Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-11-12 / 46. szám

szekszárdi tisztujitás tárgyában beadott felebbe- zése elutasittatott. *— A tárgysorozat többi, itt nem említett porijai, mind jóváhagyólag tudomásul vétettek. — A jegyzőkönyv hitelesítésével Örff'u Lajos és Totth ódon tiszti főügyész bízattak meg és ezzel a közgyűlés véget ért.

— Tolnavármegye közigazgatási bizottsága Dőry Pál alispán elnöklésével f. hó 13-án cl. e. 9 órakor tartja november havi rendes ülését.

— Változások a vármegyei virilisták névjegyzékében. To Ina vár megye bíráló bizottsága hétfőn Széchenyi Sándor gróf főispán vbtt. elnöklésével tartott ülésében tárgyalta a virilisták névjegyzékének megállapítására vonatkozólag beadott felebbezeseket es ennek eredményeként Peresei Lajos (Kiskajdacs) 2720 K., Strasser Henrik (Ujdombóvár) 2658 K. 31 f., Deutsch Zsigmond (Ujdombovár) 2387 K. 68 L, Lamm Mór és Lamm Pál (Fürgéd) egyenként 2101 K. 10 f., Löivensohn Gáspár (Majsamiklósvár) 1488 K. 88 f. Hirsch Ignác (Majsamiklósvár) 1488 K. 82 f., Wurm Ignác (Majsamiklósvár) 1280 K. 50 L, Hrassser Jónás és Strasvzer Arnold (Majsamiklósvár) egyenként 1120 K. 17 L, Kaim Adolf és Welt man Simon (Majsamiklósvár) egyenként 640 K. 25 f. és Klein Jakab (Regölyj 507 K. 45 fillérről pótlólag bevétettek a.legtöbb adót fizetők névjegyzékebe. I)r. Gál Jenő dunaföld- \ ári lakos fölvételi kérelme, minthogy a legalacsonyabb adó összeg a póttagok sorában is 399 K. 24 f., — adóalap elégtelensége miatt elutasittatott. A fent említett pótlólagos kiigazítás következtében Warga Manó, • Kremser József, Ggenis István, Benke Varga János, <fr önjeid Adolf, Steiner József, Boda Vendel, 11 itt inger Sándor és Kocs Péter virilisták a póttagok sorába kerültek, a póttagok eddigi sorából pedig Dömötör Lajos. Spitzer Imre, Kunczer János, Dávid Mihály, Simon József, Simon János, ifjú Wells József, és Welis János — adó elégtelensége miatt töröltettek. Benke Varga János decsi birtokos pótvirilista tagsága helyett a választott bizottsági tagságot fogja megtartani.

19u5. november 12.

A helyzet. Anarkisztikus állapotok uralkodnak országszerte. A nemzetvédelemre szánt kivételes fegyvereket használják fel olyan esetekben is. mikor államiságunkat és önállóságunkat veszély nem fenyegeti. A terrorizmus általános es olyan mérveket ölt, hogy a józanságot és higgadt hazafiságot háttérbe szorítja. Ameny- nyire helyes az alkotmány védelmében a törvénybe ütköző kormányrendeletek végrehajtását megtagadni, épannyira helytelen mindenféle rendelettel es az államhatalommal már a priori szembehelyezkedni. A hazafiságot és alkotmánj'- tiszteletet ma záptojással és székdobálással demonstrálják. A királyi hatalom diszkreditálása és az államélet- felforgatása, ha nem is cél, de az lesz az eredmény. A politikai pártok mai elhelyezése tarthatatlan és a válság megoldása csak uj partalakulás utján remélhető. Maga a szabadehüpárt, melynek sokat ócsárolt politikája a tények igazolása szerint a modern nemzeti jogállam kiépítésére irányult es hazánknak kulturális és anyagi téren az utóbbi évtizedekben történt rendkívüli előrehaladását biztosította, a janúáriusi választások óta taktikailag és érdemben egymás után nagy hibákat követ el. Magatartásával kétségkívül szintén egyik akadálya volt a válságból óhajtva várt alkotmányos ki- , bontakozásnak, az általános titkos választói jog kérdésében elfoglalt álláspontja pedig, legyünk j ezen kérdésnek időszerűsége és nemzeti szem- j pontból való célszerűsége fölött bármilyen vé- ; leménnyel, a haladás és szociális fejlődés mai j korában inkább rétograd ízzel és irányzattal bir j és alig egyeztethető össze egy magát szabad- : elvűnek nevezett párt állásfoglalásával.

A koalíciónak az a megbocsáthatatlan hibája, hogy .az államfentartó 67-es alap elhomá- lyositásával a közjogi gravaminális politikának áldozza fel az ország egyéb nagyfontosságu érdekeit és hazafias és nemzeti szempontból ugyan bármennyire kívánatos egyetlen kérdés miatt, — nem számolva és nem latolgatva az erőpróbából származható esélyeket, — kellő előrelátás nélkül, az országra engedi zúdítani mindama károkat és veszélyeket, melyeket a soká tartó válság előidéz.

A legújabb part, a haladó-párt, dacára igazán demokratikus, gazdag szociális és gazdasági

^ politikájának, Loláira van es azért nem szá- ! naithat térfoglalásra, mert a programmját kép- j viselő kormány, mely a királyi hatalomnak al- | kotmányunkban megszabott kereteit kiterjeszteni j célozza, imparlamentáris és az országgyűlés I folytonos elnapolásával a népképviseletet teljesen i figyelmen kivál hagyja. Ilyen körülmények között I sokan vannak, kik egyik párthoz sem csatla- l koznak, hanem párton kivid állva, a pártállással járó elfogultságtól mentesen, minden szélsőséget kerülve, a békés kibontakozás, a megtámadott parlamentárjzmus és állami jogrend helyreállítása érdekében küzdenek.

TOLNÁVÁ!. MEGYE.

A főispán kérdés.

Széchenyi Sándor gróf főispán már hó- j napok előtt, még közvetlenül a képviselő- választások után, lemondott íőispáni állá- sáról és mivel ezen elhatározása megmásit- j hatatlan, előtérbe lépett az uj főispán ki- I nevezésének kérdése. A Fejérváry kormány j figyelme első sorban vármegyénk főjegyzőjére j irányult, kinek ismeretes politikai elvei tudva- i levőleg teljesen megegyeznek a mai kormány 1 programmjával. Mint szabadelvűpárti kép- ! viselőjelölt a legutóbbi választások alkalma- | val az ország nyugodt és fokozatos fejlődé- ! sét biztositó o7-es alap rendíthetetlen hivé- ! nek vallotta magát és a nemzeti politika ' elsőrendű szükséglete gyanánt, az örökös i és meddő közjogi viták helyett, a nemzeti ! vagyonosodást és a közgazdasági téren való haladást jelölte meg. — Az utóbbi években pedig társadalomtudományi tanokkal be- i hatóbban és előszeretettel foglalkozván, hive lett az általános titkos választói jognak, ez is egyik indoka volt annak, hogy a Társadalomtudományi Társaság ezelőtt 1 élévvel választmányi tagjává választotta és hogy amikor ugyanezen tudományos társaság az általános titkos választói jog mellett a közelmúltban akciót indított, a ligának szeptemberben megtartott nagygyűlése alkalmával ő volt az egyik hivatalos szónok, ki nagy tetszést keltő nagyszabású beszédben fejtette ki az általános titkos választói jogra vonatkozó elveit, melyek teljesen azonosak a Fejérváry kormánynak a múlt napokban közzétett programmjában e kardinális kérdésben elfoglalt álláspontjával. A főispáni állás bizalmi és politikai jellegénél fogva az adott helyzetben mi sem természetesebb tehát, minthogy a kormány választása vármegyénk főjegyzőjére esett.

Simontsits Elemér, mint főispán, bizonyára nagy szolgálatokat tehetne vármegyénknek és városunknak,' az ő alkotni vágyó, tetterős egyénisége, nagy energiája, élénk érzéke minden iránt, ami haladást jelent és meleg ragaszkodása vármegyénk iránt, melynek szülötte és városunk iránt, hol férfi korának legszebb éveit töltötte, i busás garanciát nyújtanak arra nézve, hogy főispáni működésével vármegyénk és székhelyének fejlődését nagyban előmozdítaná. Gyors felfogás, gyors elhatározás és gyors kivitel az ő jellemző tulajdonságai, melyeket, mint főispán, a közérdek javára gazdagon hasznosíthatna.

Ha Simontsitsnak politikai pártállása ma ellentétben is áll a közhangulattal és legyen valaki bármilyen véleménnyel a kormányról, annak program-injáról és szándékairól, aki Simontsitsot ismeri, nem fogja róla egy pillanatra sem föltételezni, hogy ő az a «bécsi zsoldos» — aminek az uj főispánokat sokan nevezik — aki kész volna alkotmánysértésre vagy törvénytiprásra.

Maga Simontsits sem csinált titkot belőle, hogy a főispánság elfogadását illetékes helyen kizárólag attól tette függővé, hogy tőle, mint a végrehajtó hatalom képviselőjétől, semmiféle törvényellenes cselekedetet vagy eljárást követelni nem fognak, mert ilyesmire ő nem kapható. Határozottan kijelentette, hogy amennyiben a kormánynak abszolutisz* tikus céljai volnának, ő azok képviseletére

vagy keresztülvitelére nem vállalkozik, vala- minthogy meg nem szavazott adók behajtását és meg nem szavazott újoncok kiállítását tőle senki nem várhatja. Es csak miután mindezekre nézve teljesen megnyugtató választ kapott, volt hajlandó a iőispánság í elfogadására.

De Simontsits evvel sem érte be, hanem még a vármegye közönségének és irány- í adó köreinek hangulatát is megakarta ismerni, j mielőtt a jelenlegi kritikus időben végleges elhatározásra jutott volna. Simontsits nyíltan kijelentette, hogy sokkal többre ér- I tékeli vármegyéjének, melyhez annyira hozzá van nőve és e vármegye közönségének bizalmát, melyet eddigelé teljes mértékben élvezett, semhogy arról még a íőispáni állás kedvéért is lemondani tudna. Kérésére tehát gróf Széchenyi Sándor főispán a keddi közgyűlés előtt értekezletet hitt össze, amelyen Tolnavármegye bizottsági tagjai — körülbelül negyvenen — pártkülönbség nélkül vettek részt. Széchenyi főispán a megjelenteket üdvözölvén, elsőnek Simontsits Elemér kért szót.

Megköszönte a főispánnak, hogy az értekezlet egybehivásával alkalmat adott neki arra, hogy a megyei közéletnek politikai pártkülön.bség nélkül megjelent tényezői részéről megteendő nyilatkozatokból magának tájékozást meríthessen. Ezután elmondotta, hogy mikor fölszólították, első kijelentése volt, hogy abszolutizmus alatt nem szolgál és hogy országgyülésileg meg nem szavazott adók behajtásához, vagy meg nem ajánlott katonák kiállításához segédkezet nem nyújt. S miután mindezekre névé határozott megnyugtató választ kapott, kijelentette azt is, hogy semmiféle törvénytelenségre, sem most, sem a jövőben nem vállalkoznék s csak amennyiben igy kontempláltatnék az ő kinevezése, hajlandó a főispánságot elfogadni.

Mióta ez történt, a törvényhatóságok közül többen olyan álláspontra helyezkedtek, amelyről előre látható, hogy a főispán állásának betöltését, a törvénynek normális viszonyokra szabott rendelkezései és eszközei nem biztosítják, mivel pedig sokkal mélyebb tisztelettel viseltetik vármegyénk közönsége iránt, mely őt 13 év óta bizalmával tiszteli meg, semhögy vele szemben hatalmi eszközök alkalmazására gondolna, azért saját miheztartása végett óhajtaná megtudni,

1 hogy minő álláspontra helyezkednék kine- veztetésével szemben a vármegye. Habár I az a meggyőződése, hogy a mostani nehéz viszonyok között, még a maga föl áldozása árán is, vállalkozásával szolgálatot tenne a vármegyének, mert a törvényes útról soha le nem térve, a törvényhatóság önkormányzati jogainak föltétien tiszteletben tartását biztosítaná, mégis semmi körülmények között sem akar lemondani ama erkölcsi alapokról, a melyeknek révén ezzel a vármegyével szemben semmiféle kivételes eszközigénybevételére utalva nem lenne. Ezzel a nyilatkozatával a vármegye iránt érzett igaz tiszteletének kívánta bizonyitékát adni, miért is kéri az értekezlet tagjait, hogy őt fölfogásukról teljes őszinteséggel tájékoztassák.

Az értekezleten megjelentek közül az eszmecserében leginkább az ellenzéki pártokhoz tartozó bizottsági tagok vettek reszt, kik közül Boda Vilmos, Rátkay László, Szabó Károly, dr. Schwetz Antal és Petries Ferenc egyértelmüleg a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak Simontsits Elemérnek kiváló tehetségéről, képzettségéről és eddigi közéleti szerepléséről, melyek ót más körülmények között még a főispánságnál nagyobb hatáskörrel bíró állásbetöltésére képesítenék; de kérve-kérték, hogy az általuk alkotmány- ellenesnek és törvénytelennek tartott jelenlegi kormánytól ne fogadja el a főispáni kinevezést, mert ellenkező esetben kénytelenek volnának még vele szemben is a leghatározottabban állást foglalni, Bernrieder János bizottsági tag pedig abbeli aggályát hang/