Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-02-05 / 6. szám

2.

TOLIBA V AlvMEGYK

olyan irányzatnak érvényesülése, mely a magyar gazdaközönség érdekeit szem elől tévesztené és el- hanyagolná; el nem képzelhető. A vármegye biz. tagjainak túlnyomó többsége a 67-es irány híveinek a táborába tartozik és a változott politikai konstellációk közepette Bartal Béla ur az ő hazafias célzatok által sugalt törekvéseit nem a passiv ressis- tencia alapján, hanem az ő további aktiv közreműködésével valósíthatja meg leginkább. Es ha az ő, mindenkor a gazdaközönség érdekeit melegen felkaroló irányzatának hívei mindinkább kevesbednek, akkor annál nagyobb szükség lesz Bartal Bélának értékes munkásságára a jövőben.

— Elvi jelentőségű határozatok. Aki a perben hamis okiratot használ és azt eskü alatt a perben valónak állitja, csak okirathamisitásban bűnös. -- Kuruzslásból beállott halál esetén a kuruzsló gondatlanság miatt büntetőjogilag felelős. — Kártalanitdst csak az igényelhet, akinek irányában az eljárást a bíróság megszüntette. — Építkezésnél előfordult balesetért büntetőjogiig felelős az építkezés folytatását elrendelő, habár ő az építkezés vezetésével mást bizott meg. (Curia 1690/1904. sz. határozata.) — Aki szerződés megkötésénél a szerződő másik felet, a szerződés tartalmára nézve tévedésbe ejti, a szerződés aláíratása által nem magánokirathamisitást, hanem csalást követ el. (Curia 10,238/1904. sz. h.) — A magyar államvas utak alkalmazottai, ha a szolgálatot megtagadják, hivatali véiséget követnek el. Az a körülmény, hogy valaki magát közhivatalnoknak nem tartja, nem zárja ki hivatali vétségben való bűnösnek kimondását. (Curia 10,455/904. sz. határozata.)

KÖZSÉGI ÜGYEK.

A Simonmajor községhez tartozó középmajor pusztán a veszettség megállapitta+ott. — Lengyel községben a lépfene szórványos jelleggel fellépett. — Ujdombováron a sertésvész a külterületen szórványos jelleggel megállapittatott. — Gindlicsalád községben a sertésvész, melyben 133 drb sertés elhullott, megszűnt. — Gerjen községben a szórványos jellegű sertésvész, melynek 386 drb állat esett áldozatául, megszűnt. — Kisszékely községben a Haumann János lemondása folytán megüresedett bírói állársa Harcsa János esküdt, ennek helyébe pedig ifj. Szontheimer Péter választatott meg. — Várong községben a száj- és körömfájás megszűnt.

HÍREK.

— Személyi hir. gróf Apponyi Géza főrendiházi tag a pécsi kath. kör január hó 29-én megtartott közgyűlésén elnökölt, mely alkalomból újból a kör elnökévé választották.

— Uj műszaki tanácsos. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Podhoránszky Géza kir. főmérnököt, a tolnamegyei állam- épitészeti hivatal főnökét műszaki tanácsossá nevez e ki. Podhoránszky rövid ittmüködése alatt hivatala ügyeinek szakavatott és buzgó vezetésével és a vármegyei úthálózat küszöbön álló nagy arányú kiépítésének tervezési és előkészületi munkálataival beigazolta, hogy a szép előléptetésre minden irányban teljesen rászolgált. Műszaki tanácsossá történt kinevezése általános rokonszenvvel találkozik.

— Felmentett anyakönyvvezetők. A bel ügyminiszter Kring Gyulát az udvardii, Kovách Andort a pálfai anyakönyvvezető helyettesi tisztségtől fölmentette.

— Wosinszky Mór tudós apátunknak emlékbeszéde, melyet múlt év november havában a Tudományos Akadémia megbízásából Bertrand Sándor hírneves régész fölött az Akadémia összes ülésén tartott, most jelent meg a Tudományos Akadémia kiadványában.

— Pénzügyi palota Szekszárdon.

A m. kir. pénzügyminisztérium az ügy tanulmányozása végett Szekszárdra kiküldött osztálytanácsosnak jelentése alapján már elvileg eldöntötte, hogy az összes pénzügyi hivatalok elhelyezésére beérkezett ajánlatok közül az özv. Dicenty Gyulánéét fogadja el. A pénzügyminisztérium döntését igen szerencsésnek tartjuk, mert ily módon a város központján és legélénkebb forgalmi helyén, a Garay-téren levő Dicenty-féle ház telkén felépítendő nagy bérházban helyeztetnek el a kir. pénzügyigazgatóság, a kir. adóhivatal, a számvevőség és a pénzügyőrség, aminek abból a szempontból, hogy városunk központjában egy szép uj palota épül, szintén csak örülhetünk. Az építést, mint halljuk, még a tavaszszal megkezdik. A terveket Dicenty László műépítész készítette.

— Kinevezés. A mázai állami elemi népiskolához tanítónőül Maximovics Blanka kisasszony neveztetett ki.

Í9u5. február 5.

— Értsük meg egymást. Ez a cime annak a nyilatkozatnak, melyet Szabó Károly alsónyéki ref. lelkész, volt függetlenségi képviselőjelölt a szekszárdi kerületben, pár nappal a választás után szétküldött. Ebben a nyilatkozatban Szabó Károly részletesen fejtegeti az ö felléptetésének történetét és azokat az okokat, melyek őt az utolsó órákban a jelöltség elfogadására indították. Az egész kérdés inkább csak belső ügye a függetlenségi pártnak, azért mi abba bele nem avatkozunk. Abban Szabó Károlynak minden esetre föltételenül igazat adunk, hogy a felekezeti kérdést a képviselőválasztásba belevinni nem volna helyes és a szekszárdi kerület felvilágosult és józan választóközönsége már a múltban bebizonyította, hogy politikai elvek, nem pedig felekezeti jelszavak után indul. Igám van a nyilatkozatnak, amidőn igen okosan azt mondja, hogy ,,imádja mindenki meggyőződése szerint Istenét, szeresse egyházát, amelyhez tartozik, ragaszkodjék törhetlenül annak hitelveihez, de ne vigyük ki a közéletbe, a politikai küzdőtérre a felekezetieskedést, mert akkor gyújtó kanóczot dobunk a tátsadalmi béke templomába s ez oly bűn, amely büntetés nélkül nem marad.“

— Eljegyzések. Farkas Síndor- a »Phönix« bizto-itó társulat budapesti főtisztviselője eljegyezte Fron Mari ka kisasszonyt, Fron Sámuel szekszárdi kereskedő, köztiszteletben álló polgártársunk leányát. — Foszoru József szekszárdi kereskedő jegyet váltott Foszoru Annuskával.

— Tanítói állások betöltése. A Leopold Miksa távoztával megürült kajmádi tanítói állásra ifjú Szécsi Istvánt, Magyarkeszire Tolnai Bélát, a szemcsédi községi tanítói állásra pedig Ludwigh Blankát választották meg rendes tanitókul illetve tanitónőkül.

— Előléptetés. Lakos Adolf ideiglenes kir. s. mérnököt a tolnamegyei államépité-zeti hivatalhoz valóságos kir. s. mérnökké nevezték ki.

— Ösztöndíj adományozás. A szekszárdi takarékpénztár igazgatósága által a szekszárdi áll. főgimnázium szegéuysorsu, jóviseletü és szorgalmas tanulója részére tett ösztöndíj alapítvány 80 korona évi kamatát az igazgatóság — a tanári testület ajánlatára — egyhangúlag Fáiméin János IV. oszt. gimnáziumi tanulónak, Fálmcm Károly szekszárd belvárosi tanító fiának adományozta.

— Adományok a szekszárdi népkonyhára.

A népkonyhára adakoztak: Holub Jánosné Szekszárd 4 liter zsir. ToLiamegyei takarék- és hitelbank Szekszárd 20 korona. Morvay Jakab Miszla 4 kor. — Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Szekszárd, 1905. évi február hó 4-én. Beze- r é d j Pál s. k.

— Nem, köszönöm, ma semmit — mondta a leány, amre aztán a férfiak közül fölszólalt egy kicsi, őszes, félvállas ember:

— Mi baja magának? Beteg?

— Dehogy Kunz bácsi, csak nem vagyok

éhes.

— Hát későn ebédelt? — kérdezte a kis

öreg.

— Igen. Vendégek voltak. Azért is késtem eh

Ezt lehajtott fejjel mondta, hogy ne vegyék észre az arczán, hogy hazudott. Egy órakor már készen volt az ebéddel és attól fogva egy gummi- kerekü bérkocsiban ült, amiben kívüle még egy férfiú is volt. Az eső esett, a kocsi pedig ott száguldott velük a népligetben, ahol egy árva lélek sem volt látható. Szegény leány mégis úgy félt, hogy szinte lázt kapóit a gondolattól, hogy valaki megláthatja. Szerencsére nem látta senki. A kocsi kis mellékutczákon elhozta míjdnem egészen a hivataláig. Kiugrott, felszaladt a lépcsőkön és mentve volt.

Most azonban levelet kell írnia annak a férfinak, nehogy valami rosszat gondoljon felőle. Levelet kell irni, egy okos levelet. De nem tudta, hogy szólítsa meg a férfit, akit négyszer-ötször látott, akivel ma beszélt elősször, miután az vagy három levelet küldött neki a házmesterük által. Annál fogva, hogy a kocsiban kétszer megcsókolta a kezét - egyszer a csuklóján, a keztyü fölött, egyszer meg a tenyerén, a gombok alatt — úgy vélte némileg közel állnak egymáshoz. De mégsem tudott kitalálni semmi alkalmasabb megszólítást, mint: «Tisztelet Gram!» és azért ezzel kezdte. És folytatta igy :

i

TARC A.

G-oethe-forditas.

— DÓCZI LAJOSTÓL. Változás.

Kavicsos patak árján elringat a hullám,

S odatárt kebelemre kizelgve simulván Csókjával üdít az erőteli nedv ;

Aztán lesietve elhágy csapodáran.

De ime nyomában már mást hoz az áram.

S szép váltakozásban megújul e kedv.

S te mégis e drága örömteli élet Múló idejét henye búra fecsérled,

A miért egy igéző leányka hamis?

Idézd fel a múlt kéjt, hívd a jövendőt!

Ha isteni kéj volt, ölelni az elsőt,

Hidd, isteni kéjt hoz a második is.

Kocsi.

— Irta: Erdős Renée. —

Három óra után húsz perczczel érkezett meg a hivatalába.

Kívüle még két gépirókisasszony és vagy nyolez férfi-hivatalnok volt a nagy hivatalszobában.

Ezek most mind dermedt csodálkozással néztek rá.

Soha az öt év alatt eiő nem fordult, hogy megkésett volna. Ma először. És húsz perccel — ez valami nagyon rendkívüli dolog volt, mem tudták mire vélni.

Amint belépett, tiz hang kiáltotta felé kórusban.

— Mi történt?

— Semmi — felelte tetetett közönyösséggel.

De meglátszott rajta, hogy izgatott piros

volt, alig tudott lélegzetű Mikor a kabá'káját levetette magáról, a kezei úgy reszkettek, hogy alig birta felakasztani a fogasra :

— Talán menyasszony lett?

— Dehogy —. felelte — semmi kérem.-Egyszer megkéshet az ember.

Felhúzta a vászonkézelőket, egy kicsit igazgatott a haján, a kis kézitükörbe lopva belenézett, aztán leült az asztalhoz könyvei közé.

A többiek egy ideig nézegették még, de aztán nem törődtek vele. A megnyirt, rendes, részben kopasz, részben őszülő fejek a könyvek fölé hajoltak, szinte alázatosan, mintha a számok, amiket beírtak és összeadtak, külön is megkívántak volna egy kis hódolatot. „

A megkésett hivatalnok kisasszony is dolgozott, de többször fölemelte a fejét, nyugtalanul nézett szét a többieken és egy párszor behunyta a szemét.

Körülbelül félótig szófián csendben folyt a munka. Akkor bejött Ferencz a szolga, és megkérdezte, kinek mit hozzon uzsonnára. -Mindnyájan a zsebükbe nyúltak, pénzt csörgettek, a megszokott vagy kivételes óhajtásaiknak az uzsonnát illelőleg rövidesen kifejezést adtak és dolgoztak tovább.

— Jolán kisasszonynak a rendes pohár tejet ? —• kérdezte a szolga és odaállt ez asztala elé.