Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-02-05 / 6. szám

XV. évfolyam. 6. szám. / Szekszárd, 1905. február 5. Előfizetési ár: Egész évre . ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg jeleli minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon. Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon - szám 18. — Kiadóhivatali telefon - szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főruunkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY.-----------------------------------­Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. A kibontakozás. — lk. Abban a politikai káoszban, amely a képviselőválasztások meglepő eredménye óta mindinkább tért foglal, keressük mi is a megnyugtató és a szerintünk egyedül he­lyes megoldáshoz vezető kiutat. Nincsen helye a taktikázásnak és nincsen célja a szürke opportunizmusnak, amelynek kedvéért már annyi áldozatot hoztunk. Egyedül a szigorú alkotmányosság szabályainak és a parlamen­tarizmus irányelveinek betartásával remél­hető a válságból való sikeres kibontakozás. Az alkotmányosság és parlamentarizmus ne­vében követeltük mindig — a: obstrukció elítélésével a többség jogainak szabad érvényesülését. Ehhez az állásponthoz és elv­hez nem lehetünk hűtlenek csupán azért; mert ezúttal nem a szabadelvüpárté a többség\ Minden jognak forrása a nemzet. Ezt a jogelvet hirdette a király hozzá­járulásával a kilences bizottság elaboratuma alapján a szabadelvüpárt. Ez különben sarktétele a magyar köz- jognak és a magyar alkotmánynak. Ezzel a jelszóval indult a szabadelvü­párt és a király, midőn döntésre hivta fel a nemzetet, a választásokba. Ha igazságot szolgált ez a jelszó január 26-ika előtt, akkor igazság marad ez akkor is, ha ez nem a szabadelvüpártnak kedvez. A nemzet többsége a szövetkezett ellenzék o mellett foglalt állást, ez a választások meg­dönthetetlen eredménye. A szövetkezett ellenzéknek tehát joga és kötelessége egyaránt, hogy a nemzet Íté­letéből a konzekvenciákat levonja. Alkotmányos és parlamentáris felfogás szerint ez a konzekvencia csak két irányban érvényesülhet szabadon, helyesen és korrektül. Az egyik az, hogy a szövetkezett ellen­zékből kell a kormányt megalakítani, a másik pedig az, hogy a szabadelvüpártnak, mint kisebbségnek, ellenzékbe kell mennie. A koalíciós kormányt a disszidenseknek kell a függetlenségi párttal együtt meg­alkotni. A 67-es alap nem lehet akadálya a koalíciós kormány megalakulásának. Az Andrássyak hűségesen ragaszkodnak a 67-es alaphoz, amelyet a Kossuthpárt túlnyomó többsége szintén nem akarhat sutba dobni, hanem arra ráállva óhajt továbbépíteni és akarja az állami berendezkedés munkáját folytatni. Hisz az utóbbi évek politikájának ütköző pontja éppen az volt, hogy a Kossuth­párt és az abban most helyet foglaló Appo- nyiék a 67-es alap és Deák Ferenc szelleme igazi letéteményeseinek vallották magukat, ők hirdették, hogy a szabadelvüpárt meg­hamisította a 6j-es alapot, hogy abba még igen sok nemzeti tartalmat lehetne önteni, hogy a 67-es kiegyezést — az alap váltó zatlan fentartásával — fokozatosan lehet és kell fejleszteni. íme a nemzet elhatározásából itt az alkalom és a mód ezt a programmot nem csak merő negacióképen felállítani, amit olcsó szerrel és szép szavakkal megtenni nem nehéz, hanem kormány képessé is tenni és az igéket s Ígéreteket megvalósítani. Az önálló vámterület és különösen az önálló hadsereg eszméje most egyelőre min­den reális politikus előtt úgyis utópia és a függetlenségi párt nem esik az elvieladás zátonyába, ha ezidőszerint eláll emeprogramm- pontok gyakorlati keresztülvitelének gondo­latától, nem akarva kitenni a konszolidált viszonyokra utalt országot semmiféle meg­rázkódtatásnak, hogy, számolva az adott viszonyokkal, rombolás nélkül építhessen. 0 fe’sége, mint legalkotmányosabb ki­rály, bizonyára nem fog kitérni a kormány zásból most jogosan részt kérő legnagyobb országgyűlést pártvezérének, Kossuth Ferenc­nek meghallgatása elől. Kossuth Ferenc és pártja dinasztikus érzelmüek és hűséges alatt­valói a koronás királynak, sértés volna te­hát, ha a vezért mellőznék és meg nem hallgatnák. Azt a gondolatot, hogy a kisebbségben maradt szabadelvüpárt a 67-es pártok koalí­ciójával tegyen szert többségre és alakítson kormányt, nem tartjuk szerencsésnek, mert ha ilyen módon összetákolva sikerülne is va­lahogyan többséget alkotnia, huzamosabb fennállásra nem számíthatna, mert az alig néhány taggal kisebb ellenzék kénye-kedve szerint mindenkor megbuktathatná'. Csak ideig-óráig tartó, tengő-lengő kor­mányzás képzelhető a kisebbségben levő szabadelvüpárt és a többi 67-es párt egye­süléséből. Ennek különben komoly és lénye­ges akadálya a szintén 67-es alapon álló néppárt, melylyel a szabadelvüpárt, ha sza­badelvű akar maradni, nem fuzionálhat. A néppárt csak önmagához marad kö­vetkezetes. amidőn azt hirdeti, hogy a sza­badelvüpártnak »feltámasztásához nem nyújt segédkezet«, mert továbbra is minden fajta liberális állampolitika ellen foglal állást. A szabadelvüpárt bűnbe esnék és hűtlen lenne hagyományaihoz, ha azért, hogy kormány­képes párt maradhasson és a néppártot meg­nyerhesse, a szabadelvű politikáról lemondana. A szabadelvű és nemzeti politika Magyar- országon ikertestvérek. Aki megtagadja és elárulja az egyiket, az nem követheti a másikat. A néppártnak a szabadelvüpártba való beolvadása és befogadása mind a két párt tradíciói és vallott elvei alapján erkölcsi le­hetetlenség, — ilyen körülmények között te­hát a 6/-es alapon álló pártoknak a szabad- elvüpárttal élén való egyesülése kizártnak tekinthető. A szabadelvüpártnak erkölcsi és parla­mentáris kötelessége az adott körülmények között, hogy mint kisebbség az ellenzékre menjen. A 150 tagból álló szabadelvüpárt kva­litatív és kvantitatív igen tekintélyes párt és ellenzék lesz. Meg kell mutatnia ország-világ előtt, hogy távol a »húsos fazekak«-tó\ nem a puszta hatalomért küzd, hanem önzetlenül rója le és híven teljesiti kötelességét az ország iránt. Meg kell mutatnia, hogyan fest egy elvi alapokon álló, nemzeti és szabadelvű po­litikát követő, önérzetes, tisztes ellenzék. Esz mékkel és nem handa-bandákkal termékenyíti majd a politikai életet. Védenie kell a közjogi alapot, őrt kell állania az igazán demokratikus, szabadelvű és nemzeti politika mellett, gondoskodnia kell a parlament tekintélyének és munkaké­pességének helyreállításáról. A szabadelvüpártnak az ellenzéki pado­kon komolyan és lelkiismeretesen kell a poli­tikai és kormányzati ellenőrzést gyakorolnia. Nem szabad személyes politikát követnie. Ha az alakulandó uj kormány a szabad­elvű és közjogi haladás elveit hirdeti és kö­veti majd — a szabadelvüpártnak nem lesz oka az ellentállásra, mert nevetséges volna csupán kormánybuktatás céljából ellenzékies- kedni. Azonban, ha a nemzeti és szabadelvű politika igényeit az uj kormány nem teljesí­tené, a szabadelvüpártra erélyes munka vár az ellenzéken. A bonyodalmas és válságos helyzetből egyedül az a kibontakozás vezethet ered­ményre — minden egyéb csak céltalan toldás- foldás marad — ha a nemzeti akaratot, félretéve minden politikai és személyes becs­vágyat, föltétlenül respektáljuk, ha a nemzet Ítéletét végrehajtjuk. A megfelebbezhetetlen ítélet és a két­szer kettő szerint pedig a szövetkezett ellen­zék jutott többségre, a szabadelvüpárt pe­dig kisebbségben maradt. A kisebbségnek az ellenzéken — a többségnek a kormányon van a helye. _ _ VÁRMEGYE. _____ Ba rtal Béla cs. és kir. kamarás Tolnavár­megye alispánjához a következő levelet intézte: Nagyságos a'ispán ur! Politikai Coriolánok • és ParriciJák, mint az obst'ukczió dikt (torának vak eszközei, rombadöntöt- ték D ák Ferencz és Andrássy Gyula nagy müvét, melynek előkészítésében és létesítésében megyénk nagy fiainak oly nagy érdeme volt. Rávezették kis nemzetünket a nemzetközi és gazdasági izoláczió végzetteljes útjára, mely a gazdasági önállóság hazug jelszava alatt ma a világvers-ny imperiális korszakában, csak a magyar gazdaosztálynak a nemzetközi töke általi teljes és végleges expropri- ádóját jelenti. Én annak a magyar gazdaosztálynak elpusz­tításában, melyhez eleim is, magam is testtel-lélek- kel tartoztunk, bármi y hangzatos jelszavak alatt történjék is ez, iésztvenni, s azokkal, akik erre a gyászos munkára elvakultan vállalkoznak, abban a teremben, melyben egykoron Bezerédj István és Barrtal György működtek, — még a megyei élet szerény ügykörében is — együtt dolgozni nem tu­dok, nem akarok és nem fogok Bejelentem tehát az állandó választmányi tagságról való végleges lemondásomat. Vagyok hazafiui ödvözlettel Bartal Béla. Váimegyei közéletünk eme illusztris tagjának, elhatározásáról, hogy megyei életünktől, melynek eddig annyin hasznos és szántó tevő tagja és ön­zetlen tevékeny, szerepvivője volt, visszavonulni ké­szül, bizonyára pártkülönbség nélkül ő-zinte saj­nálkozással értesül a vármegye közönsége. Remél­jük azonban, hogy ez nem volt az utolsó szó és Bartal Béla megyei közügyeink érdekében még meg fogja változtatni elhatározását. Éppen a gazda­osztály iránt érzett meleg szeretete kissé pesszi- misztikussá teszi Bartal Béla felfogását és mi azt hisszük, hogy nem olyan fekete az ördög, mint azt festik. Bármiként alakuljon is ki a politikai helyzet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom