Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-18 / 12. szám

2 Becsületes s hazafias tisztviselőink ne távoz­zanak helyeikről, ezt követeli tőlük a veszé­lyeztetett alkotmány érdeke, mert ha egy megbízhatatlan «bitang had» lép az ő nyom­dokaikba, ebből csak kár háramlik mindenkire. Boda Vilmos elismeri Széchenyi indít­ványának hazafias voltát, mégis aggályai folytán ahhoz csak azon esetben járul, ha ab­ban világosan kimondatik, hogy a tisztvise­lőknek az ország gyűlést leg meg nem szavazott adók behajtása s meg nem szavazott ttjoncok kiállítása körül közreműködniök semmiféle képen sem szabad és hogy ezen esetekben, úgyszintén, ha a vármegyék önkormányzatát felfüggesztik, föltétlenül lemondanak. Jeszenszky Andor szerint az volna a leghatásosabb, ha végre lehetne hajtani az ellentállást az egész országban, ez azon­ban sajnos, nem lehetséges. Ő ugyan az egyes tisztviselők szabad elhatározására tartja bizandónak azt, hogy lemondjanak-e és mikor, ő maga részéről azonban jobb szereti, ha a tisztviselők az alkotmány fel­függesztése esetén is megmaradnak helyeiken, mert ők bizonyára máskép, humánus és haza­fias szellemben, szolgálják a közönség érde­keit, mint az abszolutizmus által kineve­zendő helyettesek. Maga részéről a követ­kező indítványt ajánlja elfogadásra: Mondja ki a vármegye, hogy ámbár előnyösebbnek tartja a vármegye közön­ségére nézve, ha a tisztviselők a közbi­zalomból nyert állásaikban az alkotmány szünetelése alatt is megmaradnak, mégis az egyéni meggyőződést befolyásolni sem­miképpen sem akarja és azért a tisztvise­lők szabad elhatározására bízza, hogy mindegyik a saját meggyőződéséhez mérten állását elhagyja, vagy azt megtartsa. Biz­tosítja úgy azon tisztviselőket kik állásai­kat elhagyták, mint azokat, kik abban megmaradtak, hogy az alkotmányos élet helyreálltával jelenleg elfoglalt állásukat ismét elnyerik, meg lévén győződve, hogy azon tisztviselők, kik állásukban megmarad­tak, minden erejükből igyekezni fognak hazafias szellemben eljárni. Dr. Schweiz Antal egész terjedelemben elfogadja Széchenyi grófnak hazafias, alkot­mánytisztelő és amellett a tisztviselők érde­keit is szolgáló indítványát. Egyúttal te­kintettel a nosszu válság által okozott és Ha okos a fiatal leány, ezt hamarosan be­látja. Az események rendes folyása mellett nem számit többé férjhezmenetelre. Hanem vé- letlenségben reménykedik. Valamelyik leány­nak az ismeretsége köréből sikerül egy gazdag pénzembert, egy nagy földbirtokost, egy magas tisztviselőt megkaparintania. És igy szól magá­ban: ha Antoinette barátnőmnek sikerült ilyen hódítás, akkor sikerülni fog nekem is, hiszen én sokkal szebb vagyok, mint ő. Nagy téve­dés ! Ötven csinos leány közül alig egy fog a hálójába egy pénzembert: és rendesen nem a legcsinosabbik. És vájjon hogyan akarod megtalálni a pénzembert, aki talán létezik valahol és téged feleségül venne? Talán száz mérföld választja el tőled, s te megöregedhetek megőszülhetsz, mielőtt megtudja, hogy a világon vagy. Hiány­zik a közvetítő. Hiszen az ember csak nem fordul a hivatásos házasító ügynökséghez, amelyek legföljebb fegyházból kikerült bukott kereskedőket tudnak összehozni a női kliniká­ról való kisiklott hajadonokkal. Tehát csak a bálok maradnak és a társaság: rejtett eszkö­zök, hogy a mindkét nembeli fiatalokat látszó­lagos ellenőrzés mellett érintkezésbe juttassák. De a leány csakhamar észreveszi, hogy az agg­legénynek két fajtája van : az egészen eltom­pult, akit a legnagyobb báj is csak akkor hat meg, ha néhány millióval van megaranyozva! és az izgulékony, aki célját gyorsan akarja el­érni és aki a házasságot nagyon is hosszadal­TOLNA VÁRMEGYE. helyrehozhatatlan erkölcsi és anyagi károkra, a maga részéről még a következő önálló indítványt nyújtja be: Miután az országos válság hazafias aggodalommal tölti el minden igaz hazafi szivét, azért ezen érzés hatása alatt in­dítványoz,om : A válságból való kibontakozás módo­zatainak megállapítása céljából Tolnavár­megye f. évi március hó 21-én tartandó tavaszi közgyűlésén mondja ki határozatilag, hogy egy hazafias átiratban megkeresi az összes megyei törvényhatóságokat az iránt, miszerint Budapesten f. évi május hó 3-án d. e. 10 órakor (esetleg másnap vagy idő­ben) egy országos értekezletre összejöjjenek. Minden törvényhatóság kebeléből egy 6 tagú (fele virilista, ■ fele választott) küldöttség által képviseltesse magát. Mert a nemzet, az országgyűlés eset­leges össze nem hívása folytán, a kibon­takozás iránti véleményének más utón ki­fejezést nem adhat, mintha e hazafias ak­ció a megyei törvényhatóságokat, mint az ezeréves alkotmány legbiztosabb védbástyáit keresi meg, hogy a korona és nemzet közti békének, vagy egy egyöntetű ellentállásnak módozatait megtalálhassa. Ezen indítvány végrehajtásával a vár- megye alispánja bizassék meg. Bartal Béla elfogadja Széchenyi gróf indítványát, mert ez úgy a nemzet, mint a tisztviselők érdekeit leghívebben védi meg. Ha a tisztviselők az egész országba:', le­mondanának, ennek még lehetne hatása. Mivel azonban a tények azt mutatják, hogy még ott is, hol lemondtak, most már vissza­térnek a tisztviselők, a részleges lemondások nem erősitik, hanem csak gyengítik az ellent­állást. A mostani nehéz időkben éppen a ha­zafias tisztviselőkre vár a legfontosabb fel­adat, főleg a nemzetiségi vármegyékben, hol a nemzetiségek máris annyira előnyomulnak és ahol a becsületes magyar tisztviselők a nemzeti szellemnek úgyszólván egyedüli tér jesztöi és védői. A nemzeti szellem ébren­tartása végett is helyesebb, ha tisztviselőink megmaradnak. 0 az egyenlő teherviselés ma­gasztos eszméjének igaz hive, ezt azonban nem abban látja, hogy a társadalom egyetlen osztálya : a vármegyei tisztviselők legyenek az áldozatok, miglen a többi osztályok: az más metódusnak tartja eg}^ nő meghódítására. És egyik bál követi a másikat, egyik esztendő a másikat; a leány mind idősebb lesz, anélkül, hogy férjhez menne. Mit kell tenni ? Hát nincs rá biztos módszer, hogy a férfit, akit magunknak kívánunk, rábírjuk a házas­ságra, ha csinosak vagyunk s van tűrhető ho­zományunk ? De igen, van egy módszer. Egy szinte biztos módszer, és ha nem sikerül, ezt az a fiatal leány, aki követte, csakis a maga rovására írhatja. íme : Először is a leánynak, ha férjhez akar menni, ezt korán kell tennie. Tizenhat—húsz év között árad ki belőlünk a legtöbb házassági fluidum. A legnagyobb szoknyahős is ilyen fia­talság láttára fázni kezd attól a gondolattól: «Talán megnyerhetem kényelmesebb módon is.» S azonfelül, ezt nyugodtan elhihetik nekem, minden férfi-agy egyik álma, hogy gyermek­leánnyal menjen nászúira. Igyekezzék Ön tehát huszadik éve előtt férjhez menni és ezért kezdjen már tizenhat éves korában erre gondolni. Másodszor, ne habozzék nagyon sokáig, mielőtt egy bizonyos férfi mellett dönt, ne re­ménykedjék valami véletlen találkozásban, ha el van határozva, nézze meg magának a köz­vetlen környezetében levő férfiakat. Keressen ki egy nagyon fiatal embert: úgy huszonöt év körül. Ne kívánja, hogy gazdag vagy nagy állásban legyen; elég, ha jó alapra építette életét és a dolgok valószínű fejlődése tisztessé­1906 március 18. állami tisztviselők, a klérus, az ügyvédek, stb. nem hoznak, áldozatot. Szükséges volna, hogy a nemzet vezéreiben a torzsal­kodás helyett egyetértés uralkodjék, mert csak igy lehet meg a kibontakozás. Leopold Sándor a teljes ellentállást abban látja, ha a tisztviselők tényleg ellent- állanak, azért pártolja Széchenyi gróf indít­ványát; Orjfy Lajos Széchenyi indítványát haza­fiasabbnak, Jeszenszkyét praktikusabbnak tartja, ez okból ő inkább az utóbbit fogadja el, később azonban ő is a többséghez csat­lakozott Bernrieder János azért nem járul Je­szenszky indítványához, mert ez megkülön­böztetésekre vezetne a tisztviselők között. Széchenyi indítványát, miután annak egyes rész­leteire nézve felvilágosítást kért és kapott, pártolja. Hirsch Ignác elfogadja szintén gróf Széchenyi indítványát, de a tisztviselők anyagi helyzetének biztositása érdekében kívánatos­nak tartaná, ha mozgalom indulna meg, ugyan nagy hátrány nálunk, hogy egyes igen nagy adófizető birtokosoknak, mint a közalapít­ványi uradalom, Theréziánum és a külföldiek­nek, mint Montenuovo herceg, stb. támoga­tására számítani nem lehet. Bernrieder József, reflektálva az előtte szóló szavaira, azt hiszi és óhajtja, hogy ha a szükség bekövetkezik, a vármegye közönsége társadalmi utón rója majd le kötelességét, az anyagi biztositásnak ez lesz az egyetlen helyes és célravezető módja, mert a közgyűlési határozatok foga­natosítását úgy sem hagyná jóvá a miniszter. Pártolja Széchenyi gróf indítványát. Dr. Leopold Kornél arra utal, hogy a legintranzigensebb vármegyékben, mint Ko- lozs, Fejér, Somogy, stb. a tisztviselők megmaradása mellett határoztak. — Az ellentállás sikeresebb, ha a kipróbált, megbízható tisztviselők körömszakadtáig vé­dik a törvényt és az alkotmányt. Maguk a jóléti bizottságok erre az álláspontra kez­denek helyezkedni, példa rá a legmagya- rabb, leggazdagabb és legkurucabb város : Debreczen, hol a tisztviselők megmaradhatása érdekében a királyi biztosnak átadták az önkéntes adókat, egybehívták a közgyűlést stb. Az alkotmány védelmében az egyöntetű határozatot, az egyöntetű eljárást, de a tiszt­viselőknek nyújtandó erkölcsi támasz okából * * jövend őt ígér neki . . . «És ha elmarad a siker?» kérdi Ön . . . Édes kisasszony, egy kis rizikó mindenesetre van a dologban. De elvégre is az életben mindenkinek el kell ké­szülve lennie a balsikerre is; a pénzemberek­nél is beüt olykor a krach. Hiszen ön arra határozta el magát, hogy nem csak első pillantásra szép házasságot fog kötni, hanem olyant, amelyet a múló eszten­dők tesznek csaknem teljes bizonysággal egyre szebbé. Nincs ennél okosabb dolog. Egy tizen­hét esztendős leány kezét megkéri egy huszonöt éves hadnagy ... A leány az orrát fintorgatja s kosarat ad neki. Tizenkét év múlva ugyanaz a leány huszonkilenc éves; egv közel negyven éves őrnagy, őszhaju és sok rendjellel, megkéri. A leány a karjaiba veti magát és bensejében megmentőjének tartja. De az akkori hadnagyocska is őrnagygyá lett időközben és a leány tizenhét esztendőt elpocsékolt, hogy végre .is ..ugyanazt a célt érje el és emellett sohasem ismeri meg az ifjú ág első szerelmének gyönyöreit. * Ha a választása egy fiatal emberre esett, aki tetszik Önnek s akinak előrelátható jövő­jével megelégszik, akkor már csak az van hátra, hogy megnyerje az ő szerelmét s magát feleségül vétesse vele. S most elmondom a titkomat, amely külön­ben nagyon egyszerű. Hogy egy férfit meg­nyerjünk, meg kell őt győznünk arról, hogy szeretjük. Távol áll tőlem, hogy valami vissza­taszító szentimentális komédiát ajánljak önnek ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom