Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-18 / 12. szám

1^06. március 18.

OLNA VÁRMEGYE.

3

is, nagyon kívánatosnak tartja, azért kéri Jeszenszky Andor urat, hogy vonja vissza indítványát, mig a Boda Vilmos által javasoltakat, miután azok nem állanak Széchenyi gróf indítványával ellentétben, hanem azt csak kiegészítik, elfogadja,

Apponyi Géza gróf szintén nagy súlyt helyez az egyhangú megállapodásra Széchenyi indítványát a mostani helyzetben, igen helyesnek tartja, azt elfogadja, az alkotmány- válság további fejleményei szerint ke l majd a jövőben eseti'-g más irányban is. meg intézkedni.

fíoda Vilmos az általa indítványozott kiegészítéssel, úgyszintén Szabó Karoly elfogadják Széchenyi gróf indítványát, melyet azután a megjelentek Jeszenszky Andor kivételével, ki a maga indítványát fentartotta, egyhangúlag elfogadtak.

Ezután Simontsits Elemér főjegyző és dr. Szentkirályi Mihály IV. aljegyző nyugdíj - kérvényeinek tárgyalása következett. Dóry Pál alispán ismertette a nvugdijválasztmány javaslatát, mely a nyugdijat megállapíthatónak nem találta, de a törvényhatóság méltányosságára bízza, hogy a nyugdijat a szabályok ellenére is megállapítsa. Az alispán kifejti, hogy a nyugdijválasztmánynak kötelessége volt, mint a múltban, ezúttal is, a nyugdijszabályzat pontos betartása fölött őrködni. Minthogy a szabályzatban taxatíve fel vannak sorolva azon esetek, hogy mikor áll be egy tisztviselőnek a nyugdíjaztatásra való igénye es jogosultsága, ezen esetek közül pedig egyik sem következett be, ennélfogva a nyugdijszabályzat rendelkezései alapján a nyugdíj megállapítható nem volt. Azonban a törvényhatósági közgyűlés, mely megalkotta a szabályrendeletet, nincsen kötve annak teteles intézkedéseihez és méltányosságból megszavazhatja a nyugdijat tetszés szerinti összegben.

Boda Vilmos kijelenti, hogy úgy mint a nyugdijválasztmányban, ezúttal is a nyugdíj megadása mellett van, hasonlóképpen nyilatkozott Örffy Lajos.

Perczel Dezső jogilag a nyugdijat meg- adhatónak nem tartja és e tekintetben a nyugdijkérvényben foglaltakat el nem fogadhatja, hanem méltányosságból a vármegye két érdemes tisztviselőjének hasznos munkásságát a nyugdíj megszavazásával honorálni óhajtja. Ugyanigy-.nyilatkozott Leopold Kornél dr. is.

Bartal Béla tisztán méltányossági alapra nem helyezkedhetik, bármennyire tisztelje is az általa nagyrabecsült főjegyzőnek egyéni elhatározását, de ő azt az elvet, hogy a nyugdíj csak munkaképteleneknek jár, fel nem áldozhatja. A két nyugdíjazás okvetlenül praecedensekül fog szolgálni, 0 a tisztikar egyetemével egyezerre, ha ugyanis erre kerü- lend az események folytán a sor, kivánja ezen nyugdíj kérvényeket elintézni

Kovács Sebestyén Endre szintén osztja a méltányosság elvét, de nem hallgathat pusztán a szivére. A mai nehéz viszonyok közt a törvényhatóságnak a törvényes alapon | kell maradnia, nem üthet rést a törvény | erejével bitó szabályrendeleten. Az ilyen 1 határozatot a miniszter megsemmisítené. A tisztviselők létérdekéről lévén szó, azt hi- j hetnék többen, hogy ha most mennek nyug- j díjba, azt megmenthetik, tehát ily módon í tömeges nyugdíjazásokra kerülne a sor, ami j kimerítené a máris nagyon terhelt nyugdíj- ; al ipot, mely esetben a hiányt pótadó j utján tartozik a vármegye közönsége pótolni.

Bernrieder József osztozik az előtte szólónak véleményében, ő is szivére hallgatva, megadná a nyugdijat, de a szabályrendelettől eltérni nem lehet. Nem osztja azt a nézetet, hogy a kormány abszolutisztikus eljárása miatt a vármegyei tisztviselők állása megszűnt volna, ezt csak a vármegye szüntetheti meg jogosan.

Sz tan kován xzky jános szintén nem tartja a nyugdijat megadhatónak. Főjegyzőnket a vármegye bizalma ültette a székébe, melyet közmegelégedésre töltött be. Reméli, hogy a közgyűlés elfogadja Széchemji gróf indítványát és hogy ezek után visszavonják a lemondó kérvényt. Felkérendőnek tartja a 1 mondott tisztviselőket, hogy állásaikban maradjanak meg továbbra is.

Dóry Pál kijelenti hogy ő is örülne, ha lemondott érdemes munkatársai megmaradnának állásaikban. Az a véleménye, hogy a vármegyét, minél nehezebb helyzetbe jut, annál erősebb ragaszkodással kell azt szolgálni. Ha a vármegye önkormányzati jogait csonkítani akarják és azokat támadják, kivel védekezzék a vármegye, ha nem az ő tisztviselőivel ? Sem hazaíiságban, sem kötelességtudásban, sem pedig tisztességben nem szeretne előnytelenül megkülön- böztettetm senkitől, legyen az maga Andrássy Gyula gróf vagy Kossuth Ferenc. Felelőssége

nincs annak semmi akadálya, hogy a kiválasztott férfiút igazán szeresse. De mig a legtöbb fiatal leány amikor szerelmes, álszégyenből, vagyis inkább rosszul alkalmazott hiúságból érzelmeit az illető előtt eltitkolja: Önnek ezt tudtára kell neki adni, ha nem is vallomás utján, de mégis legalább megfelelő viselkedés által. Az Ön szerelme tárgyának észre kell vennie, hogy valamennyi férfi közül egyedül ő létezik az ön számára; hogy csak ő reá gondol, hogy elrabolta az ön testi s lelki nyugalmát. Egy kis betegség ilyen esetben lényegesen előmozdítja a dolgok fejlődését. A férfinak, akit egy kétségen kívül szende, erényes, tizenhat-husz éves leány ilyen forró szerelemmel árasztott el, okvetlenül el kell veszítenie a fejét. A hiúsága föltámad : majdnem valameny- nyi fér fi/hiúságból szeret. Legjobb benső érzéssel is nógatni fogják, (kivált ha fiatal, ami pedig az egyik feltétel) értem ezalatt a szeretőképességét s a szivbeli együh'-'-feését, amit

minden férfi a nő szerelmével sí >en tanúsít. Ne féljen tehát semmit kedves k zony; Önt szeretpi foják.

. iJ"

Szeretni igen. De vajjör ál is veszik ? Ez már más lapra ta * ha a

férfi aki Önt szereti, nem is csábitó

meg fogja kísérelni — nen „\t elcsábítsa (ehhez a kisérlel elég

vakmerősége), de meg fogja tgy

testileg közeledjék önhöz v

napság mondani szokás : flirtelni fog önnel. Ez olyan szó, mely a legroszabb cselekedeteket takarja.

Tehát kedves kisasszony, a programm második pontja az, hogy önnek semmit sem szabad megengedni: jól jegyezze meg magának : egyáltalán semmit. Sem csókot, sem az ujjak hegyének megérintését, mégcsak egy szalagnak, egy virágnak elrablását sem; semmit abszolúte semmit. Ha a jóbarát mindazonáltal csak a legkisebb szabadságot is kiveszi magának, bánjék vele szigorúan, rejtőzzék el előtte napokig és hetekig. És hátha ő kifárad ? Hátha elmarad ? Nem fog kifáradni, nem fog elmaradni, mert tudja, hogy szeretik és mert erről a tudatról nem akar lemondani; mert a vonakodás, az ellentállás sokkal ener- ginusabban igénybe veszi a férfi gondolatait, mint egy megadott engedélyre való emlékezés. Talán mégis belefáradna a hiába való vágyakozásba; de hiszen tudja, hogyan vethet véget kínjainak : és feleségül fogja Önt venni.

. . . Egyszóval a mai fiatal leány számára csak egyetlen eszköz van, hogy kierőszakolja & házasságot: provokálni kell az agglegényt. Szeresse őt, mutassa \peki az Ön szerelmét, ne engedjen meg neki semmit, még a semminél is kevesebbet; s 0 ' egy félév múlva az öné lesz.

tudatában tudni fogja, hogy mikor hagyja el helyét, de annak szüksége még el nem érkezett, mindaddig pedig az alkotmány, a törvény és a vármegye közönsége érdekeinek védelmezésére szenteli minden erejét. Nyugdijra való törvényes igényét, még ha az önkényuralom azt meg is támadná, megtalálja minden tisztviselő magánjogi utón, a bíróság előtt, mert a nyugdíjalap a tisztviselők hozzájárulásából — a fizetéseik 5 százalékának levonásával és tényleges beszolgáltatásával — képződött.

Az értekezlet végül azon reményének adott kifejezést, hogy a közgyűlésen is minden esetre megnyilvánuló óhajnak és fölkérésnek engedve, a lemondást Simontsits Elemér főjegyző és Szentkirályi Mihály dr. aljegyző visszavonják. ^

Nagyon kívánatos, hogy ez l következzék.

VARMEGYE.

Jegyzői nyugdíj vá! asztmányi

Tolnavármegye községjegyzői nyugdijvá lasztmánya f. hó 12-én tartotta Dövy Pál alispán elnöklete alatt ülését. Jelen voltak : Simontsits Elemér, Tottli Ödön, Kurz Vilmos, dr. Hirling Adám, Várkonyi Iván, Ludwig József és Földvári Mihály előadó.

Kiss Adolí nyugalmazott és Busbach Jenő elhunyt jegyzők nyugdijjárulék előírásai töröltettek. Özvegy Döry Miklósné segélykérelme és Fekete József majsamiklósvári jegyző panasza kamatszámítás helyesbítéséért — eluta- sittatott.

Stockinger János kocsolai, Halász (Heb- rong) Mihály bátai, Keszler Károly kányái, Hegedős Mátyás pincehelyi, Somogyi Vilmos bedegi, Zarubay Ferenc simontornyai, Erdős Gábor és Öllé Mihály bátaszéki jegyzők halasztás kérelme kedvezően elintéztetett.

Itj. Rumi Imre izményi és Mess József mázai segédjegyzők kérelme, hogy oklevél nélkül eltöltött szolgálati idejük beszámíttassák, elutasittatott.

Pesthy Ferenc györkönyi, Janosits Károly és Nikitits I . re szekszárdi jegyzők nyugdíj- járuléka fölemeltetett.

Huber Ferenc dunaföldvári, Blochinger Endre tamási, Halmai Emil gyönki jegyző nő- síilési pótléka megállapittatott.

Rittlinger János mucsii, Szüts Ferenc szekszárdi jegyző a nyugdijegyesületbe fölvétetett.

Döring Frigyes udvari jegyző 20 szolgálati év után 650 korona nyugdíjjal hivatalból nyugdíj aztatik.

Hirling Adám dr. szekszárdi főjegyző polgármesterré választatván meg, 21évetmeg-r haladó szolgálat után jogosultsága 1372 K 50 f nyugdijra megállapittatik, mely igényét azonban csak uj szolgálata megszűntével érvényesítheti.

Mehrwerth Sándor volt szekszárdi II. jegyző nyugdíjjogosultsága megállapittatván, részére 15 évi szolgálat után 637 K 50 f nyugdíj állapíttatott meg.

A közigazgatási bizottság ülése.

Tolnavármegye közigazgatási bi zottsága folyó hó 14-én, szerdán d. e. 9 órakor tartotta ülését Döry Pál alispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Simontsits Elemér főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Fink Kálmán kir. tanácsos pénzügyigazgató, Totth Ödön tiszti ügyész, dr. Hangéi Ignác t. főorvos, őrffy Lajos, Török Béla, Jeszenszky Andor, Beke Ferenc kir. alügyész, Alacs Zoltán kir. főmérnök, Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő, Perczel József, Boda Vilmos Wosinsky Mór. — Távolmaradásukat kimentették: Forster István, Perczel Dezső vbt. tanácsos, Sass László közgazdasági előadó.