szalma .vagy nádfedelü háznak tulajdonosa avagy lakója köteles legalább egy .zárt lámpát, azonkívül a szokásos házi tüzoító szereket (létra, oltó- pemet, fejsze, vasvilla, veder) beszerezni s könnyen hozzáférhető helyen jókarban tartani, 5. Végül minden csűrnél, szérűnél a 4. pont alatt említett vízmennyiség s az ugyanott elősorolt tüzoltószerek készen tarlandók, hogy az esetleg keletkezhető tűz nyomban elfojtható legyen. Tűzvész esetén az egész város lakosságának érdeke, hogy a tűz mihamarább elfoj- tassék, terjedésének gát vettessék. Érvényben levő törvény kötelezően rendeli is, hogy a lakosság veszély idejében egymást minden erejével és jóakaratulag támogassa. Az 1879. évi XL. t.-cikk 141. §-a szerint ugyanis : «Aki a tűzvész kiütésének vagy terjedésének meggátlása céljából kiadott szabályokat megszegi, hatszáz koronái terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.» Aki pedig a tűzvész esetén az oltásra, a rendre és biztonságra nézve kiadott szabályokat szegi meg, 3 napig terjedhető elzárással és 100 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.» A 142. §. szerint: «Aki tűzvész esetén nem engelmeskedik a hatóság azon meghagyásának, hogy a fenyegető vagy már bekövetkezett tűzveszély elhárítására, illetőleg megszüntetésére, személyesen vagy háznépének, cselédeinek munkájával, szekereinek, vizjárműveinek, avagy az oltalom szempontjából szükséges egyéb eszközeinek, nemkülönben hámos lovainak vagy vonó marháinak ideiglenesen a hatóság rendelkezése alá bocsátása által küzreműködjék, amennyiben abban alapos okok által nem akadályoztatott, 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.» «Aki pedig ezen esetekben a segítéstől másokat visszatart, vagy lebeszél, 8 napig terjedhető elzárással s 400 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.» Miután pedig a forró évszak beálltával a tüz- vészesetek a leggyakoriabbak, egyszersmind legveszedelmesebbek és legkártokozóbbak is lehetnek, mert a nagy szárazság folytán könnyen nagy terjedelmüekké válhatnak, — a fentebb hivatkozott törvény idézett szakaszait azon határozott kijelentéssel teszem közhirré, hogy az ellen, aki a tűzoltásnál való részvételt és segéd- kezést a hatóság, illetve a hatóság közegeinek meghagyására a törvényben említett okok nélkül megtagadná, — törvényszerű eljárás során a legszigorúbb megtorlást fogom .alkalmazni. A ki a jelen rendelet 1—5. pontjában foglah __________________________________3 re ndelkezések ellen vét, — az 1879. évi XL. t.-cz. 141. §-a alapján 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel íog büntettetni. Jelen rendelet úgy az aratás, mint a cséplés egész ideje alatt érvényben marad. A hatósági közegeket utasítom, hogy ezen rendelet betartását a legszigorúbban ellenőrizzék. Szekszárd, 1907. május hó 11-én. Molnár Lajos rendőrkapitány. KÖZSÉGI ÉLET. — Öcsényben a lemondás folytán megüresedett irnok-végrehajtói állásra Német János választatott meg. — Szálkán Folcb Ádám és Klieber Ádána esküdtek helyébe Bachusz Ádám és Neibert Jakab választatott meg. — Állatbetegség. Ozorán az ebzárlat megszűnt. Kiirtatott 20 kutya. — Kányán a lépfene megszűnt. Elhullott 1 ló. — Tevelen a lépfene megszűnt. Elhullott 2 ló. — Tolnán a lépfene megszűnt. Elhullott 1 drb. szarvasmarha. Apponyi Géza gróf főispán a honvéd altisztekért. Múlt számunkban már megemlékeztünk arról a gyűjtésről, melyet Tolnavármegye főispánja a honvéd altiszti segélyalap megteremtése ügyében megindított. Főispánunk erre vonatkozó felhívása a következőleg hangzik: 139|907 főisp. sz. Mélyen tisztelt Uram 1 A honvédelmi miniszter 0 Nagyméltósága a honvédségnél tovább szolgáló altisztek anyagi és társadalmi helyzete javításának szükségességétől áthatva, egy nagy honvéd altiszti segélyalap megteremtése érdekében társadalmi mozgalom megindítására vállalkozott, melynek várható kedvező eredményét, 0 császári és apostoli Felségének magyar királlyá koronáztatásának 40 évi jubileuma ünnepe alkalmából a legalkotmányosabb uralkodó dicsfénye alá kívánná hozni. Ennek a szép, nemes, 0 császári és apostoli királyi felségének magas színe előtt is mindenesetre kedves, a honvédség harcképességének fejlesztése szempontjából pedig nagyjelentőségű eszméjének megvalósításánál a honvédelmi miniszter ur a nemzet fiainak áldozatkészségére számit s bizton reméli, hogy a hű és áldozatkész polgárok sietni fognak önként felajánlani adományaikat egy olyan nagyobb pénzalap megteremtésére, mely nemcsak a társadalom anyagi érdekeit védelmező katonák, illetve altisztek sorsokozta nyomorának enyhítése vagy épen megszüntetésére, hanem azok jövő megélhetésének biztosítására is megfelelő anyagi eszközöket bocsáthatna rendelkezésre. A honvédelmi miniszter Ő Nagy méltóságát, nagy céljának elérésére teljes erőmhöz képet támogatni óhajtván — s egyúttal hazafiui érzésem s a mindnyájunk szemefényét és büszkeségét képező m. kir. honvédség iránti szeretetemtől, valamint azon óhajtásomtól is, hogy Tolnavármegye a nemzeti hódolat megnyilatkozásában az Őt megillető módon szintén részt vegyen, vezéreltetve — azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok Uraságodhoz, mint a Tolnavármegye című lap felelős szerkesztőjéhez, hogy becses lapjában ezt a társadalmi mozgalmat, a mellékelt emlékiratban foglaltak alapján ismertetni s egyúttal a nagy honvéd altiszti segélyalap megteremtéséhez a szinte idezárt gyüjtőiv felhasználásával előfizetőinek körében adományokat gyűjteni szíveskedjék. Megjegyzem, hogy a honvédelmi miniszter Ő Nagyméltósága nagy súlyt helyez arra, hogy a nemzeti hódolat ne egyesek nagyobb adományaira szorítkozzék, hanem, hogy az inkább az egész nemzet fillérenkint felhalmozott nagy nemzeti ajándékában nyerjen külső megjelenést s azért bármily csekély adományt is szívesen vesz. A pénzadományok a gyüjtőivekkel együtt közvetlenül Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter ő Nagyméltóságához és pedig legkésőbb 1907 évi május hó 31-ig beküldendők, hogy Ő Nagyméltósága a koronázási jubileumig még rendelkezésre álló 8 nap alatt az aláírásokat csopor- tonkint rendezhesse s ezen alapon a nemzeti hódolat megnyilatkozásáról még kellő időben tehessen Ő Felségének előterjesztést. Szekszárd, 1907 május 3-án. Hazafias üdvözlettel: gr. Apponyi Géza főispán. * A felhíváshoz Jekelfalussy Lajos honvé- ' delmi miniszter emlékirata van csatolva, mely | a honvédaltiszti segélyalap megteremtését kivá-
