Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-11-26 / 48. szám
XV. évfolyam. 48. szám. / Szekszárd, 1905. november 26. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 > Negyed évre . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg-jelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szí rkesztőségi telefon-szám 18. — K i a d ó h i v a t a I i telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Föruunkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Javaslatok a gazdasági és cseledmunkásviszonyok javítása tárgyában. Jó szolgálatot vélek tenni az ügynek, ha tapasztalataim alapján lesziirődött véleményes javaslataimat a t. gazdaközönség bírálata és megfontolása alá bocsájtom a következőkben : 1. K.indulva abból a szempontból, hogy a gazda és cseléd közötti jogviszony szabályozására az 1876. évi XIII. törvénycikket, ma már országszerte elégtelennek tartják s ezt elsősorban Pestvármegye gazdái is kimondották, az ország összes gazdasági érdekképviseleteinek legsürgősebb feladata legyen ezen, immár hiányosnak bizonyult törvény módosítása, illetve uj törvénynyel leendő pótlása iránt a magyar lörvényhozás elé járulni s annak átalakítását a legerélyesebben sürgetni. 2. Az 1876. évi XIII. t.-c. módosítását viszont — szemben Pest-Pilis-Solt-Kiskunvár- megye gazdáinak azon felfogásával, miszerint nem tartják törvényhozási utón szabályozható- nak a gazdasági cselédbérek megállápitását és rajonirozhatását, — csakis ezen utón vélem megoldandónak akként, mint ezt fentebb kör- vonaloztam, vagyis a lörvényhozás csupán a gazdasági cselédek (mondjuk altisztek és konvenciósok) címzéseit állapítaná meg országosan 3, esetleg 5 osztály meghatározásával akként, hogy bérminimumaikat is pl 600-tól 1000 K-ig általánosságban kivetett összegekben, illetve a közigazgatási hatóságok által ellenőrizhető, hasonló értékű természetbeli szolgáltatásokban állapítaná meg, — a vármegyéknek tévén feladatává, hogy az igy megállapított bérminimumok keretein belül, vármegyéik terülétének e tekintetben szabályrendeleti utón leendő rajonirozhatását és a cselédbérek minimumának vidé- kenkénti megállapítását. 3. Ugyanazon módosítandó törvényben intézkedés történjék a cselédszegődtetési idő egységessé tétele s annak január 1-ére való általános megállapítása, negyedéves felmondás meghatározása tekintetében. 4. A módosítandó, illetve ujjáalkotandó 1876. évi XIII. t.-c. keretében szigorú intézkedés statuálandó, az időközben való oknélküli el- bocsájtások és helyelhagyásak s ezzel eddig kellemetlenül tapasztalt u. n. cselédvándorlások tekintetében. 5. Szabályszerű szegődmény vagy bérlevél kötelező behozatala, mely szegődmény-levélben a gazda és cseléd törvényadta jogai és kötelességei, valamint a közös megegyezéssel megállapított s az előző javaslat értelmében X avagy V fizetési osztálynak megfelelő bére, a szolgálatában eltöltött ideje s a gazda feljegyzései bejegyezhetők legyenek. Véleményem szerint szociális szempontból feltétlenül nagy súly helyezendő egy törvényesen megállapított bérlevél-minta megszerkesztésére, melyben azután a törvényhözásilag külön szakaszokkal nem biztosított kikötmények, nevezetesen : a szegődmény föld megmunkálásának mikéntje, annak termése iránti kikötmények, izgatok és izgatás következményei, a cselédek gyermekeinek iskoláztatása, orvosi és gyógytári illetmények, vidéken teljesített szolgálatokért élelmezési pótlék — vasárnapi munkaszünet, szabadságolás, adó és közteherviselés, korpótlék, cselédsegélypénztári ügyek, stb. volnának szerződésszeriileg szabály ozandók. Feltétlenül tiltva lévén ily bérlevélben a szerződő munkás családtagjai által ingyen teljesítendő robotmunkák kikötése, kivételével természetesen azon ingyenes munkáknak, melyek a lakhely és környékének tisztán- és karbantartására vonatkoznak. 6. Ugyanazon módosítandó, illetve újjáalakítandó törvényben a munkaadó kötelezettségei során törvényhozási utón volnának megállapitandók, a vármegyék által kezdeményezett cselédlakás viszonyok rendezése tekinteteben követendő általános intézkedések. 7. Az 1898. évi II. t.-cikk intézkedései a munkamegtagadás és szerződésszegőkkel szemben elég védelmet biztosítván, ezen törvény keretein kívül és annak hátrány nélkül való érvényesithetése érdekében, a közigazgatási I. fokú hatóságnak, a járási foszolgabiráknak, a katonai hatóságok bevonásával, nemcsak a rend fentartása érdekében szokásos karhatalom, de a munkások helyettesithetése a készen tartott katonai munkaerő köréből biztosítandó s ennek költségei megállapitandók s felhasználása szabályzandó volna, hogy elő ne állhasson esetleg az az anomália, mint megtörtént Veszprém- megyében, hogy az erőteljes ellenállás tekintetében intézkedő főszolgabírónak, illetve alispánnak, a kirendelt karhatalom költségei, egyéb fedezet híján, csaknem saját terhére hagyattak. 8. Feltétlenül mód nyújtandó a közigazgatási hatóságoknak arra, hogy a módosítandó 1876. évi XIII. t.-c. kereteiben megállapítandó s a vármegyék által a helyi és járási viszonyok figyelembevételével megalkotandó szabálvrende- leteikben megállapítandó cselédbérminimumok s az ugyanigy vidékenkint egységesen megszerkesztendő aratási szerződések feltételeinek mindkét fél részéről való betartását ellenőrizhessék s indokolt panaszok, ne csak a munkaadóknak a munkásokkal szemben, de viszont a munkások érdekében, a szabálytalanul eljáró s munkásai helyzetével jogtanul és törvénytelenül visszaélő munkaadóval szemben is, a törvén}-' szigorát éreztethessék. 9. Ezen égető kérdések megoldása érdekében pedig az ország gazdasági érdekképviseletei a legerőteljesebb állást foglaljanak s állas- foglalásuk támogatására a vidékükbeli törvényhozási tagokat külön is felkérjék és figyelmeztessék, addig is pedig, mig az országgyűlés normális müködhetését gátló okok fennállanak, TÁRCA. Anyám levele. Olvastam a versed. Csupa borús bánat! Édes fiam, lelkem, mért vágj olyan fáradt ? ! Olyan ifjú korban mért csügged a lelked ? Bánkódom miattad, fáj nekem a versed. Perzseli a szivem a te könnyezésed, Aggódom miattad, mert csak benned élek. Életem napfénye a te kacagásod, Sötét fellegárja bús elborulásod. Nem tudom, hogy merre szerezted a búdat? Hiszen olyan régen elszakadt az útad Gyermekkorod édes, boldog otthonától, Messzire vagy tőlem, idegenbe', távol, — Meg sem ölelhetlek, nem lehetek nálad, Sok gond tartja fogva a te hű anyádat, Csak a nagy féltésem járhat a nyomodba, Bem szűnő szerelmem minden nyomdokodba. Siratod az álmok gyors elsuhanását, Reményeid hűtlen szerteiramlását, — Hol van olyan ember, kit meg ne sebezne Soha a csalódás bánata., keserve ?! El-e olyan boldog, aki sohse sima ? S vágyait elérve szállana a sirba ?! Es akik e földön legszebb álmot látnak: Megtépett szárnyakkal leghamarabb járnak. Hiszek én tebenned. Fényes jövendődben. Meglásd fiam! úgy lesz, ahogy jövendöltem, Az én álmom nem csal. A te napod fölszáll, Vakitó sugárral hír, szerencse rád vár. Üdvödet könvörgi minden imádságom, Nincsen nagyobb kincsem nálad e világon. Nem ejti az Isten vágyamat a porba, Látlak még én téged boldog, büszke sorba ! Csak te ne csüggedjél! Mert panaszkodásod, Tőrszúrás szivemnek minden sóhajtásod; Bús versednek ríme szórakozás másnak, Am mélázó gondja: siralma anyádnak, ügy-e, hogy csak vers ez ?! Költői rímcsengés? 8 túlzott ugy-e benne bánat és merengés ?! Nyugtasd meg anyádat! Mondjad, hogy csak Aggódó szivemnek légy megnyugtatója! [nóta. De ha fiam, mégis megsebzett az élet, Valami nagy bánat ha gyötörne téged: Gyere haza lelkem ! gyere a szivemre ! Amint egykor régen, borulj keblemre! Pihend ki minálunk gondod, fáradalmad, Meglásd: megtalálod itthon a nyugalmad! Gyere haza lelkem ! meglásd: mily jó nálunk! Itthon fiam, téged szerelemmel várunk. KISS ARNOLD. Bizalmas levelek. Irta: Paul Ginisty. Albin Fortier nem kevéssé lepődött megy amikor a csengetés után pár pillanat múlva egy fiatal s diszkrét előkelőséggel öltözött hölgy jelent meg előtte. Elfogódottan lépett be s Fortier ur csodálkozva nézett a fiatal hölgyre, aki oly váratlanul jelent meg dolgozószobájában. A hölgy kétségb ’ esett tekintetet vetett maga körül, aztán egy kafosszékbe vetette magát s hangosan zokogni kezdett. Albin Fortier nem tudott hova lenni zavarában. Bár a női nem szépsége iránt nem érzett állandóan nagy vonzódást, ezúttal meglepte a fiatal hölgy bája, amelyet arcáról a könnyek sem tudtak elűzni, s mikor felemelte fátyolát, hogy zsebkendőjével felszántsa köny- nyeit, Fortier ur sokáig nézte a nő szép vonásait. A hölgy most felemelte szép fejét és igy szólt: — Bocsásson meg uram ! Amikor ide beléptem ismét, nem tudtam visszatartani könnyeimet . . . Szegény Richard . . . Oh, borzasztó szerencsétlenség ... Ez a tragikus vég! . . . Fortier ur nagyot sóhajtott, amikor eszébe jutott ä nehéz sebtől vérző halott, aki egy elHátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek, >
