Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-02-04 / 6. szám
2 1906. február 4 gesen kidolgozott, nagyszabású tervezetbe való céltudatos összefoglalását és azoknak egy, na- gyobbméretii kölcsön keretében történő megvalósítását városi fejlődésünk előmozdítása és nemzedékekre kiható biztosítása érdekében föltétlenül ajánlatosnak tartom. Mindezt megfontolva, ezennel indítványozom, hogy a közgyűlés, a következő határozatokat fogadja el 1. A közgyűlés a saját kebeléből, haladéktalanul, legalább 10—15 hozzáértő tagból álló albizottságot küld ki, mely városunk összes megvalósításra váró, jogos igénjmit behatóan megvitatva és rendszeresen csoportosítva, ezeket egy egységes, a megoldás sürgősségének sorrendjét is felölelő tervezet képében a közgyűlésnek mielőbb benyújtani köteles. 2. Megbíz egy vízellátási kérdésekben elismert tekintélyű főiskolai szaktanárt, hogy magát helyi viszonyaink felől személyesen és behatóan tájékozván, véleményt adjon vízkérdésünk gyökeres és megbízható megoldásának módozata felel és esetleg tájékoztató tervet és megközelítő előirányzatot is készitsen a véleményezett megoldási mód költségeiről. E vélemény és tervezet tiszteletdiját a város előzetes alku alapján folyósítja. 3. Elhatározza a közgyűlés, hog} az albizottság tervezetében foglalt hasznos beruházások és köztük a vízvezeték létesítésére is egy egységes, nagyobb törlesztéses városi kölcsönt vesz fel s a törlesztések fedezéséről megfelelő jövedelmi források (kövezetvám, viz- dijak, söpretési járulék stb.) nyitásával gondoskodik. 4. A közgyűlés a tervbe veendő egyes munkálatok pontos költségvetését és terveit előre elkészítteti, mindkettőt szakértőkkel felül- biráltatja és a munkálatokat annak idején zárt ajánlati verseny utján adja ki. 5. Miután a város egy nagy kockázattal járó ártézi kút fúrásába s annak esetleg hiába való költségeibe bele nem mehet ug3mn, de egy sikerült ártézi kutat (addig is mig a viz- kérdés vízvezetékkel g}^ökeresen megoldatnék, mint ideiglenes hézagpótló megoldást) örömmel üdvözölne, mondja ki a közgyűlés, hogy ha magánvállalkozás utján egy sikerült és legalább 50—100 köbméter napi vizszolgáltatásu ártézi kút létesülne, úgy azt hajlandó — kész állapotában az előállítási költségek s azok tisztességes kamatainak visszatérítése mellett átvállalni és birtokába venni. A tényleges előállítási költségek ellenőrzésének a jogát ez esetben a város magának kiköti. — A szekszárd városi árvaszók gyámhatósága alá tartozó kiskorúak és gondnokoltak vagyonának a vármegyei gyámpénztárból leendő átvétele iig}rében a belügyminiszter fölhívta a vármegyei árvaszéket, hogy ez irányban teendő előterjesztése alapján a kellő intézkedéseket saját hatáskörében tegye meg. — Alkapitányi vagy rendőrfogalmazói állás szervezése Ismeretes dolog, hogy Szekszárd 1 rendőrkapitánya, miután meggyőződött, hogy a : fölszaporodott és nagy felelősséggel járó köz- < biztonsági és rendészeti ügyék vezetése csak a j munkaerők szaporításával érhető el, egy al- | kapitányi vagy fogalmazói állás rendszeresítését kérelmezte. Döry Pál alispán a kérelem teljesi- ! tésének szükségét belátva, azt a közgyűléssel j való tárgyalásra leküldte a város elöljáróságá- j hoz azzal, hogy ez állások valamelyikének szervezése föltétien szükséges, mivel köz- ] ismereti tény, hogy a városi életre való átmenet ! főleg az eddigi zilált közbiztonsági és köz- i rendi viszonyok teljes megszüntetésének reményében eszközöltettek. Óhajtandó is, hogy e kérelem teljesedésbe menjen, mert a mai tarthatatlan viszonyok között a rendőrkapitány a felelősséget már nem vállalja. — A szekszárdi alsóváros! községi köztemető kibővítésére vonatkozó iratokat a kereskedelmi miniszter visszaküldte azzal, hogy a vármegye a közhatósági tiszti orvos által igar- zoltassa ama körülményt, hogy a szóban forgó területnek köztemető céljaira való igénybevétele közegészségügyi szempontból kifogás alá nem fog esni. — A szekszárdi városi jegyzők magán- munkálatai ügyében idősb Csepei Sándor földműves vezetésével küldöttség tiszelgett Döry Pál alispánnál. Arra kérték az alispánt, hogv szerezzen érvényt a városi közgyűlés megfeleb- bezett határozatának, amely a városi jegyzőknek az eddig folytatott magánmunkálatokat megengedte, mert ellenkező esetben a szegényebb városi polgárság aránylag nagy károsodást fog i I szenvedni. Az alispán a kérelem méltányos j figyelembevételét ígérte, miután az uj szervezési : szabályrendelet az eddig is érvényben levő gyakorlatot hagyta meg. KÖZSÉGI ÉLET. FelSŐnánán a községi képviselő-testület a 1 községi közutak felügyelőjévé Weiszling György bírót választotta meg. — Dombóvár nagyközségnek a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a múlt év november 30-áról elmaradt országos vásár helyett február 7-én pótvásárt tartson. — Kétyen a községi utak felügyelőjévé Köhler Henrik biró választatott meg, Nagyszékelyben pedig Freiman János községi biró. — A földművelési miniszter megtiltotta, hogy FelSŐireg község vásárjaira hasított körműek felhajtassanak. — Az alsónyekí ev. ref. iskola II. tanítójának javadalmi kiegészítése tárgyában beadott kérvényt a közoktatásügyi miniszter fedezet hiányából elutasította, meghagyván, hogy a kérvény a folyó évi költségvetés törvényerőre emelkedése után újból terjesztessék föl. — Tevel és Sárpilis községek nyári menedékházának múlt évi számadásai beterjesztettek — Szárazd község postahivatal felállítására vonatkozó kérelme pártolólag áttétetett a pécsi posta- és távirda- i igazgatósághoz. — Jákob János, Gyönk község ! pénztárnoka szembaja miatt állásáról lemondott i és helyébe Antal József választatott meg. — Alsónána községet a községház építésére fölhasznált regále tőkéjének visszatérítési kötele- j zettsége alól a belügyminiszter kivételesen fölmentette, mert a szóban forgó összeg községi törzsvagyon megszerzésére fordittatott. — SiÓ- agárd községben az ebzárlat föloldatott. — üjdombóváron ebveszettség állapíttatott meg.' — Ocsényben férfi négyes dalkör alakult, melynek alapszabályai pártolólag fölterjesztettek. A szekszárdi kaszinó közgyűlése. Január 28-ikán tartotta a szekszárdi kaszinó Totth Ödön elnöklésével tisztújító közgyűlését, melynek legkiemelkedőbb mozzanata a f I kaszinó igazgatójának, Simontsits Elemérnek j végleges és visszavonhatatlan lemondása az ! igazgatói állásról. Aki tudja, hogy mit tett és 1 alkotott Simontsits Elemér a kaszinó javára és I aki ismeri azt a bizalmat, melylyel a kaszinó j Simontsits Elemér vezető képessége és alkotó ! működése iránt viseltetett, képes csak értékelni ■ e lemondást és a veszteséget, mely ebből a j kaszinóra hárul. Az igazgató évi jelentése a Simontsits egyéniségét jellemző markáns, erős ■ néhány vonással utal az iránta megnyilvánult közbizalomra és fölveti a kérdést, hogy e bizalom fölhasználásáért nem fogja-e őt vád érni ? E töprengés önkénytelenül arra indít bennünket, hogv mint a közvélemény szószólói: kifejezzük meggyőződésünket, hogy a kaszinó minden egyes tagja igaz elismeréssel és köszönettel méltányolja az ő igazgatói működését, melylyel a kaszinó történetében nevét megörökítette és hogy a kaszinó minden egyes tagja mély sajnálattal látja őt távozni arról a helyről, amelyre egyenesen rátermett. A jelentésből kiemeljük a következőket: Az elmúlt 1905 év kezdetén volt a Kaszinónak 234 rendes és 55 vidéki tagja, az év ; folyamán felvétetett 32 rendes és 4 vidéki tag, ; viszont megszűnt a Kaszinó tagja lenni 25 ren- ' des és négy vidéki tag, úgy, hogy a év végén volt összesen 241 rendes és 55 vidéki tag, vagyis a rendes tagok száma 7-el szaporodott, j a vidékieké változatlan maradt. Azok közül, akik a múlt évben megszűntek j a Kaszinó tagjai lenni, a halál ragadta el sora- í inkból Ferdinand József, Korbonits Dezső, Ko- I szőrű István és Lőrinczy József tagtársainkat. Indítványozom, hogy elhalálozásuk feletti részvétünknek, a gyűlésről felveendő jegyzőkönyvben adjunk kifejezést. A junius 2-iki választmányi ülésen letteic bemutatva és általánosságban elfogadva a I bazár-épületnek Dicenty László építész ur •által készített tervei. S ugyanezen választmányi ülés fogadta el a Kaszinó nevében, azon szerény kis alapítványomat, melyet megboldogult édes atyám emlékére, a közgazdasági- és társadalom- tudományoknak a Kaszinó kebelében történendő felkarolása és kultiválása érdekében, egy különálló közgazdasági- és társadalomtudományi könyvtár létesítésére és fentartására felajánlottam. JV'U'XjI'M jx V AJCl-J-fca X jlíí. Hálás köszönettel említem meg, hogy a választmány az alapítvány elfogadásával egyidejűleg határozatilag kimondotta, hogy az alapítványnak «Simontsits: könyvtár» nevet ad, s hogy a tudományos önképzés szolgálatában álló ezen könyvtár céljaira, a Kaszinó épületében helyiséget bocsát rendelkezésre. A jul 3. választmányi ülésben lett javaslatomra elhatározva, hogy mivel az előzetesen közszemlére kitett építési tervek alapján általam megkötött próbaszerződések tanúsága szerint, az építendő épület bérjövedelme a felveendő amortizationális kölcsön annuitásait biztosan fedezi, s az építkezés a Kaszinóra nézve nyereséges vállalkozásnak mutatkozik, a közgyűléstől ezen feltétel kikötése mellett már előzetesen nyert felhatalmazás alapján a Szekszárdi Takarékpénztártól 40 év alatt 5-76 százalék visszafizetés mellett törlesztendő 60.000 koronás kölcsön vétetik fel. A kaszinói közkönyvtár céljaira összesen 58 uj mű szereztetett be; úgy, hogy ma a Kaszinó könyvtára 3025 kötetben 2164 műből álL A könyvtári forgalom illusztrálására megemlítem, hogy a könyvtárt az év folyamán 197 tag vette igénybe, még pedig úgy, hogv 1099 esetben 3647 mű, 4944 kötetben lett olvasásra kiadva. Hálás köszönetem tolmácsolása kíséretében jelentem e pontnál az i. t. Közgyűlésnek,, hogy Biróy Béla tagtársunk az «lliustraded London News» cimíi képes angol folyóirat 14 évfolyamát ajándékozta a könytárnak. A könyvtár az évek hosszú során át történ folytonos fejlesztés következtében az eddigi helyiségében többé meg nem fér, ez okból a. Bazár-épités alkalmával gondoskodtam arról, hogy könyvtárunk számára ott megfelelő helyiség biztosittassék. Ha a költségvetés egyes rovatainál csekélyebb túllépések nem is voltak elkerülhetők, az egész költség előirányzattal szemben az év tényleges zárszámadási eredménjm mégis 334 kor. 96 fill, megtakarítást mutat. A «Simontsits könyvtár» alapítvány eredeti állaga 500 korona, szaporulata az év folyamán 559 korona 47 fillér, jelenlegi állaga 1059 korona 47 fillér. Van ezenkívül a könyvtárnak körülbelül 400 kötet könyve, melyekben úgy a társadalomtudományi, mint a közgazdasági rész igen értékes művekkel van képviselve. Bár nem sorolhatom fel itt mindazokat, kiknek áldozat- készsége s a cél iránti önzetlen lelkesedése a könyvtár anj^agát és vagyonát fél év alatt megteremtette, mégis különös elismeréssel kell megemlékeznem Bartal Béla kaszinói tag ur Ő- méltóságáról, ki egymaga közel ezer korona értékű, tartalomra nézve is becsesnél-becsescbb művel járult a könyvtár gyarapításához. De meg kell említenem továbbá, mintegy annak illusztrálásául, hogy a szóbanforgó könyvtár létrejövetele a Kaszinó kebelébe tartozók körén kívül is érdeklődést keltett, azt is, hogv az alapítványt dr. Pikier Gyula, dr. Somló Bódog és dr. Mandelló Gyula egyetemi tanár urak ismegtisztelték könyvadományaikkal. Amint a Kaszinó abban a helyzetben lesz, hogy a kilátásba helyezett külön helyiséget ren delkezésre bocsáthatja, a könyvtár megfelelő katalógussal ellátva a Kaszinó i. t. tagjainak rendelkezésére fog állani. A Kaszinó elfogadva javaslatomat elhatározta, hogy Br. Schell Józsefné szül. Sigray Klára grófnőtől az u. n. Augusz-házat megveszi és a Kaszinó helyiséget bebutorozza. Erre a kettős célra rendelkezésre bocsáttatott a felvett 120.000 és 25.000 koronás kölcsön alakjában . . . 145.000.— K-t s a meglevő házalapvagyon alakjában ............................... 14,412.38 » Összesen . . 159.412.38 K Kifizettetett: Házvételárra .’...........................140.000.— K Bútorokra..................................... 1.085.80 » Szek szárd város tüzpénztárának 420.— » «Szekszárdi Takarékpénztárnak» (kölcsön után 5% 1905 április hó 1-től október hó 1-ig) . . 3.625.— » Bélyegköltség................................ 12.50 » Zálogjo g bekebelezési illeték . . 1.057.— » Vételi illeték (4-3°/0)..................... 3.010.— » Összese n . 149.210.30 K A bútorozás nem foganatosíttatván, az e célra megszavazott összegből (10.000 korona) még megvan . 8.914.20 » a fentebbi kettős célra fordittatott összesen................................158.124.50 K a vétel és bútorozás céljaira szánt összegből megmaradt tehát . 1.287.88 K A Kaszinónak a házvétel következtében beállott uj hetyzetében az évi bevételek és kiadások a következően alakultak : ,-.y-
