Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-09-23 / 39. szám
2 TOLNA VÁRMEGYE. í9ü6 szeptember 23. megfelelnek. — Temetkezési segély egyletek szövetkezeti alapon csak a keresk. törvény 453. §-ának figyelembe vételével alakulhatnak. Cég valódiság elvébe ütközik az olyan cég, melynek nyomán a közönség nagyobb tőkét s több erkölcsi erőt tételez föl a kereskedőnél, mint amennyivel az tényleg rendelkezik. KÖZSÉGI ÉLET. ___ _ Állatbetegség- Szekszárdon a lépfene szó rványos jelleggel megállapittatott. Tárdombon és Bátaszéken a lépíene szórványosan föllépett. — Őcséni/ben a sertésvész megszűnt. Elhullott 200 drb sertés. — Magyarkesziben a sertésvész megszűnt. Elhullott 128 drb sertés. Koppányszántón az ebzárlat megszűnt. Kiirtatott 5 eb. — Faddon a lépfene megállapittatott. Simontornyán a sertésvész megszűnt. Elhullott 68 drb sertés ; Sárszentlörincen meg 104 drb. — Szálkán a ragadós száj* és körömfájás megszűnt. Dijnokok mozgalma fizetés felemelés iránt. Tolnavármegye tamási járásának dijnokai helyzetük javítása érdekében mozgalmat indítottak s kérvényt adtak be Tolnavármegye köz- igazgatási bizottságához, a melyben részletesen felsorolva sérelmeiket s rámutattak arra, hogy manapság 1 írtból (a mikor egy napszámos is sokkal többet keres) megélni teljesen lehetetlenség. — Ezen kérvény másodpéldányát e hó 9-én Hőgyészen Apponyi Géza gróf főispánnak kül- döttségileg adták át A főispán igen kegyesen fogadta a tisztelgőket s támogatását megígérte, mert tudja, hogy a mai megélhetési viszonyok sokkal nehezebbek, mint ezelőtt pár évtizeddel voltak. A fent említett kérvényükben rámutattak többek között arra is, hogy a szegény dijnokok fizetése már ember emlékezete óta csak ennyi, mint ma ; egy hivatalszolga fizetése ellenben azóta megkétszereződött. — Egy hivatal- szolga fizetése ezelőtt 20 évvel 216 forint, — 8—10 évvel ezelőtt 288 frt; most pedig legkisebb fizetése 400 frt. Ezenkívül kap 160 frt. lakbért és egész esztendőre való ruhát és lábbelit. Tehát fizetése majd megháromszorosodott s hozzá nyugdijképes. Egy szegény járási dijnoknak ellenben hivatalba lépése napjától előadói teendőket kell végezni s nem tudja miért dolgozik, mert a mig bírja keze a tollat, a szűkös napi kenyeret megkeresi, keres annyit, hogy családjával meg van mentve az éhenhalástól, de ki gondoskodik róla, ha a folytonos testet-lelket ölő munkában kiesik kezéből a kenyérkereső toll ? senki! Hogy a megélhetés ma nehezebb, mint ezelőtt volt 30 esztendővel, belátta nemcsak az állam, hanem a megye is, amikor tisztviselőinek fizetését időről-időre emelte. Az ilyen általános fizetés emelés gyümölcseit élvezte minden háziszolga és utkaparó is, csak a dijnok nem. A Tolnavármegye közigazgatási bizottságához beadott kérvényben az eddigi 730 korona fizetésnek megszüntetésével azt kérik, hogy II. osztályú írnokká léptettessenek elő, illetve a II. osztályú irnoki állást szervezni 1200 korona fizetéssel oly formán, hogy a II. osztályú Írnok fizetése 5 évenként 100 koronával emelkedve, 10 évi szolgálat után érjen el legalább 1400 kor. fizetést, vagyis annyit, a mennyit a járási Írnok kezdő fizetés gyanánt kap ; évenként 240 kor. lakbért és nyugdijat, vagy ezek helyett napidijuk tisztességes felemelését kérik. A dijnokok mozgalmát nagyon méltányosnak találjuk és azt az illetékes körök jóindulatába a legmelegebben ajánljuk. A líidővész gyógyítása. — Szenzációs találmány. — Dr. Ungár Lajos kaposvári orvos a következő feltűnést keltő nyilatkozatot teszi közzé : A «Nap» múlt hó 22-iki számában «A tuberkulózis gyógyítható és a pulmonin» címen megjelent cikk, mely antituberkulotikus találmányommal foglalkozik, nemcsak nálunk, hanem az egész művelt világban nagy föltünést keltett. Számos hozzám érkezett levél bizonyítja ezt. E levelekre azonnal válaszolni képtelen vagyok és ez utón is elnézést kérek az elkésett válaszokért. — A sajtó és a közönség örömmel, az orvosi körök bizonyos közönynyel és kétségeskedéssel fogadták a lapjukban közölt híradást szeremről. Nem csodálkozom az orvosi körök kétségeskedésén, miután a tudományos gondolkodók köztudatába is erősen befészkelte magát az a téves felfogás, hogy csak egy-egy bakteriológus képes a tuberkulózis ellen fölvenni a harcot. Az az ut, amelyet én választottam az igazság földerítésére, egészen eltér azokétól, kik nagy apparátusokkal dolgoztak és — kudarcot vallottak. Én különféle, néha nem egészen közömbös szerekkel dolgoztam, melyeknek esetleges káros hatását előbb magam próbáltam ki, mielőtt másoknál alkalmaztam volna. Végre, sok csalódás után, egy olyan szerre akadtam, melylyel a tüdőgümőkór első és második stádiumában szenvedő betegeknél fényes sikert arattam, azaz egy oly szerre akadtam, melynek antituberkulotikus hatása magamat is bámulatba ejtett. Ezen szert neveztem el én Pulmonin-nak. A szert injekció utján alkalmazom a betegeknél és a 15—20-ik befecskendezés után a tüdőgümőkór jelei egymásután eltünedeznek, az 50—60-ik injekció után pedig teljes gyógyulást sikerült elérnem. Hosszú esztendők fáradságos munkájának eredménye ez. Nem a hírnév, nem a dicsőségszomj sarkalt arra, hogy kísérletezzem, de igenis saját életemnek egy sötéten gyászos története űzött folyton, hogy a pusztító tüdőgümőkór ellenszeret megtaláljam. Eg}' halott árnyéka virrasztóit folyton munkám fölött, ő buzdított, ha a csiiggedés érzése közel fért hitemhez. Sajat fiamat vesztettem el évek előtt, akit a tuberkulózis ölt meg. . . . Az orvos-körök kétségeskedését szerem hatóereje maga fogja lefegyverezni, mert amig ők csak kétségeskednek, addig én az életnek adom vissza a beteg embereket. Az ő közönyük, kétségeskedésük engem nem aggaszt, de annál nagyobb örömmel tölt el, amikor egy-egy kétségbeesett embert ujjongó, vidám lélekkel adok vissza az életnek. Dr. Ungár Lajos. Zászlószentelés. Szép ünnepe volt a szekszárdi kath. legényegyesületnek a múlt vasárnap. — Ekkor volt ugyanis az egyesület 10 eves fennállásának és ezzel kapcsolatban a zászlószentelés ünnepélye. Már szombat este megérkezett Pécsről Virág Ferenc szemináriumi lelkiigazgató, ki az egyletet alapította, továbbá Erdösi Karoly pápai káplán a központi kath. legényegyesület ügyvezető alelnoke Budapestről. Ugyancsak aznap este a Legényegylet rendes és pártoló tagjai a tűzoltó zenekar közreműködése mellett lámpionos felvonulást rendeztek Stokinger Jánosné zászlóanya tiszteletére, kit az egyesület nevében Egri Béla belvárosi tanító, az egyesület jegyzője üdvözölt, mire a zászlóanya igen szimpátikusan válaszolt. Vasárnap reggel a rendezők már kora reggel kocsikon siettek a koszorús leányokért, kik 50-en voltak. Kilenc órára megérkeztek a bátaszéki, hőgyészi, dunaszekcsői, tolnai, pécsi és budapesti Legényegyletek képviselői, a szek- szárd-ujvárosi olvasókör és ifjúsági egylet, a — Nézzétek! itt a madonna! Később már tudták kivoltát és mosolyogva, örömmel üdvözölték, mint szép látványosságot s a gyermekek koldulva szaladtak utána. Jellemző az ottani népre, hogy a iovász, aki Kossuthnét kisérte, midőn Ferenc elfoglaltsága miatt nem mehetett vele, a gyermekeknek krajcárokat dobált s nem akarta, hogy gazdája ezt az aprópénzt neki visszafizesse. Kossuth úgy fogott ki az egyszerű ember büszkeségén, hogy felemelte fizetését. Midőn Kossuthné Flórencben meghalt, mélységes gyászban és kétségbeesésben hagyva hátra szerető férjét, ez a lovász térden kúszva járta körül újra és újra az ő «Signorá»-jának koporsóját hangos zokogás közben s erőszakkal kellett a hü szolgát onnan eltávolítani. Ferenc magával vitte Nápolyba s gondozására bízta nejének kedvenc, csodás lovát; ezt jártatta, mert arra többé ülni senkinek nem volt szabad. Ez a hű ember Ferenc hazatérte előtt halt meg. Ferenc cesenei működésének hatása a vidékre igen jótékonyan hatott. Ezt az olasz kormány elismerőleg méltatatta s úgy is mint az ország egyik legnagyobb bányavállalatának főnökét, úgy is mint a vad vidéken a rend és I rendes munka legfőbb tényezőjét, kit nagy köz- tisztelet környezett, négy ízben tüntette ki keresztekkel, olasz lovag és olasz kommendatore címeket adományozva neki, mely ut bbi cim Olaszorságban a nemesi címeken' kívül a legnagyobb cim. E címmel bőségesen kijár a «Mél- tóságos» magyar cim, — de midőn Kossuthot barátai megkérdezték hazatértekor: minek címezzék ? azt felelte, egyszerűen «Kossuth»-nak, mert ez a név és cim és minden ; ez az ő terhes, de dicső öröksége. Külföldön az volt, a mivé lett munkája, szorgalma, tudása erejével, de ami külföldön lett, az a külföldre való, Magyarországon pedig egyszerűen Kossuth marad. Tudja ő azt nagyon jól, hogy itthon a Kossuth név szimbólum és eszme, mely a szivekben, a lélekben él és épp ezért Kossuth Ferenc iparkodik méltó lenni e fogalomhoz: «Kossuth.» A rendjeladományozások és «keresztre- feszitések»-en kívül, mely kitüntetést Ferenc néha tréfásan igy szokott nevezni, Olaszországban még az a megtiszteltetés is érte, hogy az olasz parlament «ad hoc» hozott törvénynyel iktatta polgárai sorába. A cesenai életnek azonban vége szakadt. A legnagyokb bánya ugyanis, melyet Ferenc gyorsan fejlesztett s nagy mérvben aknázott ki éveken keresztül, egyszerre csak üzemképtelenné vált. A kén-érc kimerült. A többi tizenegy bánya pedig nem volt elégséges a vállalat fentartására. Kossuth elhagyta állását. Bucsuzáskor hivatalnokai, mintha gyermekei lettek volna, úgy siratták. Ily szeretetet, ily ragaszkodást tudott maga iránt ébreszteni a távol idegenben. Távozása idején már bájos, élete párja súlyos beteg volt. Elvitte tehát magával Castel- Maggioreba, ahol kibérelte a Simonetta herceg palotáját és parkját. Itt rövid időre még magához tért a hervadó szép teremtés, de állapota gyorsan súlyosbodott, úgy hogy az első napos időt késő ősszel fel kellett használni s orvosi rendelésre Délre utaztak. Hirtelen hagyta el Kossuth nejével Castel-Maggioret, úgy hogy a Simonetta palotában még a beteg ágyát sem volt idő megvetni s minden szétszórtan maradt, mi a szerető nőt környezé, csakhog}^ a melegen sütő napot felhasználva, át lehessen őt Flo- rencbe szállítani. Itt azonban nénány nap múlva hirtelen meghalt. Amint kilehelte nemes lelkét, abban a percben, a csodálatos véletlen folytán, gyűrűs ujjáVáltók leszámítolása •• Kölcsön- ingatlanokra •• Előleg árukra, sorsjegyekre, értékpapírokra •• Jelzálogkölcsönök konvertálása Szeli »zárd, Széchenyi-utca 64S-ilí »zsaru Távirati cim: Generáli, S/.ekszárd 9940. sz. cheque-számla a A Trieszti Általános Biztositó Társaság (Generali) kötvény- kiállítási joggal felruházott =•-—~ fő ügynöksége :— m, kir postatakarékpénztárnál
