Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-11-12 / 46. szám
2. 1905. november 12. intézetek válságba jutnak. Látjuk, hogy papírjaink hitele a külföldön ingadozik. Azt óhajtja, hogy a pénzek mind Budapesten, a «Központi Hitelszövetkezetinél helyeztessenek el, ahol állami garanciára találunk. Bodor György (Du.naföldyár) azt óhajtja, hogy e készletek a megyei összes pénzintézetek között osztassanak meg elhelyezésre. Rátkay László szerint az lenne a méltányos és igazságos eljárás, ha e készletek a megyei összes pénzin tézetekben és pedig alap- ! tőkéik arányában helyeztetnének el. Döry Pál alispán szerint az állandó választmány e javaslattal nem a megyei pénzintézetektől akarja a méltányosan megvárható gyá- | molitást elvonni, hanem az árvapénzek elhelyezéseinek lehető biztositását akarja elérni. O is ; osztja a méltányosság és egyenlő értékelés elvét a megyei pénzintézetek irányában, de itt t nem ez a kérdés a fő, hanem az olcsó kezelés és a biztonság. Bartal bizottsági tag indítványával azt akarja elérni, hogy a felelősség a bizottsági tagok vállairól levétessék. 0 meg van arról győződve, hogy megyei pénzintézeteink általában jók, de számításba kell vennünk, hogy kalamitások fordulhatnak elő és ez esetben az egyéni felelősség annál nagyobb és kockázatosabb, mentői több pénzintézetnél helyezzük el a készleteket. Azonkívül az adminisztrálás is sokkal gyorsabb, ha a helybeli két nagy pénzintézet kezeli ezen pénzeket. A névszerinti szavazás megejtetvén, az állandó választmány javaslata 66 szóval 30 ellen elfogadtatott. A közigazgatási bizottságból kilépő 5 tagsági hely betöltésére a névszerinti titkos szavazás két küldöttségnél Kovács S. Endre és Sztankovánszky János elnöklete alatt megejtetvén, a régi tagok újból megválasztattak és pedig Török Béla, B.ernrieder József, Perczel Dezső és Jeszenszky Andor újból beválasztattak, a lemondott Perczel Lajos helyébe pedig Forster Istvánt választották meg. Az igazoló-választmány újból megalakittat- ván, a főispán kinevezte Őrffy Lajost (elnök) Sass Lászlót, Kurz Vilmost, Hirling Adám drt; a közgyűlés pedig felkiáltással megválasztotta: Tóth Károlyt, Leopold Sándort, Mayer Gyulát és Fent Ferenc drt. A tiszti ügyész helyetteséül Török Béla jelöltetett ki. A paksi bor ellenőrző bizottságba beválasztatott Schmiedt Ferenc; a simontornyai mezőgazdasági bizottságba Bévárdy Lajos, póttagul Ludwig József; a dombóvári járásba pedig Bán István. A folyó évre szóló katonabeszállásolási pótadó nem egészen l"/0-ban megszavaztatott. Ezzel kapcsolatban tárgyaltatott Thérmeg János nagydorogi lakos megyebizottsági tag javaslata a katonai podgvászszállitási költségek megtérítésére vonatkozólag. Az állandó választmány javaslatára kméterenként 14 fill, megtérítés szavaztatott meg a községek részére, mire Thérmeg János hálás szavakban köszönte meg a közgyűlésnek, hogy egy igazságos ügyet közmegelégedésre elintézett. A jövő évre kiigazított megyei virilisták névjegyzéke tudomásul vétetett. A paksi és köppányszántói választókerületben üresedésben levő bizottsági tagsági helyek betöltésére a választás elrendeltetett és választási elnökökül az illető főszolgabirák küldettek ki. A telefon-hálózat létesítésére, nemkülönben egy uj árvaszéki jegyzői állás rendszeresítésére vonatkozólag hozott határozatot, miután abban a belügyminiszter az ex-lex miatt érdemlegesen nem dönthetett, a közgyűlés a kellő időben újból föl fogja terjeszteni, úgyszintén fölterjesztetik a múzeumi könyvtári szabályrendelet is. Az 1903—4. évi közúti zárszámadások, melyek ellen észrevétel nem volt, fölterjesztettek a kereskedelmi miniszterhez, nemkülönben az útépítkezések ügyében az útadó elégtelen voltának igazolása is. Korbonits Dezső özvegyének nyugdija 1440 koronában, gyermekeinek neveltetési kegydija pedig egyenként 288 koronában állapittatött meg. A községjegyzöinyugdij-szeLbályvendelet a nyugdíj választmány módosítása szerint elfogadtatott. Somogyvármegye körlevele. Az alkotmány védelme tárgyában beérkezett törvényhatósági megkeresések, minthogy ez ügyben Tolnavármegye már előzőleg állást foglalt, i tudomásul vétettek. Következett Somogy vármegye körlevele, az országgyűlésen szövetkezett pártok vezéreinek Pécsben történt fogadtatása tárgyában. Az állandó választmány, javaslata az volt, hogy a közgyűlés fejezze ki sajnálatát a fölött, hogy a szeptember 23-iki kihallgatás a válságból a kibontakozást nem hozta meg és a körlevelet helyezze irattárba. Szabó Károly. Csak röviden akarja megokolni a javaslattól eltérő álláspontját, mert kedvezőtlen egészségi állapota következtében indiszponálva van és főként azért, mert érzi és elmondhatja, hogy tekintettel a mai imparlamen- táris kormány tetteire és eljárására: immár i nem a beszédnek, hanem a tetteknek ideje érkezett el. A szeptember 23-iki bécsi fogadtatásra ' vonatkozólag az a véleménye, hogy századok folyamán már sok bántalom érte Bécsből a magyar nemzetet, de az újabbak között a szeptember 23-iki valóságos kihívása és arculütése volt az egész magyar nemzetnek annál is inkább, mert a szövetkezett ellenzéki pártok vezérei nemcsak vendégekül voltak meghiva, hanem egyúttal a magyar nemzet nagyobb részét képviselték. Ő valósággal bámulja a nemzet vezéreinek ez alkalomból tanúsított mérsékletét. A bécsi fogadtatásért nem a királyt vádolja, aki, mint tudjuk, már fáradt, idős ember és sokszor tanácstalanul áll a válságok chaotikus nehézségei között, hanem vádolja a király környezeteben levő gonosz tanácsadókat. Az . ellenzéki vezérek ez ügyét a főváros és a megyék közönsége is magáévá tette és minthogy ez elégtételadásnak általánosnak kell lenni, indítványozza : mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy a szeptember 23-iki bécsi fogadtatás lefolyásában a magyar nemzet megalázását látja, a fölött megbotránkozását nyilvánítja és a magyar nemzet vezéreinek köszönetét fejezi ki. Dory Pál alispán: Teljesen osztja Szabó Károly fölfogását abban, hogy a mai kormányt ő sem ismeri el törvényesnek, mert impa.rla- mentáris kormány lévén, nem alkotmányos és nem lévén alkotmányos, törvényes sem lehet. De ha a fölfogásban egyezik is Szabóval, a leghatározottabban ellenzi és elitéli, hogy itt e j teremben Őfelsége valamely ténykedése bírálat ! tárgyává tétessek. (Általános nagy tetszés és helyeslés. Éljen a király — felkiáltások.) A bé- j esi Burgban lezajlott fogadtatás Őfelsége ténye i és a király tényei fölött a megyei közgyűlés i megrovást vagy megbotránkozást nem mondhat ■ ki. (Élénk helyeslés.) Bármily elemek kerüljenek | is felül, bármily tanácsadók környezzék a királyt és tudjuk, hogy a válságok hullámai sokszor salakot is vetnek fölszinre: a király fölként személyének szeplötlenül és sértetlenül kell kikerülni a küzdelemből. Ő is mint a magyar nemzetnek egy kis porcikája, érzi azt a fölzúdulást, mely I a közvéleményen a bécsi fogadtatásra erőt vett, de azért mégsem mondható, hogy arcül-ütés érte ez által a nemzetet, mert a magyar nemzet törvényes képviselője a parlament és nem egyes emberek. Mindamellett ő is ellenzi az állandó választmány javaslatát és hozzájárul, hogy a szövetkezet ellenzéki pártok vezéreinek a bécsi Burgban történt fogadtatása^, fölött a vármegye sajnálkozását fejezze ki. A legnagyobb elismeréssel van e férfiak iránt, akiknek maguk- tartásából ott a király előtt, abban a nehéz órában hiányzott minden szervilizmus, de megvolt teljes mértékben a király iránti lovalitás. Azt óhajtja, hogy Szabó indítványából hagyassanak ki a kelleténél erősebb kifejezések, minők : «a nemzet megalázása», «megbotránkozás» ; hiszen úgyis láthatjuk, hogy mily hiba az, hogy az ellenzék sokszor a kelleténél erősebb kifejezéseket használ és ezáltal félreértést szit és elkeseredést. E kifejezések helyébe tétessék «mély sajnálat» és akkor az indítványhoz hozzájárul. .vCj_iÍ\ü. V aIv-uJJUiV JL Jűí. Az alispán zajos helyesléssel és tetszéssel fogadott fölszólalása után Szabó Károly hivatkozott beszéde ama részére, hogy o a királyt nem okolta, hanem a tanácsosokat és kijelenti, hogy hozzájárul az alispán módosításához. Ez előzményekből mindenki azt hitte, hogy az állandó választmány javaslata Szabó Károly pótlásával megtoldva bocsáttatik szavazásra, amikor annak egyhangú elfogadása 'biztosítottnak volt tekinthető. E helyett azonban az állandó választmány javaslata önnállóan bocsáttatott névszerinti szavazás alá, melynek eredménye, hogy a javaslat 28 igen ellenében 81 szóval leszavaztatott. Következett a szavazás Szabó Károly javaslatára, illetőleg Dory Pál alispán ezt módosító indítványára és miután Szabó. Károly az alispán módosításához hozzájárulását riyilvánitá, az egyhangúlag elfogadtatott. A főispán dr. Hagymássy Zoltán közig, gyakornok helyettes szolgabirót tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki és a közgyűlést megszakítva s annak folytatását d. u. 4 órára tűzte ki, a tagok eloszoltak, egy részök azonban kimenetkor rágyújtott a Kossuth-nótára. A d. u. 4 órakor folytatólagosan megkezdett közgyűlésen gyors egymásutánban végeztek a tárgysorozat pontjaival, melyek közül megemlítjük, hogy Pécs sz. kir. város körlevele a pécs—bátaszéki vasút támogatása tárgyában — tudomásul vétetett. — Bezerédj Pál és társainak kérvénye, hogy Gindlicsalád község átcsatoltassék a központi járásba, pártolólag felterjesztetik a belügyminiszterhez. A községi- és körjegyzők egyletének kérvénye az ebtartási és a jegyzői munkálatokról alkotott vármegyei szabályrendeletek módosítása tárgyában kiadatott a köz- igazgatási szakosztálynak. — Tolnanémedi község kérelme a tartásdijak megtérítésére — vissza- utasittatott. — A megyei szőlőtelep átadására, vonatkozólag Szekszárd városnak hozott határozata fölterjesztetik. — A paksi főszolgabírói hivatal állandó elhelyezéséire vonatkozólag hatá- roztatott, hogy a vármegye megveszi a községtől ló,096 koronáért az épület céljaira kiszemelt 631 Q öl telket és az épületet 40,750 K költséggel megépíti. — Öcsén y községnek a marhalevelek kiállítási dijának hovaforditására, — Kocsola községnek az iskola épület biztosítására. — Danaföldvár községnek a gimnáziumi alapra, — Döbrököz községnek a községi szol- gálmányok alól való fölmentésre vonatkozó ; határozata érvényen kívül helyeztetett. Niefer- ! gall Nándor dunáföldvári községi főjegyző és Csigi István községi biró kérelme a terhűkre megállapított téritmények törlése iránt elutasit- tatott. A Fejérváry-kormány megalakulását bejelentő miniszterelnöki leirat az állandó választmány javaslatára tudomásul vetetett, a leirat irattárba helyeztetett és a törvényhatóság a Fejérváry-kormány irányában már előzőleg elfoglalt ismert álláspontját és bizalmatlanságát fentartja. — Ugyancsak az állandó választmány javaslata szerint a Fejérváry-kormánynak a törvényhatóságokhoz intézett újabb «intő szózata» irattárba helyeztetett, nemkülönben Kris- tóffv József belügyminiszternek kineveztetését közlő leírása is. A magyarositó-bizottság megalakittatott és tagjaiul megválasztattak : Wosinsky Mór, Boda Vilmos, Grffiy Lajos, dr. Fent Ferenc, Perczel József, Jeszenszky Andor, Magyar Zsigmond, Sass László, Bernrieder János, Forster István, Marhauser Imre, Tiringer Vilmos Singer Bálint. Szecsey Lajos utmesternek a pécsi utmes- teri iskola hallgathatására illetménye 100 koronára felemeltetett. — A bonyhádi mértékhitelesítő hivatal részére 100 korona lakbér engedélyeztetett. Udvari községnek ingatlan átengedésére, Paks községnek a jegyzőkönyvek felolvasása tárgyában, Szekszárd r. t. városnak ingatlan át- ■ engedésére vonatkozólag a Ferenc közkórház ügyében hozott határozata érvényen kívül helyeztetett: — Dr. Mayer Gyula es társainak a
