Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-02-26 / 9. szám
XV. évfolyam. 9. szám. Szekszárd. 1905. február 26. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre . . , 6 » Negyed évre 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kiviil elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedóse Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. M 0cr j0l0n iiiiii<1 é411 \ Szerkesztoseg es kiadóhivatal: Szekszárdon. Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: D r.„LEOPOLD KORNÉL. Kiadóhivatali telefon-szám II. Föruunkatárs : FÖLDVÁRI SV13RÁLY, Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Európai vámunió — vagy izoláció? Néhány szó az önálló vámterület kérdéséhez. Irta: Bartal Béla. Wesselényi: Ha Cassandra népszerp lett volna, Trója még ma is állana. Előttünk áll a gazdasági szétválás kérdése; még ha akarnánk, sem térhetnénk ki előle ; egy szavazás — nálunk, vagy Ausztriában -— véglegesen irányt adhat mezőgazdaságunk, hitelünk, valutánk egy oly katasztrofális változására, melyre példát az egész gazdaságtörténelemben sem találunk. Hisz mig az utolsó két században a kis szervezetek egyesülésének voltunk tanúi, mely ma Roosevvelt és Chamberlain imperialismusában óriási világrészekre, hemisphérákra terjedő dimenziókat ölt, mi egy 50 év óta fennálló, 50 millió léleknyi és ma közel 2000 millió közforgalmú szervezetnek egy 30 és 20 milliós részre való szétválasztása előtt állunk. (Itt a horvát vámterülettel nem is. foglalkozom, bár ez is egy igen komoly problémája marad a kérdésnek.) Francziaország a forradalom előtt még 15 vámterületre oszlott, Németország hatvanhét előtt vagy 50, Olaszország 10 vámterületet képeztek. A kis vámterületek több mint 100 helyében ma három nagy egységet találunk. Angolországot Chamberlain ma — bár magának az anyaországnak 16 milliárd korona é v i importja és 8 milliárd exportja van s elég- gazdag arra, hogy a 8 milliárd passzívumát eddig legalább külföldi hitelei és hajó fuvarjaival fedezze — gyengének tartja arra, hogy mint izolált vámterület fennálljon. Egyesíteni akarja az 5 millió négyszögkilométer nagy, 300 millió lakos ázsiai gyarmatokkal, a 8 millió négyszögkilométer és 10 millió léleknyi Ausztráliával, a 10'4 millió négyszögkilométeres és 10 millió léleknyi Kanadával, egy 30 millió négyzet kilométeres és 400 millió léleknyi egységes gazdasági szervezetté ugyanazon elvek alapján, melyeket most 38 esztendeje mi számunkra egy szerény zalamegyei táblabiró felállított. Az Unió ma nem elégszik meg 10 millió négyszögkilométer és 90 .millió yankeevel, egy évenként 35 milliárd korona értékű mezőgazda- sági produkcióval. Ássa a Panama-csatornát; reciprocitási szerződést kötött Brazíliával, versenyt tárgyal eziránt Kanadával, napról napra jobban érdekkörébe huzza Ausztráliát és expanzióját jellemzi, hogy az angol Tibet-expedicióra nézve ők voltak azok, kik számon kérték az angol kormány ottani céljait, Japánnal együtt. Az egész világ területe-------------------145.000,000, tengerrel Az angol imperium-------------------- 30.000,000 Az amerikai Unió — — — — — 10.000,000 Anglo-saxon faj együtt---------------- 40.000,000 Or oszország----------------------------- 22 000,000 Sá rga faj----------------------------------12.000,000' Fr ancziaország------------------------- 9.000,000 Né metország------------------------------ 3.200,000 Monarchiánk — — — — — — 675,000 (Boszniává Ausztria--------------------------- 300,000 Ma gyarország------------------------- 325,000 Ez eket a számokat kérem tisztelt gazdatársaimat jól megjegyezni. Hisz ezekből azt látjuk, hogy a világ 145 millió területéből 40 millió az angol fajé 2 gazd. egység 22 » az oroszé 1 » » 12 » a sárga fajé 2 » » 9 » a franciáé 1 » » 83 milió 6 gazd. egység Másszóval ma a világnak 145 millió területének több mint a fele: csak hat gazdasági egységbe van oszolva. Látjuk továbbá, hogy ;yhuC U niég a legkisebb imperiális egységnek is csak 15 Öa ,részét Ausztria és Magyarország pedig külön - csak egy 30-ad rés'/, ót teszi ki. Már harminc év előtt ráadott az Országos Magyar Gazd. Egyesület a vámunió alapja ra ; nem-e igazolják a fenti számok, melyek a nagy impériumokat csak területük, lakosságuk, hajóikban s nem egyéb gazdasági erejükben mutatják, melyek csak a kezdetét mutatják a gazdasági Európa iparának utolsó nagy piacát, Ázsiát igyekszik meghódítani, ami nagy, részben sikerült is. A lendületet, mit Kubának a cukorban, a Philippináknak dohányban adott, a brazíliai reciprocitást, érzik még és még jobban érezni fogják malmaink, répatermesztőink és dohány- termesztőink is. Itt is a cél: gazdasági világszuverénitás az egész amerikai földgömbnek közös vámterületté való szervezése által. Mintha Roossevelt és Morgan, épp úgy mint Chamberlain, Deák Ferencz iskolájába járt volna. Az eszköz itt is, ott is ugyanaz ; Angolországban a cap-cairói vasút, az Unióban a Panama-csatorna, a Newyork-Mexikó-Brazilia- Argentiniai óriási vasút tervezése a forgalom hatványozása. Sehol és soha nem láttuk még oly tisztán azt a gazdasági törvényt igazolva, hogy a f 0 r- I g a 1 o m fejlődése teremti a nagy gaz- : d a s á g i egységeket. A harmadik nagy imperium Oroszország 22 millió ^négyszög-kilométer és 131 millió lélekkel. Most küzd a Paci- fic-Oceáni kikötőjéért, de mezőgazdasági ver- senyképességét, annak jövő fejlődő képességét semmi sem jellemzi annyira, hogy egy 10 hónapos háborúban is exportálhat még az egész világba ! A negyedik nagy és Európára legfélelmetesebb tán a japán-chinai sárga, faj impériuma, 12 millió négyszög-kilométer és 380 millió lakossal. Japán expanzióját látjuk, de még félelmes- tesebb a chinai kuli és kereskedő versenye a hollandiai gyarmatokban, Transvaalban, Moszkvában a tatár szatócsot, St-Franciskóban az európai munkást nyomja el, lassan, de biztosan. Franciaország expanziója Afrikába irányul, 111a gyarmataival 9 millió négyszög-kilométer és 90 millió léleknyi nagy gazdasági szervezetet képez. Németország gyarmataival 3 millió négyszögkilométer és 70 millió lakost tesz ki. Állítsuk most az egész világgal, hisz ma a világ- verseny, a bellum omnium contra omnes korában, az egész világgal kell versenyeznünk s ezen nagy imperiális szervezetekkel a monarchiát vámközösségben és szétváltan szemben. Beszélő számok ezek. A terület és lélekszám melle itt — mivel akié a hajó, azé a tenger is —“csak a kereskedelmi flotta számait csatolom, bár itt még a mezőgazdasági, pénzügyi, ipari erő, vas, arany, szén, textilanyagprodukciót is be kellene vennünk. Mit látunk ? 99.000,000, lakosa 1,550.000,000. hajó tOBnatartalma 28.000,000 400.000. 000 ' 10.000,000 90.000. 000 6.000,000 490.000. 000 16.000,000 131.000. 000 600,000 380.000. 000 1.300,000 90.000. 000 1.300,000 70.000. 000 2.300,000 50.000. 000 38 »,000 27.000. 000 290,000 20.000. 000 80,000 imperialísmusnak, melynek a jövő 10 évben való fejlődését bárki is könnyen elképzelheti, ennek az álláspontnak a helyes voltát. És elképzelhető-e az, hogy fokozni fogja gazdasági önállóságunkat, ha ezen nagy imperiális egységek versenyével szemben, ha a már velünk szemben ma is elégtelen, de napról-napra még elégtelenebb gazdasági szövetséget két törpe gazdasági egységre szakasztjuk szét és annak úgyis gyenge eladósodott gazdasági életét, mely a nagy impériumokkal szemben katonai szolgálat és államadósságok utján úgyis már majdnem versenyképtelen, most egy közbenső vámvonalnak óriási költségeivel, a szabad- forgalom megakasztásával teljes versenyképtelenné tesszük? Mindig jajgatunk a nagy katonai terhek felett és most meg egy óriási improduktív és ineffektiv finánc-ármádiának felállításában keressük a nemzet gazdasági jövőjét. Olyan irányban, mely a világ gazdasági fejlődésével a a ;eymerevebb ellentétben áll Ha valaki a szekszárd—sárbogárdi vicinálisról leugrik, mert önállóan akarja útját folytatni, valami nagy baja nem töitenik s tán még hamarább jut el Sárbogárdra, mintha a vonaton maradt volna, [ De mi történik avval az embenel, aki a I mai világgazdaság őrületesen rohanó expi ess- ; vonatjárói ugrik le, amely vonatnak egy Roosevelt, Morgan és Chamberlain a masinisztája . ■* * * * * Nézzük most a) mit hagyunk el, b) mibe megyünk. A vámközösségnek ma kevés ä barátja. Tíz év óta mindenki támadta, senki sem védte; még barátai sem, hisz Ausztriával alkuban lévén, senki sem adhatott evvel fegyvert annak kezébe. Ennek az okai 1. hogy a régi, 48 előtti vámsorompós állapotokat, melyeket a 48-iki sza- badságharcz döntött le, a mai nemzedék nem ismeri s nem is tanulmányozza; 2. mert ezt a kérdést nem tisztán gazdasági szempontból tárgyalja s a közösségben egy Ausztriával szemben való politikai kényszer- helyzetet lát, nem pedig a nagy világversenynek minden kis nemzetre természetszerű folyományát, hogy egyesülés, szövetkezés által alkosson olyan gazdasági szervezetet, melyben — elég gazdasági erőt nyerhessen arra, hogy az a világversenyben megállhasson s a szövetkezés által nyert gazdasági erejével — nemzeti individualitását is fentarthassa. 3. A magyar gazda — ezen az alapon a legnagyobb gazdasági krízist élte át; s elfelejti, hogy ez a krízis még akutabb, még pusz- titóbb lett volna, hogyha a marchheggi vámok fennáltak s ez a krízis az ország gazdaságát izoláltan érte volna. 4. Magunk is még (mint monarchia) exportállam voltunk s mivel jó magunk is, nem hallgatva az egypár agrárius szavára, mind a szabadkereskedelem hívei voltunk s a védvám- politikával elkéstünk, ezekkel a kérdésekkel nem törődtünk, azokat nem értettük — a vámvédelem eddig részben nem érvényesült. — De csak részben ! Hisz hogyan alakultak volna viszonyaink, mérlegünk, lisztiparunk, állattenyésztésünk, ha a múltban Marchheggnél a mostan várható 30%-os gabna- és 25 %-os állatvámokat találtuk volna. 5. A vámközösség' terhére irtuk annak a bizonytalanságnak káros hatását, mely az utóbbi 7 év óta fennállott; pedig ezt nem a vámközösség okozta ; hisz a hét év óta fennálló vámközösség nem is vámközösség volt, hanem a vámközösségnek igazi paródiája, mivel — éppen azt a stabilitást ölte meg a provizóriumok egész sorozata, mely a vámközösségnek innen és túlról is főértékét képezi. Sőt éppen semmi sem szól annyira a közösség mellett, mint az, hogy ezen hét esztendei eltorzítása dacára is hitelünk nemcsak nem rosszabbodott, hanem javult annyira, hogy a múlt évnegyed folyamán az osztrák-magyar bank kamatlába, a német és angol kamatlábnál majdnem mindig olcsóbb volt ! 6. Az iparfejlesztés lassúságát is a közös vámterület terhére, nem pedig a provizóriumokra vezettük vissza. — Pedig éppen attól a per ezt ől kezdődik az iparfejlődés stagnatiója, amióta a vám-bank és a hitelközösség^a provizóriumok és az elválás eszméjének térfoglalása által kérdésessé vált. Ugyan melyik reális európai gyáros és tőkepénzes fog ma, mikor az egész \ ilág nyitva áll neki, egy olyan kis országban belektetést csinálni, a hol a lakosság fizető hitel- képessége, a fogyasztóknak 50 millióról 20 millióra való csökkentése, a mezőgazdasági bruttójövedelemnek a 30u/, marcheggi vámok által való 30%-os csökkentése s evvel a mezőgazdaság az egyetlen reális hitelalapnak teljes de-, strukciója s gyarmati értékre való devalvációja, tehát egy óriási agrárkrízis, hatványozvf eSy hitel- és valuta-krízissel minden percbe,_ várható s csak egy szavazás esélyének In szálától függ ? o O