Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-09-23 / 39. szám
XVI. évfolyam. 39. szám. Szekszárd, 1906 szeptember 23 Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. >Ieo jelen minden vasárnap. Szerkesztöseg es ki<x- óhivatal : Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon - szám 18. — Kiadóhitratali telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Forounkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak, A lap szellemi részét illető köz lemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szer kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Megse mm isitett manclátum. Szegény kicsi féreg, nem tudott megnőni. Ötödfél hónapig csak megélt valahogy, a minap azután eltemették. Bűnben fogant, megölte a métely. Achim L. András mandátumát a kúria hétfőn megsemmisítette. Vannak örömteli gyászok is és ebben a gyászban sokkalta több az örvendetes elem, mint a szomorú Temetni és nem dicsérni vajmi könnyű dolog, ha gyarló, egészségtelen és erkölcstelen volt a pusztulás tárgya. Az Achim András mandátuma pedig ilyen volt. A szeretkezés, mely létrehozta, bűnös volt és perverz s ámbár akadhatnak, akik a kúria ítéletében politikai tendenciát akarnak fölfedezni, még ezeknek is el kell ismerniük, hogy a [megsemmisítés célzata inkább erkölcsi alapokon nyugszik. Nem a szociálistavezér mandátuma veszett el. hanem a dölyfös kényuré, aki parasztnak nevezte magát, mert ur akart lenni, holott parasztnak is, urnák is csak felember volt A magyar politikában, ahol nemcsak szerep, de sokszor döntő súly is jut fél- embereknek, érdekes jelenség számba megy Achim András letörése. Érdekes jelenség ez azért, mert a kúria Ítélete egyúttal elvi jelentőségű döntés, mely kimondja, hogy félembereknek nem szabad hatalmat adni a kezűkbe, még akkor sem, ha a népakarat mellettük nyilatkozik meg. Mert mondjuk, hogy Achim szókimondó, meg nem alkuvó ember volt a parlamentben : ezeket a tulajdonságait azonban annyi ártalmas tettel ellensúlyozta, hogy végeredményként minden működése veszedelmet jelentett. A csendes félemberek, a hatalomra nem vágyakozók, akik vakon indulnak egy-egy vezér után : talán egész tömegükben sem jelentenek sokTÁRCA. Uj idők. Rég idők lovagkorában Hadba mentünk küzdve bátran ; Szivünk harci vágytól égett S levertük az ellenséget . . . A csatába anya, hitves Ezzel küldte kedvesét: — Halj meg, ha kell, küzdve bátran; A hazáért halni szép! Más időket élünk már ma; Elnémult a harci lárma, A lovagkor semmivé lett. Mások.-mostan az. erények. Más a jelszó, más a jellem S régi dalt ki énekel ? . . . A hazáért már manapság Élni és — dolgozni kell ! Horváth Elemér. Kossuth Ferenc felesége. Irta: HENTALLER LAJOS. Cesenában való tartózkodása első éveiben vette nőül Kossuth Ferenc Hoggins Emíliát, egy rendkívüli szépséggel megáldott angol nőt, ki oly családból származott, melyrek női tagjai több nemzedéken át hires szépségük által tűntek íol. E családból származott a XIX. század elején Hoggins Sarah, aki Exiter őrgróf neje lett s kinek szépségét az akkori kor angol költői megénekelték. Kossuth Ferencnek budapesti otthonában, általa festett számos arcképen látható e gyönyörű nő, élete különböző szakában. Bájos madonna-arc, gazdag, aranyos hajával és koromfekete szempilláival, melyek ibolyakék bársonyos szemeit beárnyékolták. A fiatal házaspárt a legmélyebb szerelem fűzte össze s díszes otthonuk, a Guidi grófok renaissance stílusban épült ősi palotája, óriási freskókkal ellátott termeivel központja volt a kisvárosi, leginkább katonatisztekből álló társasélet ek. Cesenában állandót^/ lovasság és gyalogság feküdt s a csapatokat minden évben változtatták, minek folytán igen nagyszámú lovastiszt fordult meg Kossuth Ferenc vendégszerető házánál, kik még sok évvel azután is, ha újból találkoztak Kossuth Ferenccel, elragadtatással beszéltek a nála töltött időről. A guidi palota, mely Kossuth Ferenc otthona volt, igen érdekes és nevezetes épület. A 17. és 18-ik században a városon átutazó uralkodók (s ilyen több volt, mert Rómába a főút vezet) ott hagyták címereiket s ezek még akkor ott sötétlettek a falakon. Egy Habsburg főhercegnő cimere is ott díszelgett, Mária Lujza, a pármai hercegné cimere. Kossuthné szobaleánya azt a szobát foglalta el, melyben I. Napoleon hált. Eljött azonban a szenvedés korszaka. A halál angyala oda ült Kossuth Ferenc tűzhelyéhez és kérlelhetetlen kaszájával szétdulta azt. A sors keze tovább rombolt; feldúlta azt az otthont is, hol annyi vidámság és élénkség lakozott évek hosszú során keresztül. Kossuth Ferencné, mint majdnem minden angol nő, elsőrangú lovas volt, sőt szenvedélyeslovas. Naponta több óra hosszat lovagolt egy hires lován, mely gyorsaságával utolérhetetlennek bizonyult az évenként változó és sokszor gazdag, nagy úri családokhoz tartozó, tehát a legjobb lovakat tartó tisztek lovai közt. Néha lovaglásaik közben 10—15 lovas tiszt kisérte Kossuthot és nejét, ki a tisztek bámulata tárgyát képezte. Kossuth budapesti irószobájában ma is látható neje arcképe lovagló öltönyben, melyet Ferenc festett; bokáig érő összefont aranyhajával, amint a bájos nő sötét szemeivel misztikusan néz a jövőbe, — mintha érezte volna, hogy számára a jövő rövid leend. Jellemző az ottani nép egyszerű felfogására az, hogy kezdetben, midőn Kossuthné megjelenése lóháton még szokatlan volt, a vidéken a parasztasszonyok láttára kifutottak házaikból és gyermekeiket maguk után vonszolva, kiáltották : kai nagyobb veszedelmet, mint egy nyakas, önfejű és izgága ember, aki maga a vezér és maga a hadsereg, aki önmagában leli meg mindazt, ami követendő és aki emellett maga sem tudja, mit akar. Vagy ha tudja, akkor ez a tudása abban csúcsosodik ki, hogy uralkodni akar. Achim Andi ás ezek közül való. Fél- művelt. darabos ember, akiben azonban meg van a tömegeket mozgató képesség. A demagógok között neki különös hely jutott. Tehetsége kevesebb van, mint az átlagnak és izgatni mégis jobban tud, mint az átlag. Az együttélés megtanította reá, hogy a parasztság ezer gazdasági baja osztálytudatot teremtett a népben, mely a maga társadalmából valót szive szerint mindig jobban szereti, mint az «urakat». Achim András, a paraszt, tudott paraszt lenni, hogy úrrá lehessen. A gubaszag nem tartozik a kellemes illatok közé, de vannak, ;<kik eltűrik, hogy parfümhöz juthassanak utána. Es Achim, akit a parasztság maga fölé emelt, a hatalom birtokában egyszerre arisztokrata lett — fölfelé. A néppel, a parasztsággal szemben nem mert a saját talaját nem akarta meglazítani s mert félműveltsége révémamugy is felülemelkedett a hívein. De arisztokrata lett azokkal szemben, akik intelligencia dolgában fölsőbbséggel nézhettek reá. Achim András Csabán a szó szoros értelmében anarkisztikus viszonyokat teremtett. Hogy sajat fönhatóságát a közügyekben biztosítsa, a tömegeket állandóan készenlétben kellett tartania. Ezt pedig csak úgy érhette el, ha a parasztságot állandóan izgatja, ha kommunisztikus tanokat hirdet és ha magát megváltóként tolja föl azok előtt, akik hisznek a házhcr szállított megváltásban. Így lett Achim András nagyhatalom, igy lett a közigazgatási gépezetnek is parancsolója. Csaba én vagyok ! Ezt mondhatta és ezt mondta is a paraszt képviselő, akiben a félművelt emberek jelszó után való kapkodása a ravasz céltudatossággal egyesült. A magántulajdon ellen való bujtogatásból, osztálygyiilölet hirdetéséből, hazug és meg nem valósítható Ígéretekből fogamzott meg az a mandátum, melyet hétfőn eltemettek. Ahol a Bűn a dajka, méte- lyes lesz a gyermek. Végeredményben egy veszedelmes félemberrel kevesebb ül a parlamentben. A többi félemberek azonban megmaradtak. VÁRMEGYE. — Az igazoló választmány folyó hó 25-én d. e. 9 órakor ülést tart Orffy Lajos elnöklete alatt. Tárgy: a legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagek 1907. évi névjegyzékének kiigazítása. — Elvi fentosságu határozatok. Aki látja, hogy másnak zsebéből a pénztárca kiesik és ennek eltávozása után a tárcát felveszi és a pénzt eltulajdonítja, lopást követ el (Kúria 5179|906). — Idegen névre szóló vadászati jegyen az érvényességi tartam kiigazítása közokirathamisitást képez (Kúria 5352/905). — Idegen uradalom területén szarvasagancs találása és elsajátítása jogtalan elsajátítást képez (Kúria 2334j906). — Rágalmazás csak akkor állapítható meg, ha az állítás meghatározott személyre, vagy testületre vonatkozik. Rágalmazáshoz külön szándék nem kívántatik (Kúria 61531906). Egyházközség gondnoksága teendőinek ellátásával megbízott algond- nok nem közmegbízásban jár el (Kúria 617/906). — Kereskedő cégébe csak oly toldásokat vehet föl, melyek a tényleges üzleti viszonyoknak
