Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-19 / 20. szám

TOLNA VARMEGYE.

natossá, sőt szükségessé tevő okait fejtegeti és egy gyüjtőiv, mely hisszük, hogy lezáráskor szép anyagi eredményt fog felmutatni. E célból ismételve kérjük közönségünk áldozatkészségének megnyilatkozását. — Eddigi gyűjtésűnkhöz sorakozik: Kölber László (Juhé) 5 K.

HÍREK.

— A pünkösdi ünnepek alkalmából előfizetőinek és olvasóinak boldog ünnepeket kíván a «Tolnavármegye« szerkesztősége.

— Főispáni ebédek. Apponyi Géza gróf főispán és neje szombaton délután több napi tartózkodásra Szekszárdra érkeztek. Itt tartózkodásuk 3 napra terjedt és minden nap ebédet adtak, melyekre hivátalosak voltak : Döry Pál, Hazslinszky Géza, Totth Ödön, Kurc Vilmos Alacs Zoltán, Hangéi Ignác dr., Orííy Lajos, Fent Ferenc dr., Győrbiró Benő, Simontsits Elemér, Hirling Ádám dr., Tihanyi Domokos, Ágoston István, Tanárky Árpád dr., Török Béla, Szabó Géza, Beke Ferenc, Bajó Pál, Wigand János, Krammer János, Rubinstein Mátyás dr., Borzsák Endre, Drágíts Imre dr., Gyenes József dr., Bodnár István, Mehrwerth Ferenc, Forster Zoltán és Sándor László csendőrszázados. Vasárnap a főispánhoz látogatóba érkezett fia, Károly, aki közös hadseregbeli főhadnagy és hétfőn visszautazott: llomáshelyére Grácba. A főispán és neje több ízben kikocsiz- tak a vidék szebb pontjaira és kedden délután elutaztak Bécsbe.

— Pécs ünnepe. Szép és jelentős nap virradt május 15-ikével az ősrégi mecsek- alji városra: Pécsre. E napon nyilt meg az ott rendezett országos kiállítás az uralkodóház, a kormány, a törvényhozás, a szomszéd vármegyék, az egész ország részvételével. A kiállítás fővédnökét: Frigyes kir. herceget, aki neje: Izabella kir. hercegnő és családja több tagjának kíséretében jelent meg, Kossuth Ferenc keresk. miniszter üdvözölte, nagy elismeréssel szólva Pécs város kulturális jelentőségéről.

A kiállítással egybekapcsolt fényes ünnepségek és maga a jól sikerült kiállítás szép napokat varázsolnak Pécs városára, mely méltán megérdemli, hogy az ország és különösen a vezér-tényezők figyelme feléje forduljon. — Pécsnek hivatása, hogy iparvárossá legyen, de ez a kifejlődés egyúttal életszükség is e városra nézve. A 15-ikén megnyílt országos kiállítás bizonyára nemcsak az alkalmat nyújtja majd ehez, hanem az ösztönzést is. Egyáltalán: Pécs sokkal fontosabb kultúrái központ, mint azt az idegen, a viszonyokkal nem ismerős hinné és nekünk szekszárdiaknak és tolnamegyeieknek csak sajnálnunk lehet, hogy köztünk és Pécs között oly kevés az érintkezési pont. Ennek oka túlnyomó részben kedvezőtlen és tűrhetetlenül rossz vasúti összekötetésünk ugyan, de egy nagy adag mulasztás bennüuk is lakozik és hisszük, hogy ezután másként lesz. A kiállítást, melyen tolnavármegyeiek és szekszárdiak is szép számban vesznek részt, kétségtelenül Tolnamegyéből is sokan megfogják szemlélni és e látogatásnak a kölcsönös érintkezésre csak üdvös hatása lehet: Hisz úgy is oly sok kötelék fűz bennünket e városhoz. Ott van a kir. táblánk, az egyházmegyénk, a postaigazgatóságunk, az ipar és kereskedelmi kamaránk, az ügyvédi, a közjegyzői kamaránk, az állattenyésztési felügyelőségünk, jogakadémiánk, tanítóképzőnk, katonaságunk stb. stb. székhelye. Illő és szükséges, hogy e központtal ne csak keressük, de fent is tartsuk az érintkezést, az összeköttetést!

Tiszta szívből örvendezünk Pécs jelentős fejlődésének és legyünk rajta, hogy városunkat és megyénket is a lejlődés útjára tereljük. Ezen a téren Pécs szorgalmas, takarékos, iparkodó és iparüző népétől sokat tanulhatunk.

— Esküvő- Alföldi József pozsonyi posta- és táviró számtiszt, volt cs. és kir. hadnagy, ma, vasárnap délután esküszik örök hűséget a szekszárdi belvárosi templomban Angyal Irmának.

— Kiállítási jury-tag. A pécsi országos kiállítás borbiráló bizottsága tagjai közé válasz tóttá Wolf Henrik szekszárdi nagybirtokost.

— Elhalasztott bérmálás. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök meghűlésből fülbaj't kapott, melyből azonban a budapesti Hereél szanatóriumban sikerrel végrehajtott műtét következtében szerencsésen kigyógyult. E betegség következtében a püspöknek a szigetvári és mária-ké- méndi esperes kerületben tervezett bérma-utja elmaradt az őszre. Az őszi bérma-ut időpontja később fog magállapittatni.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Mi- hálovits Lajos szekszárdi kir. törvényszéki dijnokot a paksi járásbírósághoz írnokká nevezte ki.

— Eskü tétel. Endrei Ármin dr., a Ferenc kórházhoz ujonan kinevezett alorvos a hivatalos esküt f. hó 11-én tette le az alispán előtt.

— Újítás állomásunkon. A folyton emelkedő áruforgalom s az ezzel arányban növekedő munka gyorsabb elvégzése céljából az üzletvezetőség akként intézkedett, hogy a fel- és kiadási pénztár egyesittessék. Az egyesitett pénztár kezelésével az ez ideig a kiadási pénztárt kezelő Schuszter Árpád hivatalnok bízatott meg, mellé az egyesitett pénztár önálló s felelős számadójául és számfejtőjéül Frisch Lajos vasúti tisztviselő bízatott meg. Ez által a feleknek az a kényelmük lesz, hogy egy pénztárnál eszközölhetik az áruk fel- és kiadását. Ez intézkedés a napokban lép életbe, de aligha fog üdvösnek bizonyulni, amennyiben rövid idő múlva a pénztárak szétválasztása (külön segédeszközök mellett) ismét szükségessé válik, mivel a forgalom folyton emelkedik.

— Áthelyezés Marcsekényi Egon máv. hivatalnok Szekszárdról Szentlőrinc állomásra helyeztetett át, helyébe Frisch Lajos Szentlő- rincről helyeztetett ide.

— A szekszárdi fogyasztási adókezelésnek, melynek viszásságairól már régóta beszél a fáma, megadta a kegyelemdöfést az a felszólalás, melyet Simontsits Elemér vármegyei főjegyző a városi közgyűlésen szombat délután tett. Eddig mindenki beszélt e viszásságokról, de senki se tudott róluk. Most aztán, hogy a bátor sző kimondatott, egyszerre mindenki tud róluk, de attól tartunk, hogy senki sem fog beszélni semmit. Mi azonban szeretjük hinni, hogy nem igy lesz és hogy a város atyái nem fogják engedni, hogy a fogyasztási adók, melyek oly szép jövedelmet hajtanak, értelmetlenség, vagy elnéző kedvezés, hogy ne mondjuk: bűnös összejátszás révén összezsugorodjanak. Jól tudja azt mindenki, hogy a fogyasztási adók terén a tulszigoruság, a zaklatás milyen gyűlöletes, de másrészt az is bizonyos, hogy ezeket az adókat okosan és méltányosan kezelve köny- nyen és szép szerével jövedelmessé lehet és kell is tenni. Ezt kívánja a város érdeke. Mert a pótadókat nem lehet a végtelenig csavarni.

— Kinevezés. Apponyi Géza gróf főispán Percei Béla dr. díjtalan vármegyei közigazgatási gyakornokot dijas közigazg. gyakornokká nevezte ki.

— Bepanaszolt herceg. Cseprcgi Ignác ozorai lakos és néhány társa hosszú idők óta ismeretesek arról, hogy az Eszterházy uradalmak egyik-másik részéhez igényt formálnak. Vannak némi Írásaik is, régi oklevelek nem hiteles másolatai, melyek már sok hivatalt bejártak, de hitelre alig találtak. A megyei köz- igazgatásnak valóságos rémei voltak ezek az iratok, melyek nyomán egyik vizsgálat a másik után ejtetett meg, természetesen eredmény nélkül, legalább Csepregiékre vonatkozólag. Legutóbb a földmivelésügyi miniszterhez fordultak Csepregiék azzal a kérelemmel, hogy az Eszter- házy-uradalmakból őket illető földeket adassa ki nekik. A miniszter persze vizsgálatot rendelt el és miután a jogigény alaptálannak találtatott, a miniszter a panaszt, mint közigazgatási eljárásra alkalmatlant, elutasította. Forduljanak a panaszosok igényeikkel a polgári birósághoz. Az majd hoz a régi írások alapján jogerős ítéletet.

— Honosítás Engelberg Áron Adolf du- naföldvári kántor nejével és 7 gyermekével a magyar állampolgárok közé felvétetett.

— Magántelefon. A kereskedelmi miniszter Spitzer Gyula zombaí nagybérlőnek magántelefon felállítására az engedélyt megadta.

— Madarak és fák napja. A vallás és közoktatásügyi miniszter rendeletéből kifolyólag a szekszárdi róm. kath. iskolákban a madarak és fák napját pénteken, f. hó 17-én tartották meg iskolai ünnepély keretében.

1907 május 19

— Piros .pünkösd napja a nyár szép ünnepe. Virágillattól terhes a levegő és a szem minden felől csak a gyümölcsöket látja, melyeket a nyári nap sietve érlel. A perzselő hőséget alaposan lehütötte a zuhogó áradat, mely- lyel az égnek végre megnyílt csatornái üdiiet- ték föl a szomju vetést, a tikkadt földet. És a »tüzes nyelvek« ünnepén hálás szívvel tekintenek a hívők a Magasságbelihez, aki bő májusi esővel öntözte meg a magyar haza földét, hogy legyen igazán tejjel és mézzel folyó Kánaán, mint az Ígéret földe, melyre oly sokan áhítoznak. Szálljon is magasra a hálaadó ének és kékjük a Szentlélek eljövetelét, hogy szánja meg a honfiak szivét és egyesítse akaratunkat a magyar haza kiépitésére, naggyá, erőssé, gazdaggá tételére. Hogy barátainkat fölemelhessük, ellenségeinket megalázhassuk. Jövel Szentlélek Úristen i

— A gimnázium köréből. A szekszárdi áll. főgimn.-ban az írásbeli érettségi vizsgálatok csütörtökön f. hó 16-án vették kezdetüket. Csütörtökön a magyar nyelvből, pénteken a latin nyelvből és szombaton a mennyiségtanból volt az Írásbeli. — A felsőbb osztályok 25 tanulójából alakított mintacsapat Brebovszky tornatanár, dr. Zipser Jakab és Tolnai Artur tanárok vezetése mellett részt vesz a f. hó 26-ikán megtartandó székesfehérvári kerületi tornaversenyen. — Ugyancsak a felsőbb osztályok 23 tanulója a pécsi Orsz. kiállítás megtekintésére Ács Lipót és László Géza tanárok vezetése mellett f. hó 25-én Pécsre rándul. — A szekszárdi áll. főgimn. ifjúsági torna-ünnepet tart 20-án (kedvezőtlen idő esetén 23-án) d. u. 4 órakor a gimn. udvarán. Belépődíj 60 fillér; a tiszta jövedelem a székesfehérvári kerületi ifjúsági torna-versenyen résztvevő szegény sorsú tanulók segélyezésére fordittatik. Külön meghívók ki nem bocsáttattak. Programm: 1. Felvonulás. 2. Szabadgyakorlatok fabottal. 3. Füzér zene ütemeire. 4. Mintacsapat-torna - korláton.

5. Távolugrás földről. 6. Sulydobás távolba. 7. V—VI. oszt. mászó-versenye. 8. Magasugrás.

9. Csapat torna lovon. 10. Nyújtó torna. 11. Rúdugrás. 12. Felállás és elvonulás. — Maurer János országos torna főtelügyelő e héten több napig várasunkban időzött és megvizsgálta a főgimnáziumi tornaoktatást. Az alapos szemle után, mely két napot vett igénybe, a főfelügyelő úgy Brebovszky tornatanárnak, mint Wigand János igazgatónak megelégedését fejezte ki.

— Járási telefon. A völgység járás községei még 1900-ban elhatározták, hogy járási telefont létesítenek. A vonal hossza 219 kilométer lenne, a létesítési költségek pedig összesen 15000 koronára rúgnak. A létesítéshez és a költségekhez — az egy Mórágy kivételével — a járás összes községei dicséretes áldozatkészséggel hozzájárultak. Remélhető, hogy a terv most már hamarosan meg fog valósulni, melynek minden téren csak üdvös eredményei lehetnek. Óhajtandó, hogy ne csak a völgységi járási telefon, hanem a megyei telefonhálózat is létesüljön. Ez a modern intézmény közigazgatási, közgazdasági és egyéb szempontokból is nélkülözhetetlen és megvalósításával a vármegye nagy lépést tenne, a modern haladás terén.

— Uj nőegyleti tag. A Szekszárd-Tolna- megyei nőegylet tagjai közé folytatólag dr. Gyenes József törvényszéki biró fölvétetett.

— Tanítói kinevezés. Pinkéczer Károly piórágyi ev. ref. tanitó a tolna-némedii áll. el. iskolához neveztetett ki rendes tanítóvá.

— Változás a megyei sajtóban. A Bony- hádon megjelenő «Bonyhád és Vidéke» Betnár Béla tulajdonába ment át, ki egyszersmind a lap felelős szerkesztését is átvette.

— Elhunyt jegyző. Blesz József teveli jegyző hirtelen meghalt, szivszélhüdés következtében. Haláláról a következő gyászjelentést kaptuk: Özv. Blesz Józsefné szül. Dikay Teréz úgy a maga, valamint gyermekei József és Ilonka és a nagyszámú rokonság nevében szomorodott szívvel tudatja a szeretett férj, apa és rokon Blesz József teveli községi jegyző f. hó

14-én reggel % 1 órakor élete 59-ik és boldog házasságának 31-ik évében szivszélhüdés következtében történt gyászos elhunytét. A boldoguljak hült tetemei folyó hó 15-én délután 4 órakor helyeztetnek a helybeli róm. kath. temetőben örök nyugalomba. A gyászmise pedig 16-án reggel 7 órakor lesz a helybeli plébánia templomban a Mindenhatónak bemutatva. Tevel 1907. május hó 14-én. Áldás és béke porai felett !