Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-11-26 / 48. szám

2. TOLNAVARMEGYE. 1005 november 26.

társadalmi utón s a vármegyék utján iparkodjanak egységes szellemben az előtárt helyzet szanálását biztosítani, a célzott vármegyei szabályrendeletek megalkotásának szorgalmazásával.

Ezen egységes társadalmi cselekvésnek pedig véleményem szerint az arra leghivatottabb

O. M, G. E. kebeléből, mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központjából kell kiindulnia, ahonnan az egységes szabály- rendelet tervezeteket a cselédbér, címek, fizetések bérminimumának megállapítása végett, úgy az egységes aratószerződés mintákat mielőbb kidolgozottam a társtestületekhez küldeni, hogy ott a helyi viszonyokra átdolgozva ugyan, de mégis az egységesen megállapított vezérelvek figyelembevételével, e mintákhoz és egységesítéshez a vármegyék szankciója mielőbb szorgalmazható legyen.

. Addig is azonban, mig mindezen előmunkálatok keresztülvitelével, a további nyugodt együttműködés biztosítható — s különösen a fentiek figyelembevétele mellett egy minden tekintetben a rendkívüli viszonyokhoz illeszkedő általános sztrájktörvény megalkotható lesz, ajánlom úgy a gazdatársadalomnak, mint az illetékes hatósági tényezőknek is, a mai körülmények között lehetséges preventivák óvatos előkészítését és különösen tartalékmunkások készenlétben tartását a legközelebbi jövőre, mert érzem, tudom, hogy:

„Mégis mozog a föld!“

a magyar gazdát pedig, a nemzetköziek bujto- gatása s az idei elért sikerek folytán vérszemet kapott tömegek túlkapásai ellen, sem a Dunántúlban, sem az ország más vidékein védtelenül hagyni nem szabad.

Paur Ödön,

a .Veszprémvármegyei Gazdasási Egyesület“ ügyvezető titkára.

— A helyzet. A ,,passzív re sziszt encia“, melyet a koalíció hirdet, vígan folyik az ország jó részében. A vármegyék egy része visszatartja az önkéntesen fizetett adókat. A belügyminiszter rendeletéinek végrehajtását egymás után tagadják meg a törvényhatóságok és a koalíció szellemében működő alispánok. A király által kinevezett főispánok előtt elzárják a hivatalos helyiségeket. Az állásuktól felfüggesztett tisztviselők nem reagálnak a miniszter felfüggesztő rendeletéire, hanem azt a papírkosárba vetik. Mindez pedig a koalíció szerint a törvény nevében, az alkotmány védelmére és törvényes alapon történik. — Akár elitélje, akár pedig helyeselje valaki ezt az anar- hiát, annak tovább fajulnia nem szabad. Már

pedig a kormány, mint a tények bizonyítják, nem tud rendet és békét csinálni. A király kinevezési joga, a törvények és a hatóságok iránt való tisztelet mindinkább meglazul, oszlik, bomlik. Az állam végrehajtó hatalmát képviselő imparlamentáris kormány sem a megzavart parlamentáris életet, sem pedig a megtámadott állami jogrendet nem tudja helyreállítani. Balga reménység, hogy a Fejérváry kormány a. koalíció által teremtett mai helyzetben akár választások utján, akár más eszközökkel a békét és a rendet helyreállítani legyen képes.

VÁRMEGYE.

— Elvi jelentőségű határozatok. A katona- tiszti házassági óvadék után kivetett illeték törlendő, ha a házasság létre, nem jött. (Közig, bíróság 2353/902.) — Az árverési vevő csak azt az adót köteles megfizetni, mely az árverés után válik esedékessé. (Közig, bíróság 14,624/904.) — Az utcai hírlap elárusítók (rikkancsok) nem esnek

111. oszt. kereseti adó alá. (Közig, bíróság határozata.) — Korcsmában alkalmilag egybegyült 25—30 tagból álló társaság is gyülekezet. (Kúria 7659/1905.) — Hatósághoz intézett beadványban elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás nem nyilvános és igy a B. T. K. nem 262-ik, hanem 258-ik §-a alá esik. (Kúria 8114/905.) —Állam- vasúti hivatalnok közhivatalnok. Rágalmazás vagy becsületsértés esetén a sértett közhivatalnok indítványa magában foglalja a közvádlónak adahdó meghatalmazását. (Kúria'7695 1905.) — Aki mások élőt fenyegető ázik, de valaki ellen közvetlenül erőszakot vag}^ fenyegetést nem használ, csak közrend elleni kihágásban bűnös, j (Kúria 8672/905.) — Illetékesség megállapitcísa szempontjából a járásbirósági eljárásban a tárgyalás kitűzése helyettesíti a vádirat beadását.

I (Kúria 2439 905.) — Terhelt halála folytán történt megszüntetés esetén a felmerült költségeket a íomagánvádló nem. köteles megtéríteni, j (Temesvári tábla 2282/905.) — Artézi mukut- furrás csak külön igazolvány alapján gyakorolható. (Kereskedelemügyi miniszter 30340/905.) — A sertésekkel való házalás tilos. A házalás ezen neme alatt ily állatoknak községről-köz- ségre járva, vásáron kívül való eladogatása értendő. (Belügyminiszter 1568/905.) — Mező- gazdaságban alkalmazott, kizárólag a gazdaság részére dolgozó és iparigazolványnyal nem biró kovács, bognár és kömives az I. osztályú kereseti adó kivetése szempontjából gazdasági cselédnek tekintendő. (Közigazgatási biróság 506/905.

maamsmm «mksoewíi

hagyott vo’vsma szalmaágyán fekszik. Néhány köszöni.' tvzót. mondott, miközben egyet-mást kérdezett a hölgytől.

— Igen ! tál:;ban borzasztó — mondotta Fortier s úgy ér :zte, hogy szavai nem fejezik ki eléggé érzelmeit.

A fiatal hölgy ismét zokogásba tört ki, de összeszedte minden bátorságát.

Meg fogja bocsijtani eljárásomat, uram, ha egy vallomást mondok el önnek . . .

De amikor tekintető az Őszülő s lötyögős ruhába bujt emberre esett, a ti e pillanatban nagyon jelentéktelennek ti nt tö előtte, elhallgatott s csak röviden kére ezte tőle':

— Ön Richard bátyja :

— Igen Albin Fortier a nevem . . . akinek szerencséje van . . . akaróm mondani, akinek szerencséje van önnel beszélni . . . röviden . . .

A hölgy könnyei annyira zavarba hozták, hogy alig találta meg a kellő szavakat. Majd rendbe szedte szavait s azt mondotta, hogy ilyen öreg ember, mint ő, hamar zavarba jön, ha váratlan esemény éri.

— Sokkal idősebb voltam mint ő . . . Egészen más életmódot folytattunk. Ő inkább mű- vésztermészetü volt ... de én csak vidékies maradtam , . . nagyon szerettem őt ... Ez a borzasztó sürgöny ... a váratlan katasztrófa... Sok, sok szomorúságot okozott.

Szó nélkül nyújtotta felé kezét a hölgy.

— Tudom hogy Richard nagyon szerette önt . . . sokat beszélt az ő komoly és okos bátyjáról.

Elhallgatott azután egyfolytában beszélt:

— Meilleryné vagyok. . . . Meillery Márta.

Albin Fortier meghajtotta magát. Ez a

név semmit sem jelentett előtte, de már magában arra gondolt, hogy ez az idegen kifogja csikarni a bizalmát bár, látogatásának céljával még nem volt tisztában.

— Megtudtam, hogy Párisban vannak — szólt. Meylleryné — a szomorú kötelesség szól- litotta önt ide, amely Richard halálával felmerült s én felkerestem önt.

— Valóban két nap óta itt vagyok — szólt Fortier.

Meilleryné körülhorda tekintetét s ez a szoba, melyhez egykor kedves emlékek fűzték a szigorú rend által, amely most benne honolt, ridegen hatott reá. Szinte érezni vélte, hogy a halál vonult itt keresztül.

Megindultan emlékezett most vissza az utolsó találkára, amely két hónap előtt történt, amikor ő falura utazott. Idejött akkor is s Richard elhalmozta szeretetével s megígérte neki, hogy módját ejti, hogy láthassa őt távolléte ideje alatt is.

— Fia tudná — szólt az asszony —milyen borzasztó körülmény közt tudtam meg Richárd halálát 1 Azt gondoltam akkor, hogy meg fogok őrülni a fájdalomtól. Azon a napon

Múzeumi felolvasások.

A múlt vasárnapon Wösinsky Mór tudós apátplébános felolvasási ciklusát «Az ember származása* címen folytatta.

Mielőtt ezen rendkívül tanulságos és érdekes felolvasás vázlatát adnok, szükségesnek tartunk, egy-két megjegyzést. tenni. Sajnálattal látjuk ugyanis, hogy a közönség e felolvasásokat nagyon gyéren látogatja. E körülmény a felolvasókat — nagy fáradságot igénylő — tanulmányaik elkészítésére nem serkentheti. Fölöslegesnek tartjuk ezen felolvasások hasznos voltát fejtegetni, de azon esetben, ha a közönség továbbra is ilyen kevés érdeklődést tanúsítana, a Muzeümegylet a felolvasásokat be fogja szüntetni. Reméljük azonban, hogy a közönség nem ejti el e szép eszmét s azon lesz, hogy a Wosinskg által lelkesedéssel felkarolt és nagy fáradsággal létrehozott intézmény fenmara- dását mind számosabb megjelenésével továbbra lehetővé tegye.

Több oldalról jövő kívánságnak megfele- . lőleg a felolvasások ezentúl este 8 órakor kezdődnek.

A legközelebbi felolvasás dec. 3-án lesz. Ez alkalommal az Uránia „A Rajna és az Al- pesek“ c. darabja kerül felolvasásra. — Dec. 17-én pedig Ács Lipót főgináziumi tanár „Raffael Santi és korának“ művészeti viszonyairól olvas fel.

Az első felolvasásnak— hogy honnan származik a világ — folytatása gyanánt, a folyó hó

19-én megtartott második felolvasásában azt a kérdést fejtegette Wösinsky, hogy honnan származik az élet.

E kérdésnek első sorban historikumát adta. A keresztény világnak nézetét, azután a a 18-ik századtól Lamarck és Darvin tanát ismertetve, bővebben a Darvin tanának cáfolatát adta. Kimutatta képekben az ember és majom közötti óriási különbséget, mely első sorban a testi alkata és csontváza között fölmerül. Feltüntette azután ezen testi különbségeken kívül az emberi lélek és az állati párának a külön- bözetét. Első sorban az ember azon képességeit is, melyeknek nyoma sincs meg az állatoknál. Ezek 1. A tanulásra való képesség ; 2. az emberiség előrehaladása a szellemi fejlődés terén összehasonlítva az állatéval, mely változatlan. 3. A beszéd és Írás, melyeknek nyoma sincsen az állatoknál. 4. Az önuralom,' önelhatározás és 5. a vallás, aminek az állatnál szintén I soha sincsen nyoma.

Az állat hasonló körülmények között min- i dig ugyanazt teszi, mindent mindig természetvendégeink voltak a villánkban. Sokan voltunk. Künn ültünk a terraszon s vígan nevetgéltünk. Gyönyörű idő volt, az est lassan szállt alá. . . . Már nem is emlékszem, minő összefüggéstelen dolgokról folyt a beszélgetés. Az egyik ur egy újságot vett elő, amelynek a cimszalagja még fel sem volt szakítva. . . . Azután sétát tettünk a kertben s mire visszatértünk megérkezett a levélhordó. ... A levelek átfutása után újból a kezébe vette az újságot. Átfutotta tekintetével az első oldalakat.

— Semmi — semmi szólt közönyösen. — De mégis, ismét automobil szerencsétlenség! Az ördögbe is! Komoly eset. Az automobil ki akart térni egy kocsi elől s egy falnak íitődött. . . . Két áldozata van a szerencsétlenségnek. ... A mechanikus súlyosan megsebesült s egy Richard Fortier nevű ur szörnyet halt. ..

— Richard Fortier? — szólt egy másik. Nem ösmerem ezt a nevet.

— De igen — erősítette egy harmadik s cigarettára gyújtott. — Azt hiszem ugyanazon klubbnak voltunk a tagjai.

A férjem is közelebb jött. — Ő is ismerte Richardot. Többször találkozott is vele.

— Fortier? Fortier ? szegény fickó ! — szólt közönyösen s egy szál virágot tűzött a gomblyukába. — De mi lesz az ebéddel ? Éhen halunk.

V