Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-07-02 / 27. szám
1905. julius 2. TOLNA VARMEGYE. jazt agyonveréssel fenyegetik) és igy sokszor 5—600 főre szaporodva, terrorizálják azokat is, kik egyébként dolgoznának. Ha idejében jöhetett volna a fegyveres erő, ezt talán megakadályozhatta volna a hatóság, de csak 26-án jött az első század ulánus és 13 csendőr. Sztrájkol legalább 5—6000 ember a tamási járásban, de mások azt 10 ezernél is többre Teszik. Tegnap 27-én és ma azután jött már vagy 16 század katonaság és két szolgabiró : Bajó János paksi szolgabiró és dr. Hagvmássy Zoltán tb. szolgabiró. Medgyes pusztán 26-án két csendőr állt ellen mintegy 400 főnyi tömegnek, mely a szomszédos pusztákból verődött ott össze, jóféle husángokkal fegyverkezve. Ezek a csendőröket megtámadták, kik kénytelenek voltak fegyvereiket használni és több embert megsebesíteni. Két lövést tettek és több szúrást ejtettek. Éppen a legválságosabb pillanatban érkezett oda egy 4 csendőrből álló járőr. Erre azután a tömeg hanyat-homlok futott szét. A csendőrök a más pusztabelieket elkülönítették és haza kisérték. Eddig letartóztatni senkit sem sikerült, mert a tömeg kimentette őket. Ma 28-án hoztak be a csendőrök hatan egy 42 főből álló tömeget. Ezek valami 10—12 pusztáról való bujtogatók, kik pusztáról-pusz- tára járnak bujtogatni. Az éjjel sikerült őket elfogni Keszi pusztán. Most a járásbíróság udvarán vannak őrizet alatt. Követelésük az a sztrájkolóknak, hogy az eddigi 11-ik rész helyett 8-ik részt kapják s azonfelül minden robotot törüljenek el és a takarmány levegásáért, felkötéséért, a gabona betakarításáért napi 4 korona bért kapjanak. A cselédek követelései sokkal szerényebbek : 100 korona évi bér, 40 mérő keménygabona, 1 kát. hold föld, sertés és marhatartás, az ünnepnapok megtartása, tűrhető lakás (mert ma 3—4 család lakik egy szobában, sok helyütt pedig földalatti vackokban) és hogy az orvost és patikát az uraság fizesse. (Az utóbbi követelés teljesen jogosult. A szerk.) Szérűid főszolgabírónak sikerült Ságh pusztán a béreseket szép szóval rábírni, hogy munkába álljanak. Ezek írásban átadták a főszolgabírónak kívánságaikat. A főszolgabíró jul. 2-ra összehívta értekezletre az összes gazdákat, hogy a cselédek követeléseit tárgyalják és egyöntetű határozatot hozzanak. Az államtól 460 pár arató érkezik ma vagy holnap. (Még 28-án megérkeztek. A szerk.) Dr, Kozacsek kir. alügyész is itt van. Az alispán rendelete a községekhez. Döry Pál alispán valamennyi községi eiöl- ' járóságnak következő rendeletetet bocsátotta ki : Lelketlen bujtogatók békés szellemű munkásosztályunkat munkaszerződéseik megszegésére lázitották fel. — Szerződésszegő munkáscsapatok községről-községre, pusztáról-pusztára barangolva életveszélyes fenyegetésekkel igyekeznek a tisztességes polgári munka teljesítését meghiúsítani, — sőt az éves cselédeket is napi 'munkájuk végzésében}erőszakkal és fondorlatokkal meggátolják — kárára és veszélyére önmaguknak, a közlakosságnak és az egész hazának. Évtizedek óta nem volt hazánkban oly áldásteljes bő termés, mint vidékünkön ezidén mutatkozik és igy az arató munkásosztály nehéz munkájának évtizedek óta nem volt oly méltó Í nag}' jutalma, mint a minő Isten kegyelméből a szerződésbeli kötelezettségüket pontosan teljesítő részes munkásokra ezidén vár. — és mégis sajnálattal tapasztalom, hogy a lelketlenül félrevezetett munkásosztály a munkaadók ellen felszított gyűlölettől elvakulva nem látja, hogy önmagát megsebezve s önmagát nyomorba döntve megsemmisülésnek teszi ki azt a sok százezer forint értékre rugó termést, amely közös mindnyájunk jólétét ezidén a szokottnál sokszorta nagy óbb mértékben biztosíthatja. A bottal kergetett eb nem fog nyulat! — A kényszermunkában — mely különben is szégyenletes — kevés a köszönet. — Ezen okból szigorú törvényeink büntető rendelkezéseinek, valamint a karhatalom szuronyainak tényleges alkalmazása előtt szükségesnek találoih és ezennel el is rendelem, hogy minden községben, jelen rendeletem vétele után azonnal képviselő- testületi ülés tartassék, azon a községi biró elnöklet^ alatt az elöljárókból, a képviselőkből és tekintélyesebb polgárokból a sztrájkmozgalmak elnyomására minél nagyobb számú, de legalább az elnökkel együtt 14 tagból álló békéltető bizottság szerveztessék, melyeknek feladata leend a sztrájkolóknak munkába állítása, a sztrájkolok garázdálkodásainak meghiúsítása, a bujtogatók letartóztatása és a hatosáig elé állítása, a munkaadók részéről a munkások ellenében netán tanúsítandó méltatlanságok vagy zsarolásoknak a járási főszolga- i gabiróhoz való haladéktalan feljelentése, a mező- 1 gazdasági munkák rendes folyamatának biztosi- j tása s a hatósági intézkedések végrehajtásában való segédkezés. A törvényes rendnek és a törvény tisztele- > tének biztosítása mindnyájunknak közös polgári j kötelessége. — Ezen a címen utasítom a községi j elöljáróságokat, hogy a fentebb jelzett módon a sztrájk-mozgalom pusztításai ellen egyesült erővel a védekezést haladéktalanul indítsák meg. Ezen békéltető bizottságok a szükséghez képest esetleg naponta tartandó gyűléseken állapítják meg az állandó őrködés eredményei szerint i csititó és közvetítő teendőiket, s határozzák 1 meg az egyes tagok feladatait A bizottságok elnöke a községi biró, jegyzője pedig a községi jegyző, ennek akadályoztatása esetén a bizottságok által választott más arra alkalmas egyén. Legkésőbb folyó évi julius hó 2-áig jelentést várok arról, hogy a bizottság megalakult és hány tagból áll. Kelt Szekszárdon, 1905. évi junius 28-án Döry Pál alipán. A tamási kir. járásbíróság Ítélkezése. A szerdán bekísért 42 emberből egy fel- I bujtót 3 hónapra, egy másikat 2 hónapra, 2o | embert pedig 1 — 1 hónapra Ítélt dr. Perényi Jenő albiró. A többit fölmentette. Mind megnyugodtak az ítéletben. A tárgyalás nagy érdeklődés mellett folyt le 28-án délután. Az ítélet j kihirdetése után Perényi albiró a lelkűkre be- j szélt a sztrájkolóknak, hogy álljanak munkába. . Úgy látszott, hajlanak a szép szóra. Még ugyanaz nap este 116 más embert j ! hoztak be a csendőrök, kik fölött ma Reberics \ i Imre kir. albiró bíráskodott, mivel Perényinek I i Simonmajorba kellett menni, hol a csendőrök ; egy embert agyonlőttek és 20—24-et pedig súlyosan megsebesítettek. Itt a'hangulat a sztrájkolok között nagyon i | elkeseredett. Úgy látszik, hogy ez a sztrájk I összefüggésben van a keresztény szociálista Szövetkezet alakulásával, melyet Szalánczy ' szociálista vezérember szervezett s Szakoson és Nagykónyiban is megalakult. Hogy mi igaz ebből, azt természetesen 1 ellenőrizni ilyen zavaros viszonyok között nem lehet. Segítség Mezőhegyesről. Junius. 29-én 820 arató érkezett Tamásiba j Mezőhegyesről. A kisegítő aratók katonai fede- j zet mellett vonultak ki az egyes pusztákra. A foügyészhelyettes a helyszínén i Dr. Kozácsek József kir. alügyész m. hó ! 30-án visszaérkezett Szekszárdra. Tamásiból j i 29-én táviratban értesítette az ügyészséget, hogy Simonmajorban az aratók a csendőröket meg- ! támadták, a csendőrök kénytelenek voltak fegy- i vereiket használni. Egy zavargó meghalt, egy pedig sútyosan megsebesült. Tamásiban a le- i tartóztatottak oly nagy számmal vannak már a bíróság fogházában, hogy nem férnek el s igy kénytelenek lesznek őket Szekszárdra az ügyészség fogházába szállítani. — Ozora és környékén ; szintén izgatnak az aratók, kik közül 29-én a j csendőrség 70—80 embert bekísért. Junius 30-án Krcsmarik Pál főügyész- 1 helyettes Tamásiba utazott, hogy ott vizsgálatot tartson. A kisegítő aratók. Eddig 530 pár arató érkezett Mezőhegyesről, kik ma már munkában is állnak. Összesen 14 század katona és 40 csendőr | van a tamási járásban. Jön még 25 csendőr. E két körülmény, t. i. az idegen aratók ' és a fegyveres erő megérkezése már is meg- : szülte azon jó eredményt, hogy a sztrájkolok í járnak már a gazdákhoz egyezkedni, úgy, hogy ma már több helyről érkezett a főbíróhoz értesítés, hogy a rendelt idegen munkásokat i tartsák függőben, mivel valószínű, hogy mun- j kába állnak a sztrájkolok. Azt hitték — ugyanis — hogy ha jönnek ‘ azok az idegen aratók, majd azokat is kiállítják ! a munkából. A járásbíróságnál junius 29-én 76 embert hallgatott ki Reberics kir. albiró, de ügyükben nem hozhatott ítéletet, mivel a bizonyítás felvétele végett julius 3-ra halasztották az eljárást. Hatóság elleni erőszak. 56 ember ellen folyik hatóság elleni erőszak miatt az eljárás. Ezek nagyobb része So- mogymegyébol jött át. Ezt a vizsgálatot Perényi Jenő kir. albiró vezeti. A csendőrhadnagy (Kasits) éppen most sürgönyzött Felsőire g b ő 1, h o gy Somogy megyéből nagy tömegekben jönnek át a mezei munkások ide izgatni és terrorizálni. Szévald főszolgabíró azonnal sürgönyzött a somogyi alispánnak, hogy tegye meg ez ellen a szükséges ! intézkedéseket ő is. o. Kilátás a békére. Bischitz János nagybérlő vette nyakába a pusztákat és abban fáradozik, hogy a gazdak és munkások között békét hozzon létre Remélhető, hogy 1 —2 nap alatt megszűnik a sztrájk és helyreáll a béke, a mi ügy a gazdáknak, mint a munkásoknak jól felfogott érdekében elkerülhetetlen Szévald főszolgabíró julius 2-ra értekezletre hívta össze az összes érdekelteket. Az okozott károk Sag, Dalmand, Medgyes, Muth, Eledény, Hékut, Bence. Barnahát, Keszi, Zsigmond, Gu- barc, Martinca, Fornád, Kecsege, Csolános, Döb- rönte, Gyánt a nevezetessebb puszták, hol minden munka szünetel és csatlakozik ezekhez még vág}'’ 30. Az anyagi kár, melyet a sztrájk a pusztákon okoz, már most is kiszámíthatatlan. A takarmány, fenyer, bükköny részint lekaszá- latlanul válik hasznavehetetlenné, részint amit már régebben lekaszáltak, kint fekszik a mezőn s nincs aki betakarítsa. Ezen a vidéken, hol az állattenyésztés rendkívüli mértékben fellendült, ez már is óriási kárt okozott. A jószágokat nincs aki megetesse s általában az állat- tenyésztésre is beláthatatlan következményű lehet a munkások mozgalma. De a passzív kártételen kívül igen nagy az okozott pozitív kár is. A garázdálkodó sztrájkolok nem tekintve semmi idegen jogot, tömegesen gázolják le a vetéseket, gyűléseiket előszeretettel tartják a búzatáblákon és annyian vannak, hogy egész holdnyi területeket is ellepnek. Oly jól vannak szervezve, hogy a katonaság, csendőrség mindig csak utólag értesül tetteikről s bár mindenfelé cirkáló járatokat rendszeresítettek és a főbb utakon valósággal szurony-sorok között haladhat az, ember, ők mégis szabadon garázdálkodnak. Élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetve van a legnag}^obb mértékben, aki lecsillapításukat kísérelné meg, önmaga ellen tüzeli őket, ami valóságos életveszedelem. Tudósítónk kérdést intézett szakemberekhez, mennyi lehet az eddig okozott kár s egybehagzóan azt a véleményt nyerte, hogy eddig legalább 100,000 korona kárt szenvedtek a bérlők, ami naponkint megkétszereződhetik. Letartóztatott hírlapíró A tamási főszolgabíró a «Magyar Hírlap» kiküldött tudósítóját a nevezett lap jelentése szerint folyó hó 29-ikén letartóztatta és kihallgatás után kitiltotta a járás területéről,, de a hírlapíró igazolván magát, kitiltó rendeletét csakhamar visszavonta. í * * * Döry Pál alispán- erélyes és körültekintő intézkedéseivel mindent elkövet a sztrájk elfojtására. — Éjjel-nappal talpon van és intézi az I ügyeket. Megkeresésére Szekszárdon és az érdekelt községekben, nemkülönben Kaposvár, Pécs és Székesfehérvár városokkal éjjeli távírdái és telefon szolgálat lett elrendelve. Az alispán a belügyminisztériummal, hadtestparancsnoksággal és az érdekelt járások főszolgabiráival állandó összeköttetésben áll és haladék nélkül intézkedik, hogy a veszélyeztetett területek katonai és más segítséget kapjanak. Szévald Mór tamásii, Nagy István dombóvári és Jeszenszky György gyönki főszolga- birák a szolgabirákkal és kisegítő erőkkel valósággal emberfölötti munkát vé eznek, hajnaltól késő estig folyton érkezne!' T!J ’. ütések és panaszok. A gazdák és ezernyi munkásnak kihallgatása, az ítélkezés, az Ítéletek végrehajtása, az óvó, védő és megtőrló intézkedések, rendeletek és utasítások végrehajtása, a katonai erő és kisegítő munkások beosztása stb. stb. lankadatlan munkásságot, óriási fáradságot és körültekintést igényel. Van rá kilátás, hogy a béke a munkaadó és munkások között hamarosan helyreáll. Az idei kitűnő terméskilátások mellett az aratók keresete egészen kielégítőnek ígérkezik és egyenesen zsarolás számba megy, hog}^ az utolsó pillanatban tagadják meg szerződésileg önként elvállalt kötelezettségeik betartását. Tény, hogy a mai pjolitikai viszonyok, amidőn a jogi disztinkciókban nem járatos népet adó nem fizetésre, a katona állítás tilalmára és egyéb az eddigi törvényes renddel szemben való ellentállásra izgatják, nagyon előmozdítják a munkásosztálynak kedvét az aktiv reziszten ciáh oz. \ iszont tény az is, hogy vármegyénk számos gazdaságában a cselédek helyzete és anyagi ellátása a mai nehéz viszonyok közt sem jobb, mint volt 30—40 ev előtt és ezeken a tarthatatlan állapotokon a cselédmunkások érdekében mihamarább változtatni kell.
