Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-02-05 / 6. szám
XV. évfolyam. 6. szám. / Szekszárd, 1905. február 5. Előfizetési ár: Egész évre . ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg jeleli minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon. Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon - szám 18. — Kiadóhivatali telefon - szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főruunkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY.-----------------------------------Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. A kibontakozás. — lk. Abban a politikai káoszban, amely a képviselőválasztások meglepő eredménye óta mindinkább tért foglal, keressük mi is a megnyugtató és a szerintünk egyedül helyes megoldáshoz vezető kiutat. Nincsen helye a taktikázásnak és nincsen célja a szürke opportunizmusnak, amelynek kedvéért már annyi áldozatot hoztunk. Egyedül a szigorú alkotmányosság szabályainak és a parlamentarizmus irányelveinek betartásával remélhető a válságból való sikeres kibontakozás. Az alkotmányosság és parlamentarizmus nevében követeltük mindig — a: obstrukció elítélésével a többség jogainak szabad érvényesülését. Ehhez az állásponthoz és elvhez nem lehetünk hűtlenek csupán azért; mert ezúttal nem a szabadelvüpárté a többség\ Minden jognak forrása a nemzet. Ezt a jogelvet hirdette a király hozzájárulásával a kilences bizottság elaboratuma alapján a szabadelvüpárt. Ez különben sarktétele a magyar köz- jognak és a magyar alkotmánynak. Ezzel a jelszóval indult a szabadelvüpárt és a király, midőn döntésre hivta fel a nemzetet, a választásokba. Ha igazságot szolgált ez a jelszó január 26-ika előtt, akkor igazság marad ez akkor is, ha ez nem a szabadelvüpártnak kedvez. A nemzet többsége a szövetkezett ellenzék o mellett foglalt állást, ez a választások megdönthetetlen eredménye. A szövetkezett ellenzéknek tehát joga és kötelessége egyaránt, hogy a nemzet Ítéletéből a konzekvenciákat levonja. Alkotmányos és parlamentáris felfogás szerint ez a konzekvencia csak két irányban érvényesülhet szabadon, helyesen és korrektül. Az egyik az, hogy a szövetkezett ellenzékből kell a kormányt megalakítani, a másik pedig az, hogy a szabadelvüpártnak, mint kisebbségnek, ellenzékbe kell mennie. A koalíciós kormányt a disszidenseknek kell a függetlenségi párttal együtt megalkotni. A 67-es alap nem lehet akadálya a koalíciós kormány megalakulásának. Az Andrássyak hűségesen ragaszkodnak a 67-es alaphoz, amelyet a Kossuthpárt túlnyomó többsége szintén nem akarhat sutba dobni, hanem arra ráállva óhajt továbbépíteni és akarja az állami berendezkedés munkáját folytatni. Hisz az utóbbi évek politikájának ütköző pontja éppen az volt, hogy a Kossuthpárt és az abban most helyet foglaló Appo- nyiék a 67-es alap és Deák Ferenc szelleme igazi letéteményeseinek vallották magukat, ők hirdették, hogy a szabadelvüpárt meghamisította a 6j-es alapot, hogy abba még igen sok nemzeti tartalmat lehetne önteni, hogy a 67-es kiegyezést — az alap váltó zatlan fentartásával — fokozatosan lehet és kell fejleszteni. íme a nemzet elhatározásából itt az alkalom és a mód ezt a programmot nem csak merő negacióképen felállítani, amit olcsó szerrel és szép szavakkal megtenni nem nehéz, hanem kormány képessé is tenni és az igéket s Ígéreteket megvalósítani. Az önálló vámterület és különösen az önálló hadsereg eszméje most egyelőre minden reális politikus előtt úgyis utópia és a függetlenségi párt nem esik az elvieladás zátonyába, ha ezidőszerint eláll emeprogramm- pontok gyakorlati keresztülvitelének gondolatától, nem akarva kitenni a konszolidált viszonyokra utalt országot semmiféle megrázkódtatásnak, hogy, számolva az adott viszonyokkal, rombolás nélkül építhessen. 0 fe’sége, mint legalkotmányosabb király, bizonyára nem fog kitérni a kormány zásból most jogosan részt kérő legnagyobb országgyűlést pártvezérének, Kossuth Ferencnek meghallgatása elől. Kossuth Ferenc és pártja dinasztikus érzelmüek és hűséges alattvalói a koronás királynak, sértés volna tehát, ha a vezért mellőznék és meg nem hallgatnák. Azt a gondolatot, hogy a kisebbségben maradt szabadelvüpárt a 67-es pártok koalíciójával tegyen szert többségre és alakítson kormányt, nem tartjuk szerencsésnek, mert ha ilyen módon összetákolva sikerülne is valahogyan többséget alkotnia, huzamosabb fennállásra nem számíthatna, mert az alig néhány taggal kisebb ellenzék kénye-kedve szerint mindenkor megbuktathatná'. Csak ideig-óráig tartó, tengő-lengő kormányzás képzelhető a kisebbségben levő szabadelvüpárt és a többi 67-es párt egyesüléséből. Ennek különben komoly és lényeges akadálya a szintén 67-es alapon álló néppárt, melylyel a szabadelvüpárt, ha szabadelvű akar maradni, nem fuzionálhat. A néppárt csak önmagához marad következetes. amidőn azt hirdeti, hogy a szabadelvüpártnak »feltámasztásához nem nyújt segédkezet«, mert továbbra is minden fajta liberális állampolitika ellen foglal állást. A szabadelvüpárt bűnbe esnék és hűtlen lenne hagyományaihoz, ha azért, hogy kormányképes párt maradhasson és a néppártot megnyerhesse, a szabadelvű politikáról lemondana. A szabadelvű és nemzeti politika Magyar- országon ikertestvérek. Aki megtagadja és elárulja az egyiket, az nem követheti a másikat. A néppártnak a szabadelvüpártba való beolvadása és befogadása mind a két párt tradíciói és vallott elvei alapján erkölcsi lehetetlenség, — ilyen körülmények között tehát a 6/-es alapon álló pártoknak a szabad- elvüpárttal élén való egyesülése kizártnak tekinthető. A szabadelvüpártnak erkölcsi és parlamentáris kötelessége az adott körülmények között, hogy mint kisebbség az ellenzékre menjen. A 150 tagból álló szabadelvüpárt kvalitatív és kvantitatív igen tekintélyes párt és ellenzék lesz. Meg kell mutatnia ország-világ előtt, hogy távol a »húsos fazekak«-tó\ nem a puszta hatalomért küzd, hanem önzetlenül rója le és híven teljesiti kötelességét az ország iránt. Meg kell mutatnia, hogyan fest egy elvi alapokon álló, nemzeti és szabadelvű politikát követő, önérzetes, tisztes ellenzék. Esz mékkel és nem handa-bandákkal termékenyíti majd a politikai életet. Védenie kell a közjogi alapot, őrt kell állania az igazán demokratikus, szabadelvű és nemzeti politika mellett, gondoskodnia kell a parlament tekintélyének és munkaképességének helyreállításáról. A szabadelvüpártnak az ellenzéki padokon komolyan és lelkiismeretesen kell a politikai és kormányzati ellenőrzést gyakorolnia. Nem szabad személyes politikát követnie. Ha az alakulandó uj kormány a szabadelvű és közjogi haladás elveit hirdeti és követi majd — a szabadelvüpártnak nem lesz oka az ellentállásra, mert nevetséges volna csupán kormánybuktatás céljából ellenzékies- kedni. Azonban, ha a nemzeti és szabadelvű politika igényeit az uj kormány nem teljesítené, a szabadelvüpártra erélyes munka vár az ellenzéken. A bonyodalmas és válságos helyzetből egyedül az a kibontakozás vezethet eredményre — minden egyéb csak céltalan toldás- foldás marad — ha a nemzeti akaratot, félretéve minden politikai és személyes becsvágyat, föltétlenül respektáljuk, ha a nemzet Ítéletét végrehajtjuk. A megfelebbezhetetlen ítélet és a kétszer kettő szerint pedig a szövetkezett ellenzék jutott többségre, a szabadelvüpárt pedig kisebbségben maradt. A kisebbségnek az ellenzéken — a többségnek a kormányon van a helye. _ _ VÁRMEGYE. _____ Ba rtal Béla cs. és kir. kamarás Tolnavármegye alispánjához a következő levelet intézte: Nagyságos a'ispán ur! Politikai Coriolánok • és ParriciJák, mint az obst'ukczió dikt (torának vak eszközei, rombadöntöt- ték D ák Ferencz és Andrássy Gyula nagy müvét, melynek előkészítésében és létesítésében megyénk nagy fiainak oly nagy érdeme volt. Rávezették kis nemzetünket a nemzetközi és gazdasági izoláczió végzetteljes útjára, mely a gazdasági önállóság hazug jelszava alatt ma a világvers-ny imperiális korszakában, csak a magyar gazdaosztálynak a nemzetközi töke általi teljes és végleges expropri- ádóját jelenti. Én annak a magyar gazdaosztálynak elpusztításában, melyhez eleim is, magam is testtel-lélek- kel tartoztunk, bármi y hangzatos jelszavak alatt történjék is ez, iésztvenni, s azokkal, akik erre a gyászos munkára elvakultan vállalkoznak, abban a teremben, melyben egykoron Bezerédj István és Barrtal György működtek, — még a megyei élet szerény ügykörében is — együtt dolgozni nem tudok, nem akarok és nem fogok Bejelentem tehát az állandó választmányi tagságról való végleges lemondásomat. Vagyok hazafiui ödvözlettel Bartal Béla. Váimegyei közéletünk eme illusztris tagjának, elhatározásáról, hogy megyei életünktől, melynek eddig annyin hasznos és szántó tevő tagja és önzetlen tevékeny, szerepvivője volt, visszavonulni készül, bizonyára pártkülönbség nélkül ő-zinte sajnálkozással értesül a vármegye közönsége. Reméljük azonban, hogy ez nem volt az utolsó szó és Bartal Béla megyei közügyeink érdekében még meg fogja változtatni elhatározását. Éppen a gazdaosztály iránt érzett meleg szeretete kissé pesszi- misztikussá teszi Bartal Béla felfogását és mi azt hisszük, hogy nem olyan fekete az ördög, mint azt festik. Bármiként alakuljon is ki a politikai helyzet,
