Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-02-04 / 6. szám

A '«Házalap» évi bevétele i905- ben a külön előterjesztett szám­adás szerint ...... 1 1.772.63 K A «Házalap» évi kiadásúi 1905-ben 120.000 K kölcsön -után-annuitás (1905 okt. I-tői i 906 ápr. 1-ig) 3.455.97 K 25.000 K kölcsön után annuitás (1905 okt. 1-től 19 0 ápr. l-ig) 1.332.70 » Bélyegköltség ....... 17.50 » Adókra (1905 dec. 31-ig) . . . 1.402.32 » lletékegyenérték (április hó 1-től december hó 31-éig) .... 46.74 » Fürdetések s nyomdaköltségek . .32.20 » EpüJettatarozás . . . . . . 2.029.60 » Tűzbiztosítás ....... 44.64 » Összes évi kiadás . .8.361.67 K A vételre és bútorozásra rendel­kezésre bocsátott összegből megmaradt tehát . . ... 1,287.88 » Az 1905 évi bevételekből fel nem használtatott ........................... 3.410.96 » Tisz ta fölösleg 1905 végén , . 4.698.84 K Ezek a számok mindennél tisztábban mutat­ják igen tiszteit közgyűlés, hogy számításunk­ban nem csalódtunk, a házvétel a Kaszinóra nézve oly nyereséges vállalkozás volt, mely a jövőre nézve minden kockázatot kizár. Mert, ime, a ház automatikusan törleszti magát s a Kaszinó évről évre pár ezer koronás kis rezervtőkét tehet félre. , E tartaléktőke hova fordítása tekintetében a Kaszinó közgyűlése van hivatva határozni, szerény véleményem szerint azonban az évről- évre félreteendő. lenne, hogy a Kaszinó még meglepetésekkel szemben is biztosítva legyen. Ha ez egy kis következetességgel 15—20 éven keresztül megtörténik, a Kaszinó abban a helyzetben lesz, hogy a jelenlegi saroképület helyébe saját kényelmének minden nehézség nélkül modern, fényes palotát emel! A bebútorozás végrehajtására az elmúlt év sokféle teendője között nem maradt már idő. A közgyűlés elhatározta, hogy a Bazár­épületet megépíti, s erre a célra megszavazta a fentebb már említett 60,000 koronás kölcsönt. Tüzetes számítás alapján nem tehetek e tekintetben még javaslatot, de a Komjáthy építés vezető mérnök úrral megejtett hozzávetőleges számítás szerint, az összes költségek fedezésére még 15,000 korona kölcsönre van szükség. A 60.000 koronás kölcsön amor­tizációja évente..................... 3.455.96 K A Bazár jövedelme (megkötött szerződések szerint) évente 4 8.520.— » A többlet kitenne tehát 5.064.04 K Az annuitás fizetésének kezdete 1906 április s igy addig csak kamatot kell a kölcsön után fizetni, ami a bélyeggel együtt kitesz.......................................... 913.35 K Ugyanazon időre azonban a Bazár hoz............................... 2.300.50 » Tehát az első félév tiszta jöve­delme .......................................... 1.387.15 » Má r most a fentebbi arány szerint 15.000 korona kölcsön amorti­zációja kitesz.......................... 863.99 K A 75.000 korona után lenne tehát összesen..................................... 4.319.95 » még mindig 4.200 korona 5 fillért tenne ki tehát az évi tiszta jövedelem, melyet mint­hogy a Bazár-épület után az adómentességet 10 évre kieszközöltem, csak a községi és me­gyei pótadók terhelhetnek. Aki a Bazár-épület ezen jövedelmezőségét netán keveselné, azt kérem, gondolja meg, hogy a régi görbe kertkerités helyett ma van a Kaszi­nónak egy külsejére is csinos hatalmas épülete, mely azonkívül, hogy a Kaszinó vagyonát a maga reális értékével gyarapítja, — ha csak évi 3000 korona tiszta jövedelmet veszek is fel, — azon idő alatt, mire a felvett kölcsönt a Kaszinó minden néven nevezendő hozzájárulása nélkül önmaga letörleszti, a Kaszinónak még 120,000 korona jövedelmet is hajt. A Bazár-épület, mint már emlitém, ezen­felül a Kaszinó kényelmét is szolgálja, mert a könyvtár is ebben az épületben nyer elhelyezést s az illemhelyek kérdése is szerencsés megoldást nyer általa. A bazárban elhelyezett üzletek tulajdono­saival a bérleti szerződéseket 3 és 6 évre kötöttem. Igen tisztelt közgyűlés ! Befejezhetem jelen­tésemet. De mielőtt ezt tenném, hálás köszönetét kell mondanom úgy az igen tisztelt közgyűlés­nek mint a választmánynak azért a megtisztelő bizalomért, melyben részesiteni méltóztattak, valamint a tisztikar minden egyes tagjának azért az erősen próbára tett szívós támogatásért, melylyel e nehéz esztendőben a Kaszinó ügye­inek odaadó szolgálatában segítségemre voltak. Megnyugvással válók meg helyemtől, melynek dísze az volt, hogy öntudatos férfiak szabad 1906 február 4 2'■„)LA A V Alibi h. ; 2 társasága jelölte ki számomra, mert a Kaszinó jövőjét biztosítva látom 1 S ha ennek a jövőnek az alapozásából engem is illetne némi rész, ez a tudat hervadhatatlan öröme lenne lelkemnek ! Hazafias tisztelettel . Szekszárd, 1906 január 25 • B'pr. Simontsits Elemér intéző-igazgitó. Az igazgatói jelentés, valamint a zárszá­madások és költségvetés elfogadtatván, követ- zétt a tisztujitás. Simontsits Elemér igazgató lemondván, a közgyűlés Totth Ödön meleg­hangú indítványára hálás elismerését jegyző­könyvben, fejezte ki Simontsits iránt. A szava­zás két szavazatszedő bizottság előtt folyt, Fejős Károly és Mehrwevth Ferenc elnöklete alatt, melynek eredménye a következő: Dr. Steiner Lajos — a szekszárdi ügyvédi kar tiszteletreméltó tagja — lett az intéző igaz gató 69, Bezerédj Pál igazgató 86, Tóth Henrik igazgató 65, dr. Pesthy Pál háznagy 81, dr. Őrffy Gyula ügyész 85, Rácz József pénztáros 77, Holub János könyvtáros 97, Beöthy László jegyző 80 Választmányi tagokul mngválasztattak : Ágoston István 96, Bajó Pál 92, Boda Vilmos 76, Bodnár (István 93, dr. Eri Márton. 88, Fejős Károly 80,. dr. Fent Ferenc 75, Fink Kálmán 92, Forster Zoltán 75, Goldberger J. Mór 69, dr. Herczegh Gyula 96, Kövessy Ödön 82, Kram- mer János 92, Salamon I. 44, Kurcz Vilmos 89, Leopold Sándor 72, Máthis Kálmán 91, Molnár József 72, Őrffy Lajos 94, Simontsits Elemér 80, Tihanyi Domokos 95, Tóth Károly 95, Totth Ödön 92, Török Béla 86, Wigand János 76, Wosinszky Mór 91. Vidéki választmányi tagok : Jeszenszky Andor 100, Sass László 99, Sztan- kovánszky János 100, Wilczek Sándor 99. A Tolnamegyei Takarék- és I Iitelbank közgyűlése. ! kában levő állampapírok nevezetes árcsökkené­sének dacára, továbbá hogy a rendkívülien föl— I szökött kamatláb dacára, intézetünk eddigi tra- ! dicóihoz híven a kölcsönvevőkkel szemben I csak ritkán és igen mérsékelten emelte a kamat­lábat, mondjuk mindennek dacára az előző év­ben elért tiszta jövedelem nem kisebbedéit, sőt emelkedett. Külön felemlitendőnek tartjuk, hogy a le­folyt, évben, egyrészt a város fejlődését, más­részt pedig a lakásmizeriák álltai sokat szen­vedett tisztviselőikor érdekét szem előtt tartva, Szekszárdon az úgynevezett «tisztviselői te­lep» létesítését pénzügyileg lehetővé tettük, a mennyiben a legkedvezőbb feltételek mellett kölcsön nyújtása által a telep megvalósítását biztosítottuk Áttérve a mérleg részletes számadataira és azoknak az előző évvel való összehasonlí­tására, azok következő képet nyújtják : A jelentésből kitűnik, hogy az intézet múlt évi összforgalma 10 millió 7S2 ezer koronát tett ki. A váltótárca 1904 évi december 31-én kitett 1 millió 486.911 K 90 f., 1905 évben le- számitoltatott 3 millió 587 760 K 39 f. összegű váltó, összesen tehát 5 millió 074.672 K 29 f., beváltatott az 1905 évben 3 millió ‘15.371 K, maradt 1905 december 31-én az állomány 1 mil­lió 659.301 K 22 f., vagyis 172.389 K 32 f tiszta szaporulat. Jelzálog-kötvények állaga kitett 1 millió 454.949 K 27 f, az 1905 évben folyó­sítva lett 355.054 K, visszafizettetett 146.831 K, szaporulat 208.223 K. Folyószámla állomány kitett 625.804 K, betétek állománya kitett 2 millió 775.506 K 01 f, ami 206.781 Kiemelkedést mutat. Folyó számlái betét 222.051 K 50 f. az előző évéhez képest 118.877 K emelkedés. Az intézet részvénytőkéje 400.000 K, különféle tar­talék alapjai 150.899 koronát tesznek ki. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudo­másul vette. Ezután dr. Kiss Ernő felügyelő bizottsági tag előterjesztette a felügyelő bizott­ság következő jelentését: A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank r. t. január hó 29-én d. u. 5 órakor tartotta gr. Széchenyi Sándor v. b. t. t. elnöklésével évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen a rész­vényesek igen szép számban jelentek meg. Jelen voltak : Gr. Széchenyi Sándor elnökön kívül Percei Dezső, Bernrieder József, gr. Széchenyi Domo­kos, Leopold Sándor, Ujfalussy Imre, dr. Hangéi Ignác, Kiinger Ferenc, dr. Leopold Kornél, Tomcsányi Lajos, Fördős Dezső, dr. Kiss Ernő, dr. Drágíts Imre, Goldberger J. Mór, Goldber­ger Arnold, Dömök Péter, Dúzs Dániel, dr. Müller Ferenc, Őrffy Lajos, Hayt Károly, Tóth Károly, dr. Pirnitzer Béla, Szeghy Sándor, Mayer János, Leicht Lajos, Schneiderbauer József, Reichl Sándor és Rill József részvényesek. Gróf Széchenyi Sándor elnök üdvözöl­vén a megjelenteket és konstatálván a határo­zat-képességet, a közgyűlést megnyitotta. A jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Drágíts Imre és ; dr. Müller Ferenc részvényesek választattak meg. A tárgysorozat első pontjaképen Leopold Sándor vezérigazgató előterjesztette az igazgató­ság jelentését. Tisztelt közgyűlés ! Mielőtt intézetünk lefolyt üzleteredményé­ről költségszerüleg beszámolnánk, sajnálattal kell konstatálnunk, hogy vidékünk, de az egész ország közgazdasági viszonyai, az előző évek­hez képest még inkább rosszabbodtak. Ha a : szomszéd államok nemzetgazdasági viszonyait szemügyre vesszük, azt tapasztaljuk, hogy mig nálunk mindinkább fokozódó tespedés foglal teret; ott a fejlődés óriási mérveket ölt! Mig ; más államokban lázas tevékenység uralkodik j nyers termények és gyártmányok kivitele körül, nálunk is nagy az export ember any ag-mun- ; kaerőben. Szomorú jelenség biz ez ! Nem csoda ; tehát, hogy Amerika — a hová az emberáradat , főleg ömlik és mely jó idő óta, különösen ga- 1 bona félékben a világpiacot uralja — a munka- : erő növekedése folytán, olcsóbban termel mint ; eddig, mig nálunk munkáshiány és bérharc a 1 termelést drágítja. De még félő, hogy a mos­tani zilált politikai viszonyok közt, a Balkán­államokkal kötendő kereskedelmi szerződések — a Széli—Körber 'féle egyezmény figyelmen kívül hagyásával — ismét Magyarország káro­sodásával fognak járni. Mi intézetünk múlt évi üzletmenetét illeti, megnyugvással jelenthetjük : Az összforgalom mintegy 3 millióval emel­kedett. Csak a főüzletágakat említve : A jelzálog­kölcsön állaga 208.223 K 95 f., a váltótárca pedig 172.389 K 32 f.-rel nagyobbodott. Ez tette ' lehetővé, hogy elkerülhetetlenné vált 7.522 K j 58 jili, veszteségek leírásának, az intézet birto- j Tisztelt közgyűlés ! Az 1875. 37. t.-c. 195. §-ban előirt köte­lességünk szerint a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank r. t. vezetését és ügymenetét a le­folyt 1905. évben is gondos figyelemmel kisér­vén, jelentésünket a következőkben van sze­rencsénk előterjeszteni. A pénztál t és a könyvvezetést az- elmúlt év fotyamán többszörösen megvizsgáltuk. A va­gyon leltározásában résztvettünk, gondosan meg­vizsgáltuk a zárszámadást és mérleget s azo­kat, amint az igazgatóság előterjesztette, telje­sen rendben levőknek találtuk. Az igazgatóságnak a 83.003 korona 44 fillért kitevő 1905. évi tiszta nyeremény hova- forditására vonatkozó javaslatát, mely az igaz­gatóságnak az intézet vagyoni állapotának gondos gyarapítására irányuló célirányos eljárását tükrözi vissza, egész terjedelmében elfogadjuk s a tisztelt közgyűlésnek elfogadásra ajánljuk. Nem mulaszthatjuk el egyúttal, hogy az igazgatóság iránt érzett elismerésünknek és köszönetiinknek kifejezést ne adjunk azért a kiváló buzgóságról, bölcs körültekintésről és alapos szakavatottságról tanúskodó műkö­déséért, amelyet az intézet vezetése körül a lefolyt közgazdaságilag különben igen súlyos évben tanúsított s aminek első sorban köszön­hető az intézetnek fokozatos haladása az üzleti ágak minden körében s az elért tiszta nyereség, másrészről pedig ugyancsak áz igazgatóságnak érdeme, hogy szem előtt tartva az alapítók ne­mes intencióit, az intézet szilárdságának elő­mozdítása mellett vármegyénknek hitelre szoruló közönségének igényeit a legméltányosabb mó­don elégíti ki. Jelentésünk tudomásulvételét és a szokásos fölmentvény megadását kérjük. A felügyelő bizottság jelentése is egy­hangúlag és élénk helyesléssel elfogadtatván, előterjesztetett a 83.003 korona 44 fillér 1905. évi tiszta nyereség felosztására vonatkozó kö­vetkező javaslat: Az 1905. évi tiszta nyeremény . 83003'44 K' Ebből levonandó a múlt évi áthozat 12795'31 » Marad 70208' 13 » Ebből : Az alapszabályszerüjuta­lékokra 21% . . . 1474370 K Tartakalékalap gyarapí­tására az alapszabály- szerű 5°/o .... 3510'41 » A nyugdijszabályzat2. §. c. pontja értelmében a ny.-dij-alap gyarapitá­tására 2°/0 .... 1404'16 » 19658'27 K Marad 50549'8ö K Hozzáadva a múlt évi maradványt 12795-31 » Rendelkezésre áli 6u345'17 K

Next

/
Oldalképek
Tartalom