Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-02-04 / 6. szám

2 1906. február 4 gesen kidolgozott, nagyszabású tervezetbe való céltudatos összefoglalását és azoknak egy, na- gyobbméretii kölcsön keretében történő meg­valósítását városi fejlődésünk előmozdítása és nemzedékekre kiható biztosítása érdekében föl­tétlenül ajánlatosnak tartom. Mindezt megfon­tolva, ezennel indítványozom, hogy a közgyűlés, a következő határozatokat fogadja el 1. A közgyűlés a saját kebeléből, haladék­talanul, legalább 10—15 hozzáértő tagból álló albizottságot küld ki, mely városunk összes megvalósításra váró, jogos igénjmit behatóan megvitatva és rendszeresen csoportosítva, eze­ket egy egységes, a megoldás sürgősségének sorrendjét is felölelő tervezet képében a köz­gyűlésnek mielőbb benyújtani köteles. 2. Megbíz egy vízellátási kérdésekben el­ismert tekintélyű főiskolai szaktanárt, hogy magát helyi viszonyaink felől személyesen és behatóan tájékozván, véleményt adjon vízkér­désünk gyökeres és megbízható megoldásának módozata felel és esetleg tájékoztató tervet és megközelítő előirányzatot is készitsen a véle­ményezett megoldási mód költségeiről. E véle­mény és tervezet tiszteletdiját a város előzetes alku alapján folyósítja. 3. Elhatározza a közgyűlés, hog} az al­bizottság tervezetében foglalt hasznos beruhá­zások és köztük a vízvezeték létesítésére is egy egységes, nagyobb törlesztéses városi köl­csönt vesz fel s a törlesztések fedezéséről megfelelő jövedelmi források (kövezetvám, viz- dijak, söpretési járulék stb.) nyitásával gon­doskodik. 4. A közgyűlés a tervbe veendő egyes munkálatok pontos költségvetését és terveit előre elkészítteti, mindkettőt szakértőkkel felül- biráltatja és a munkálatokat annak idején zárt ajánlati verseny utján adja ki. 5. Miután a város egy nagy kockázattal járó ártézi kút fúrásába s annak esetleg hiába való költségeibe bele nem mehet ug3mn, de egy sikerült ártézi kutat (addig is mig a viz- kérdés vízvezetékkel g}^ökeresen megoldatnék, mint ideiglenes hézagpótló megoldást) örömmel üdvözölne, mondja ki a közgyűlés, hogy ha magánvállalkozás utján egy sikerült és legalább 50—100 köbméter napi vizszolgáltatásu ártézi kút létesülne, úgy azt hajlandó — kész állapo­tában az előállítási költségek s azok tisztes­séges kamatainak visszatérítése mellett átvállalni és birtokába venni. A tényleges előállítási költ­ségek ellenőrzésének a jogát ez esetben a város magának kiköti. — A szekszárd városi árvaszók gyám­hatósága alá tartozó kiskorúak és gondnokoltak vagyonának a vármegyei gyámpénztárból leendő átvétele iig}rében a belügyminiszter fölhívta a vármegyei árvaszéket, hogy ez irányban teendő előterjesztése alapján a kellő intézkedéseket saját hatáskörében tegye meg. — Alkapitányi vagy rendőrfogalmazói állás szervezése Ismeretes dolog, hogy Szekszárd 1 rendőrkapitánya, miután meggyőződött, hogy a : fölszaporodott és nagy felelősséggel járó köz- < biztonsági és rendészeti ügyék vezetése csak a j munkaerők szaporításával érhető el, egy al- | kapitányi vagy fogalmazói állás rendszeresítését kérelmezte. Döry Pál alispán a kérelem teljesi- ! tésének szükségét belátva, azt a közgyűléssel j való tárgyalásra leküldte a város elöljáróságá- j hoz azzal, hogy ez állások valamelyikének szervezése föltétien szükséges, mivel köz- ] ismereti tény, hogy a városi életre való átmenet ! főleg az eddigi zilált közbiztonsági és köz- i rendi viszonyok teljes megszüntetésének re­ményében eszközöltettek. Óhajtandó is, hogy e kérelem teljesedésbe menjen, mert a mai tart­hatatlan viszonyok között a rendőrkapitány a felelősséget már nem vállalja. — A szekszárdi alsóváros! községi köz­temető kibővítésére vonatkozó iratokat a keres­kedelmi miniszter visszaküldte azzal, hogy a vármegye a közhatósági tiszti orvos által igar- zoltassa ama körülményt, hogy a szóban forgó területnek köztemető céljaira való igénybevétele közegészségügyi szempontból kifogás alá nem fog esni. — A szekszárdi városi jegyzők magán- munkálatai ügyében idősb Csepei Sándor föld­műves vezetésével küldöttség tiszelgett Döry Pál alispánnál. Arra kérték az alispánt, hogv szerezzen érvényt a városi közgyűlés megfeleb- bezett határozatának, amely a városi jegyzők­nek az eddig folytatott magánmunkálatokat meg­engedte, mert ellenkező esetben a szegényebb városi polgárság aránylag nagy károsodást fog i I szenvedni. Az alispán a kérelem méltányos j figyelembevételét ígérte, miután az uj szervezési : szabályrendelet az eddig is érvényben levő gya­korlatot hagyta meg. KÖZSÉGI ÉLET. FelSŐnánán a községi képviselő-testület a 1 községi közutak felügyelőjévé Weiszling György bírót választotta meg. — Dombóvár nagyközség­nek a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a múlt év november 30-áról elmaradt országos vásár helyett február 7-én pótvásárt tartson. — Kétyen a községi utak felügyelőjévé Köhler Henrik biró választatott meg, Nagyszékelyben pedig Freiman János községi biró. — A föld­művelési miniszter megtiltotta, hogy FelSŐireg község vásárjaira hasított körműek felhajtassa­nak. — Az alsónyekí ev. ref. iskola II. tanító­jának javadalmi kiegészítése tárgyában beadott kérvényt a közoktatásügyi miniszter fedezet hiányából elutasította, meghagyván, hogy a kér­vény a folyó évi költségvetés törvényerőre emel­kedése után újból terjesztessék föl. — Tevel és Sárpilis községek nyári menedékházának múlt évi számadásai beterjesztettek — Szárazd köz­ség postahivatal felállítására vonatkozó kérelme pártolólag áttétetett a pécsi posta- és távirda- i igazgatósághoz. — Jákob János, Gyönk község ! pénztárnoka szembaja miatt állásáról lemondott i és helyébe Antal József választatott meg. — Alsónána községet a községház építésére föl­használt regále tőkéjének visszatérítési kötele- j zettsége alól a belügyminiszter kivételesen föl­mentette, mert a szóban forgó összeg községi törzsvagyon megszerzésére fordittatott. — SiÓ- agárd községben az ebzárlat föloldatott. — üjdombóváron ebveszettség állapíttatott meg.' — Ocsényben férfi négyes dalkör alakult, melynek alapszabályai pártolólag fölterjesztettek. A szekszárdi kaszinó közgyűlése. Január 28-ikán tartotta a szekszárdi ka­szinó Totth Ödön elnöklésével tisztújító köz­gyűlését, melynek legkiemelkedőbb mozzanata a f I kaszinó igazgatójának, Simontsits Elemérnek j végleges és visszavonhatatlan lemondása az ! igazgatói állásról. Aki tudja, hogy mit tett és 1 alkotott Simontsits Elemér a kaszinó javára és I aki ismeri azt a bizalmat, melylyel a kaszinó j Simontsits Elemér vezető képessége és alkotó ! működése iránt viseltetett, képes csak értékelni ■ e lemondást és a veszteséget, mely ebből a j kaszinóra hárul. Az igazgató évi jelentése a Simontsits egyéniségét jellemző markáns, erős ■ néhány vonással utal az iránta megnyilvánult közbizalomra és fölveti a kérdést, hogy e biza­lom fölhasználásáért nem fogja-e őt vád érni ? E töprengés önkénytelenül arra indít bennünket, hogv mint a közvélemény szószólói: kifejezzük meggyőződésünket, hogy a kaszinó minden egyes tagja igaz elismeréssel és köszönettel méltá­nyolja az ő igazgatói működését, melylyel a kaszinó történetében nevét megörökítette és hogy a kaszinó minden egyes tagja mély sajnálattal látja őt távozni arról a helyről, amelyre egye­nesen rátermett. A jelentésből kiemeljük a következőket: Az elmúlt 1905 év kezdetén volt a Kaszi­nónak 234 rendes és 55 vidéki tagja, az év ; folyamán felvétetett 32 rendes és 4 vidéki tag, ; viszont megszűnt a Kaszinó tagja lenni 25 ren- ' des és négy vidéki tag, úgy, hogy a év végén volt összesen 241 rendes és 55 vidéki tag, vagyis a rendes tagok száma 7-el szaporodott, j a vidékieké változatlan maradt. Azok közül, akik a múlt évben megszűntek j a Kaszinó tagjai lenni, a halál ragadta el sora- í inkból Ferdinand József, Korbonits Dezső, Ko- I szőrű István és Lőrinczy József tagtársainkat. Indítványozom, hogy elhalálozásuk feletti rész­vétünknek, a gyűlésről felveendő jegyzőkönyv­ben adjunk kifejezést. A junius 2-iki választmányi ülésen letteic bemutatva és általánosságban elfogadva a I bazár-épületnek Dicenty László építész ur •által készített tervei. S ugyanezen választmányi ülés fogadta el a Kaszinó nevében, azon szerény kis alapítványomat, melyet megboldogult édes atyám emlékére, a közgazdasági- és társadalom- tudományoknak a Kaszinó kebelében történendő felkarolása és kultiválása érdekében, egy külön­álló közgazdasági- és társadalomtudományi könyvtár létesítésére és fentartására felajánlottam. JV'U'XjI'M jx V AJCl-J-fca X jlíí. Hálás köszönettel említem meg, hogy a választmány az alapítvány elfogadásával egy­idejűleg határozatilag kimondotta, hogy az ala­pítványnak «Simontsits: könyvtár» nevet ad, s hogy a tudományos önképzés szolgálatában álló ezen könyvtár céljaira, a Kaszinó épületében helyiséget bocsát rendelkezésre. A jul 3. választmányi ülésben lett javas­latomra elhatározva, hogy mivel az előzetesen közszemlére kitett építési tervek alapján álta­lam megkötött próbaszerződések tanúsága sze­rint, az építendő épület bérjövedelme a felve­endő amortizationális kölcsön annuitásait bizto­san fedezi, s az építkezés a Kaszinóra nézve nyereséges vállalkozásnak mutatkozik, a köz­gyűléstől ezen feltétel kikötése mellett már elő­zetesen nyert felhatalmazás alapján a Szekszárdi Takarékpénztártól 40 év alatt 5-76 százalék visszafizetés mellett törlesztendő 60.000 koronás kölcsön vétetik fel. A kaszinói közkönyvtár céljaira összesen 58 uj mű szereztetett be; úgy, hogy ma a Kaszinó könyvtára 3025 kötetben 2164 műből álL A könyvtári forgalom illusztrálására meg­említem, hogy a könyvtárt az év folyamán 197 tag vette igénybe, még pedig úgy, hogv 1099 esetben 3647 mű, 4944 kötetben lett olvasásra kiadva. Hálás köszönetem tolmácsolása kíséreté­ben jelentem e pontnál az i. t. Közgyűlésnek,, hogy Biróy Béla tagtársunk az «lliustraded London News» cimíi képes angol folyóirat 14 évfolyamát ajándékozta a könytárnak. A könyvtár az évek hosszú során át tör­tén folytonos fejlesztés következtében az eddigi helyiségében többé meg nem fér, ez okból a. Bazár-épités alkalmával gondoskodtam arról, hogy könyvtárunk számára ott megfelelő helyi­ség biztosittassék. Ha a költségvetés egyes rovatainál csekélyebb túllépések nem is voltak elkerülhetők, az egész költség előirányzattal szemben az év tényleges zárszámadási eredménjm mégis 334 kor. 96 fill, megtakarítást mutat. A «Simontsits könyvtár» alapítvány eredeti állaga 500 korona, szaporulata az év folyamán 559 korona 47 fillér, jelenlegi állaga 1059 korona 47 fillér. Van ezenkívül a könyvtárnak körül­belül 400 kötet könyve, melyekben úgy a társa­dalomtudományi, mint a közgazdasági rész igen értékes művekkel van képviselve. Bár nem so­rolhatom fel itt mindazokat, kiknek áldozat- készsége s a cél iránti önzetlen lelkesedése a könyvtár anj^agát és vagyonát fél év alatt meg­teremtette, mégis különös elismeréssel kell meg­emlékeznem Bartal Béla kaszinói tag ur Ő- méltóságáról, ki egymaga közel ezer korona értékű, tartalomra nézve is becsesnél-becsescbb művel járult a könyvtár gyarapításához. De meg kell említenem továbbá, mintegy annak illusztrálásául, hogy a szóbanforgó könyvtár létrejövetele a Kaszinó kebelébe tartozók körén kívül is érdeklődést keltett, azt is, hogv az alapítványt dr. Pikier Gyula, dr. Somló Bódog és dr. Mandelló Gyula egyetemi tanár urak is­megtisztelték könyvadományaikkal. Amint a Kaszinó abban a helyzetben lesz, hogy a kilátásba helyezett külön helyiséget ren delkezésre bocsáthatja, a könyvtár megfelelő katalógussal ellátva a Kaszinó i. t. tagjainak rendelkezésére fog állani. A Kaszinó elfogadva javaslatomat elhatá­rozta, hogy Br. Schell Józsefné szül. Sigray Klára grófnőtől az u. n. Augusz-házat meg­veszi és a Kaszinó helyiséget bebutorozza. Erre a kettős célra rendelkezésre bocsáttatott a felvett 120.000 és 25.000 koro­nás kölcsön alakjában . . . 145.000.— K-t s a meglevő házalapvagyon alak­jában ............................... 14,412.38 » Összesen . . 159.412.38 K Kifizettetett: Házvételárra .’...........................140.000.— K Bútorokra..................................... 1.085.80 » Szek szárd város tüzpénztárának 420.— » «Szekszárdi Takarékpénztárnak» (kölcsön után 5% 1905 április hó 1-től október hó 1-ig) . . 3.625.— » Bélyegköltség................................ 12.50 » Zálogjo g bekebelezési illeték . . 1.057.— » Vételi illeték (4-3°/0)..................... 3.010.— » Összese n . 149.210.30 K A bútorozás nem foganatosíttat­ván, az e célra megszavazott összegből (10.000 korona) még megvan . 8.914.20 » a fentebbi kettős célra forditta­tott összesen................................158.124.50 K a vétel és bútorozás céljaira szánt összegből megmaradt tehát . 1.287.88 K A Kaszinónak a házvétel következtében beállott uj hetyzetében az évi bevételek és kiadások a következően alakultak : ,-.y-

Next

/
Oldalképek
Tartalom