Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-09-23 / 39. szám

2 TOLNA VÁRMEGYE. í9ü6 szeptember 23. megfelelnek. — Temetkezési segély egyletek szövet­kezeti alapon csak a keresk. törvény 453. §-ának figyelembe vételével alakulhatnak. Cég valódi­ság elvébe ütközik az olyan cég, melynek nyo­mán a közönség nagyobb tőkét s több erkölcsi erőt tételez föl a kereskedőnél, mint amennyivel az tényleg rendelkezik. KÖZSÉGI ÉLET. ___ _ Állatbetegség- Szekszárdon a lépfene szó rványos jelleggel megállapittatott. Tár­dombon és Bátaszéken a lépíene szórványosan föllépett. — Őcséni/ben a sertésvész megszűnt. Elhullott 200 drb sertés. — Magyarkesziben a sertésvész megszűnt. Elhullott 128 drb sertés. Koppányszántón az ebzárlat megszűnt. Kiirta­tott 5 eb. — Faddon a lépfene megállapittatott. Simontornyán a sertésvész megszűnt. Elhullott 68 drb sertés ; Sárszentlörincen meg 104 drb. — Szálkán a ragadós száj* és körömfájás megszűnt. Dijnokok mozgalma fizetés fel­emelés iránt. Tolnavármegye tamási járásának dijnokai helyzetük javítása érdekében mozgalmat indítot­tak s kérvényt adtak be Tolnavármegye köz- igazgatási bizottságához, a melyben részletesen felsorolva sérelmeiket s rámutattak arra, hogy manapság 1 írtból (a mikor egy napszámos is sokkal többet keres) megélni teljesen lehetetlen­ség. — Ezen kérvény másodpéldányát e hó 9-én Hőgyészen Apponyi Géza gróf főispánnak kül- döttségileg adták át A főispán igen kegyesen fogadta a tisztelgőket s támogatását megígérte, mert tudja, hogy a mai megélhetési viszonyok sokkal nehezebbek, mint ezelőtt pár évtizeddel voltak. A fent említett kérvényükben rámutat­tak többek között arra is, hogy a szegény dij­nokok fizetése már ember emlékezete óta csak ennyi, mint ma ; egy hivatalszolga fizetése ellen­ben azóta megkétszereződött. — Egy hivatal- szolga fizetése ezelőtt 20 évvel 216 forint, — 8—10 évvel ezelőtt 288 frt; most pedig leg­kisebb fizetése 400 frt. Ezenkívül kap 160 frt. lakbért és egész esztendőre való ruhát és láb­belit. Tehát fizetése majd megháromszorosodott s hozzá nyugdijképes. Egy szegény járási dijnoknak ellenben hi­vatalba lépése napjától előadói teendőket kell végezni s nem tudja miért dolgozik, mert a mig bírja keze a tollat, a szűkös napi kenyeret meg­keresi, keres annyit, hogy családjával meg van mentve az éhenhalástól, de ki gondoskodik róla, ha a folytonos testet-lelket ölő munkában ki­esik kezéből a kenyérkereső toll ? senki! Hogy a megélhetés ma nehezebb, mint ezelőtt volt 30 esztendővel, belátta nemcsak az állam, hanem a megye is, amikor tisztviselőinek fizetését időről-időre emelte. Az ilyen általános fizetés emelés gyümölcseit élvezte minden házi­szolga és utkaparó is, csak a dijnok nem. A Tolnavármegye közigazgatási bizottsá­gához beadott kérvényben az eddigi 730 korona fizetésnek megszüntetésével azt kérik, hogy II. osztályú írnokká léptettessenek elő, illetve a II. osztályú irnoki állást szervezni 1200 korona fizetéssel oly formán, hogy a II. osztályú Írnok fizetése 5 évenként 100 koronával emelkedve, 10 évi szolgálat után érjen el legalább 1400 kor. fizetést, vagyis annyit, a mennyit a járási Írnok kezdő fizetés gyanánt kap ; évenként 240 kor. lakbért és nyugdijat, vagy ezek helyett napi­dijuk tisztességes felemelését kérik. A dijnokok mozgalmát nagyon méltányos­nak találjuk és azt az illetékes körök jóindula­tába a legmelegebben ajánljuk. A líidővész gyógyítása. — Szenzációs találmány. — Dr. Ungár Lajos kaposvári orvos a követ­kező feltűnést keltő nyilatkozatot teszi közzé : A «Nap» múlt hó 22-iki számában «A tu­berkulózis gyógyítható és a pulmonin» címen megjelent cikk, mely antituberkulotikus találmá­nyommal foglalkozik, nemcsak nálunk, hanem az egész művelt világban nagy föltünést keltett. Számos hozzám érkezett levél bizonyítja ezt. E levelekre azonnal válaszolni képtelen vagyok és ez utón is elnézést kérek az elkésett vála­szokért. — A sajtó és a közönség örömmel, az orvosi körök bizonyos közönynyel és kétséges­kedéssel fogadták a lapjukban közölt híradást szeremről. Nem csodálkozom az orvosi körök kétségeskedésén, miután a tudományos gondol­kodók köztudatába is erősen befészkelte magát az a téves felfogás, hogy csak egy-egy bak­teriológus képes a tuberkulózis ellen fölvenni a harcot. Az az ut, amelyet én választottam az igaz­ság földerítésére, egészen eltér azokétól, kik nagy apparátusokkal dolgoztak és — kudarcot vallottak. Én különféle, néha nem egészen kö­zömbös szerekkel dolgoztam, melyeknek eset­leges káros hatását előbb magam próbáltam ki, mielőtt másoknál alkalmaztam volna. Végre, sok csalódás után, egy olyan szerre akadtam, melylyel a tüdőgümőkór első és második stá­diumában szenvedő betegeknél fényes sikert arattam, azaz egy oly szerre akadtam, melynek antituberkulotikus hatása magamat is bámulatba ejtett. Ezen szert neveztem el én Pulmonin-nak. A szert injekció utján alkalmazom a bete­geknél és a 15—20-ik befecskendezés után a tüdőgümőkór jelei egymásután eltünedeznek, az 50—60-ik injekció után pedig teljes gyógyulást sikerült elérnem. Hosszú esztendők fáradságos munkájának eredménye ez. Nem a hírnév, nem a dicsőségszomj sarkalt arra, hogy kísérletez­zem, de igenis saját életemnek egy sötéten gyá­szos története űzött folyton, hogy a pusztító tüdőgümőkór ellenszeret megtaláljam. Eg}' ha­lott árnyéka virrasztóit folyton munkám fölött, ő buzdított, ha a csiiggedés érzése közel fért hitemhez. Sajat fiamat vesztettem el évek előtt, akit a tuberkulózis ölt meg. . . . Az orvos-körök kétségeskedését szerem hatóereje maga fogja lefegyverezni, mert amig ők csak kétségeskednek, addig én az életnek adom vissza a beteg embereket. Az ő közönyük, kétségeskedésük engem nem aggaszt, de annál nagyobb örömmel tölt el, amikor egy-egy két­ségbeesett embert ujjongó, vidám lélekkel adok vissza az életnek. Dr. Ungár Lajos. Zászlószentelés. Szép ünnepe volt a szekszárdi kath. legény­egyesületnek a múlt vasárnap. — Ekkor volt ugyanis az egyesület 10 eves fennállásának és ezzel kapcsolatban a zászlószentelés ünnepélye. Már szombat este megérkezett Pécsről Virág Ferenc szemináriumi lelkiigazgató, ki az egyletet alapította, továbbá Erdösi Karoly pápai káplán a központi kath. legényegyesület ügy­vezető alelnoke Budapestről. Ugyancsak aznap este a Legényegylet rendes és pártoló tagjai a tűzoltó zenekar közreműködése mellett lámpionos felvonulást rendeztek Stokinger Jánosné zászló­anya tiszteletére, kit az egyesület nevében Egri Béla belvárosi tanító, az egyesület jegyzője üdvözölt, mire a zászlóanya igen szimpátikusan válaszolt. Vasárnap reggel a rendezők már kora reggel kocsikon siettek a koszorús leányokért, kik 50-en voltak. Kilenc órára megérkeztek a bátaszéki, hőgyészi, dunaszekcsői, tolnai, pécsi és budapesti Legényegyletek képviselői, a szek- szárd-ujvárosi olvasókör és ifjúsági egylet, a — Nézzétek! itt a madonna! Később már tudták kivoltát és mosolyogva, örömmel üdvözölték, mint szép látványosságot s a gyermekek koldulva szaladtak utána. Jel­lemző az ottani népre, hogy a iovász, aki Kossuthnét kisérte, midőn Ferenc elfoglaltsága miatt nem mehetett vele, a gyermekeknek kraj­cárokat dobált s nem akarta, hogy gazdája ezt az aprópénzt neki visszafizesse. Kossuth úgy fogott ki az egyszerű ember büszkeségén, hogy felemelte fizetését. Midőn Kossuthné Flórencben meghalt, mélységes gyászban és kétségbeesés­ben hagyva hátra szerető férjét, ez a lovász térden kúszva járta körül újra és újra az ő «Signorá»-jának koporsóját hangos zokogás közben s erőszakkal kellett a hü szolgát onnan eltávolítani. Ferenc magával vitte Nápolyba s gondozására bízta nejének kedvenc, csodás lovát; ezt jártatta, mert arra többé ülni senki­nek nem volt szabad. Ez a hű ember Ferenc hazatérte előtt halt meg. Ferenc cesenei működésének hatása a vidékre igen jótékonyan hatott. Ezt az olasz kormány elismerőleg méltatatta s úgy is mint az ország egyik legnagyobb bányavállalatának főnökét, úgy is mint a vad vidéken a rend és I rendes munka legfőbb tényezőjét, kit nagy köz- tisztelet környezett, négy ízben tüntette ki ke­resztekkel, olasz lovag és olasz kommendatore címeket adományozva neki, mely ut bbi cim Olaszorságban a nemesi címeken' kívül a leg­nagyobb cim. E címmel bőségesen kijár a «Mél- tóságos» magyar cim, — de midőn Kossuthot barátai megkérdezték hazatértekor: minek cí­mezzék ? azt felelte, egyszerűen «Kossuth»-nak, mert ez a név és cim és minden ; ez az ő ter­hes, de dicső öröksége. Külföldön az volt, a mivé lett munkája, szorgalma, tudása erejével, de ami külföldön lett, az a külföldre való, Magyarországon pedig egyszerűen Kossuth marad. Tudja ő azt nagyon jól, hogy itthon a Kossuth név szimbólum és eszme, mely a szivekben, a lélekben él és épp ezért Kossuth Ferenc iparkodik méltó lenni e fogalomhoz: «Kossuth.» A rendjeladományozások és «keresztre- feszitések»-en kívül, mely kitüntetést Ferenc néha tréfásan igy szokott nevezni, Olaszországban még az a megtiszteltetés is érte, hogy az olasz parlament «ad hoc» hozott törvénynyel iktatta polgárai sorába. A cesenai életnek azonban vége szakadt. A legnagyokb bánya ugyanis, melyet Ferenc gyorsan fejlesztett s nagy mérvben aknázott ki éveken keresztül, egyszerre csak üzemképtelenné vált. A kén-érc kimerült. A többi tizenegy bánya pedig nem volt elégséges a vállalat fentartására. Kossuth elhagyta állását. Bucsuzáskor hi­vatalnokai, mintha gyermekei lettek volna, úgy siratták. Ily szeretetet, ily ragaszkodást tudott maga iránt ébreszteni a távol idegenben. Távozása idején már bájos, élete párja súlyos beteg volt. Elvitte tehát magával Castel- Maggioreba, ahol kibérelte a Simonetta herceg palotáját és parkját. Itt rövid időre még magá­hoz tért a hervadó szép teremtés, de állapota gyorsan súlyosbodott, úgy hogy az első napos időt késő ősszel fel kellett használni s orvosi rendelésre Délre utaztak. Hirtelen hagyta el Kossuth nejével Castel-Maggioret, úgy hogy a Simonetta palotában még a beteg ágyát sem volt idő megvetni s minden szétszórtan maradt, mi a szerető nőt környezé, csakhog}^ a melegen sütő napot felhasználva, át lehessen őt Flo- rencbe szállítani. Itt azonban nénány nap múlva hirtelen meghalt. Amint kilehelte nemes lelkét, abban a perc­ben, a csodálatos véletlen folytán, gyűrűs ujjá­Váltók leszámítolása •• Kölcsön- ingatlanokra •• Előleg árukra, sorsjegyekre, értékpapírokra •• Jelzálogkölcsönök konvertálása Szeli »zárd, Széchenyi-utca 64S-ilí »zsaru Távirati cim: Generáli, S/.ekszárd 9940. sz. cheque-számla a A Trieszti Általános Biztositó Társaság (Generali) kötvény- kiállítási joggal felruházott =•-—~ fő ügynöksége :— m, kir postatakarékpénztárnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom