Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-07-02 / 27. szám
4. TüLIU A VARMEG YE. 1905. Julius 2.. Sztrájk a szomszédban. Kaposfőn az uradalmi gazdasági munkások között szintén kiütött a bérmozgalom. Az Uradalmi intéző lakása előtt gyülekeztek össze ! a munkások és olyan fenyegető magatartást * tanúsítottak, hogy Gál György sürgörtyileg 6 csendőrt kért a kaposvári szárnyparancsnokságtól az ottani csendőrőrs megerősítésére. A kivezényelt csendőrök már elutaztak a mozgalom színhelyére. A mozgalom átcsapott Veszprém vármegye déli részére M. Mintegy 800 béres és gazdasági cseléd valamint tolnamegyei aratómunkások kaszákkal villákkal felfegyverkezve áttörtek Veszprém vármegye teuületére, az útba eső majorok cselédségeit fellázították. Dupla napibért hetenkint csak négy napi munkát követelnek. A veszprémi alispánnak Kenessey Miklós főszolgabíró személyesen tett jelentést, mire Veszprémből két század honvéd teljes hadi- felszereléssel különvoaton ment eléjük. Az alispán még két század katonát kért táviratilag Székesfehérvárról. A pécsi ügyvédi kamara és az igazságügyminiszter. Lányi Bertalan uj igazságiigyminíszter leiratát a pécsi ügyvédi kamara a következő válaszszal intézte el: 448 I. 1905. Nag}unéltóságu m. kir. Igazságiigyminíszter Úr ! Az igazságügyi tárca vezetésének átvételéről Nagyméltóságod által folyó évi junius hó 20-ról 6562/1.M.E. szám alatt hozzánk intézett leiratát tudomásul vévén, arra vonatkozólag van szerencsénk jelenteni, hogy a törvény által hozzánk utalt ügyek elintézése körül előirt kötelességeinket minden körülmények között ezentúl is híven teljesíteni fogjuk. A Nagyméltóságod által jelzett ama kívánságot illetőleg, hogy a kamara «az igazságügy egyetemes érdekeinek előmozdítását és a bírói függetlenség megóvása mellett az állami jogrend biztosítását célzó törekvéseit» támogatásban részesítse, kijelentjük, hogy bár az 1874. XXXIV. t. c. 19. §-a e részben az ügyvédi kamarák hatáskörét kiterjeszti a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása és korszeréi reformok életbeléptetése iránti vélemény adásra és javaslatok tételére, mégis, mivel a kormányelnöknek az országgyűlésen tett hivatalos kijelentése szerint a jelenlegi kormány feladata csupán az ország ügyeinek a fennálló törvények keretén belül való vezetésére szorítkozik, alig hiszszük, hogy az idézett törvény- szakaszban érintett véleményezési joggal Nagyméltóságod hivataloskodása idején élni alkalmunk legyen, vagy az igazságügy egyetemes érdekeit érintő reformok életbeléptetetését a magunk részéről kezdeményező javaslatokkal sürgethessük. Meggyőződésünk szerint az állami jogrend biztosítását célzó kormányhatósági intézkedésekre sem lesz szükség, mert az államjogrendet biztosítják fennálló törvényeik és a kormányzottak részéről sem észlelhető olyas irányzat, mely a jogrend biztosítására különleges kormányi intézkedéseket igényelne. Ügyelni fogunk azonban s a mennyire hatáskörünkben és tehetségünkben áll, rajta leszünk, hogy a jog, törvény és igazság uralma, a mely egyedül képes biztosítani az állam jogrendjét és ebben az egyesek jogait és szabadságát, minden törvénytelenséggel szemben a leghathatósabb védelemben részesüljön. Hogy e cél elérésére a bírói függetlenség megóvása a törvény által is előirt elsőrendű feladat, azt annyira magától értetődő dolognak tartjuk, hogy ennek az állami jogrend biztosítása mellett külön korlátként való hangoztatására szükség nincsen, sőt félreértések szülőanyjává válhatik, mert a bírói függetlenség megóvása nem korlátolója, de éltető eleme az állami jogrend biztosításának. Kelt a pécsi ügyvédi kamara választmánya részéről 1905. évi junius hó 27-én tartott üléséből. Dr. Visy László s. k. Pleininger Ferenc s. k. kamarai elnök. kamarai titkár. VÁRMEGYE. — Elvi jelentőségi határozatok. A királyi József műegyetemtől nyert építési oklevél az államszolgálat műszaki ágazatában való alkalmaztatásnál a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-cz. 10. §-ának rendelkezése szempontjából a mérnöki oklevéllel teljesen egyenlő. (Közig, bíróság 4323/903.) — Halászati kihágásnál 100 koronát meghaladó oly kártérítési igény, mely bővebb bizonyítást igényel, rendes j bírói utón érvényesítendő. Súlyosító körülményt j I képez, ha a vádlott a kihágást halgazdaságra i berendezett vizterületen követte el. (Földmiv. m. > 4178/905.) — Országgyűlési képviselőválasztás alkalmával, pártzászlónak összetépése, idegen ingó dolog megrongálásának vétségét képezi, melynek elbírálása a kir. járásbíróság hatáskörébe 'tartozik. (Belügym. 5752/904.) — Mészáros iparnak hatósági bejelentés és. tudó- j másul vétel nélkül való félbeszakítása, vagy j abbanhagyása miatt a kihágási eljárás a félbe- j szakítástól vagy abbanhagyástól számított hat havi elévülési határidőn túl meg nem indítható. (Keresk. m. 20327/905.) — Tényleges katonai szolgálat ideje alatt a kéményseprő-ipar megfelelő képesítéssel bíró üzletvezető alkalmazása mellett gyakorolható. Önálló iparos, ha j saját maga is üzlettel bir s azt személyesen j vezeti, egyidejűleg más iparosnak üzletveze- I tője nem lehet. (Keresk. m. 26307/905.) — A j házi kenyérsütés, amennyiben az rendes mű- j helyben idegen segédszemélyzet igénybevételével, i szóval: iparszeríileg űzetik, a képesítéshez kö- j tött sütőipar körébe eső tevékenységnek tekin- téridő.’- (Keresk. m. 24467/905.) — Az ujonan ! megválasztott törvényhatósági bizottsági ta- j gok, tekintet nélkül a választás ellen beadott { felebbezésekre, a közgyűlésekre azonnal és J mindaddig behivandók, mig a választásuk, vagy ; meg'nem semmisittetik, vagy pedig megbizatá- j suk le nem jár. (Belügym. 22925/905.) — A I »neveletlen« kifejezés becsületsértés. A becsű- | let sértéshez külön szándék nem kívántatik, j (Kúria határozata.) — A korcsmáros bálokon j és más mulatságok alkalmával külön engedély nélkül is kimérhet italokat. (Pénzügyin. 47265/903.) — A kórházi ápolási költségek behajtásához szükséges telekkönyvi kivonatok b.élyegmente- sek. (Igazságügyin. 13643/905.) — Lakodalma- j kon bornak és sörnek tetszés szerinti árban i az uj pár javára történő eladása, jövedéki ki- j hágást nem képez. (Pénzügyin. 39674/903.) — Minden javadalmazás, mit az államvasutaknál alkalmazott személyzet szolgálata fejében az államtól kap, a községi adótól és Útadótól I föltétlenül mentes. /Közig, bíróság 6636/904.,) — A nő tartásdijat követelhet akkor is, ha őt ! a külön élésre a férj életviszonyaiban bekövetkezett oly változás kényszeríti, melynek előidézésében a férjet vétkesség nem terheli. /Kúria j ítélete./ — Ideiglenes nőtartásra vonatkozó í ítéletet a házasfelek csak közjegyzői okirattal j helyezhetnek hatályon kívül. /Kúria tanácsa./ j — Határzár megsértésével való sertéscsem- j pészet miatt és egyszersmind megvesztegetés j miatt indított oly ügyben, amelyben a kir. tör- J vényszék az egyesítést mellőzte, a további el- j járás a közig, hatóság körébe tartozik. (Miniszt. j tanácsi hat.) ■ ................. ■ ■ - — -- í KÖZ SÉGI ÜGYEK. j Szekszárdon a takonykor, melyben 3 drb ; ló elhullott, megszűnt. — Gindlicsalád község- j ben a sertésorbánc, melyben 45 darab sertés í pusztult el, megszűnt. — Tolnanémedi és Alsó- nána községekben a sertésvész járványosán föllépett. — Mőcsény és Ladomány községben a sertésorbánc járványos jelleggel föllépett. — .■ Kisvejke és Nagyvejke község állatállományában ! a hólyagos kiütés megszűnt. — Tolna község te- j rületén a lépfene föllépett. — Kistápé község- j ben a ragadós száj- és körömfájás járványosán j föllépett. | Előfizetési felhívás! 1905. évi julius hó 1-vel uj előfizetést nyitottunk lapunkra. - Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetősök lejárt, — felkérjük, hogy ! az előfizetéseket mielőbh megújítani szives- I kedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Előfizetési feltételek : Egész évre ... 12 korona Fél . . . 6 Negyed évre 3 Hazafias tisztelettel A „TOLNAVÁRMEGYE* > politikai hetilap kiadóhivatala. A vén kocsis dala. Irta Heltai Jenő. Van nekem egy öreg lovam Meg egy rozzant szekerem, Jó időbe, rossz időbe Mindig vígan terelem. Semmi bajom, semmi gondom, A lovamnak csak aszondom: — Gyű Madár, hej Madár! És a többit tudja már. Napestig a bakon ülök, Szundikálok, pipázok, Jó időbe sütkérezek, Rossz időbe megázok. így megy ez már évek óta, . Nem változik már a nóta, Gyű Madár, hej Madár! Nem változom én se már. Egyre vénebb lesz a szerszám,. Egyre vénebb lesz a ló, Kocsi — húzni, utca — futni, Néki az már nem való. így azután mindegy nékem: Van vendégem, nincs vendégem,, — Gyű Madár, hej Madár! Se nagy haszon, se nagy kár! Válogatós, úri népség A kocsimba be sem ül. Igaz is, hogy cifra rajta Nincs se kivül, se belül. Nem is igen kinálgatom, Meg se billentem kalapom, — Gyű Madár, hej Madár! Megélek én igy is már! Néha mégis beletéved Egy szerelmes, ifjú pár, Készülődök, kászolódok: Gyű Madár, és hej Madár! Mire lassan nekivágok, Elfelejtik a világot, — Gyű Madár, hej Madár! Édes a csók, csattan már. Vén lovam is, ahogy hallja, A világnak nekivág, Mint amikor a huszárló Meghallja a trombitát. Ahogy büszkén lépegetne, Visszatér a régi kedve, — Gyű Madar, hej Madár! De sok csókot hallott már. Eszébe jut a lovamnak Az a csók ... és az a nyár . .. Az a nyár ... és az az eskü .. Gyű Madár és hej Madár! Oly tüzes lesz, amilyen volt, A gazdája is ilyen volt, — Gyű Madár, hej Madár! Bizony annak vége már. Jobb lesz nekünk lassan menni, Vén szekerem, vén lovam, Jobb lesz nekünk megpihenni, Öreg idő, este van. Lassan menni, meg pihenni, Hogy ne bántson senki, semmi, — Gyű Madár, hej Madár! Miértünk már úgyse kár!
