Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-11-12 / 46. szám
XV. évfolyam. Szekszárd, 1905. november 12. 46. szám. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 > Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Rlftfizetüheket és hirdetéseket a kiadó- hivatalun kiviil elfogad Molnár Mór 1 könyvnyomdája és papirkereskedése ' Szekszánlon. Egyes szamok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjeleli minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Sí, rkesztőségi telefon-szám 18. — K i a d ó h i v at a I i telefon-szám II. Felelős szerkesztő es laptulajdonos: ~ Főmunkatárs: Dp. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. übehwmmm Széchenyi Sándor gróf. — lk. A hivatalos lap legközelébb közölni fogja Széchenyi Sándor grófnak főispáni állásáról való föl mentését. Már háromnegyed év előtt beadta lemondását, visszalépése tehát senkit meg nem lephet. Huszonegy évig állott Széchenyi Sándor gróf mint főispán vármegyénk kormányzata élén és közel fel század óta egyik kimagasló tényezője vármegyei közéletünknek. Mbit tiszteletbeli aljegyző lepett a vármegye szolgálatába. Nemes egyéniségét jellemző szerénységgel soha sein kicsinyelte a reá bízott hatáskört, hanem példás köte- lességtndással és lelkiismeretes készséggel töltötte be mindenkor azt a tisztet, melyre vállalkozott. Vármegyénk közigazgatása, kulturális és gazdasági viszonyai nagy emelkedést mutatnak Széchenyi főispánsága óta. Tapintat és igazságszeretet jellemezték első sorban az ő főispáni működését. A kormány intencióinak képviseletében és végrehajtásában épp olyan tapintatosan járt eí, mint amennyire tiszteletben tartotta a vármegye önkormányzati jogait. Erőszakhoz soha nem fordult, tisztelte az ellenvéleményt, de azért a maga meggyőződéséhez szilárdan ragaszkodott. Azt a jelszót, melyet székfoglalója alkalmával hangoztatott, hogy az igazság pajzsát fogja tartani valamennyi politikai párt fölött, bármily magasra csaptak a politikai szenvedélyek által felkorbácsolt hullámok, minden időben, a pártvillongások legerősebb viharzása közben is, megőrizte és érvényesítette, éppen azért az összes politikai pártok őszinte nagyrabecsülését és tiszteletét vívta ki magának. Szigorú elvhűséggel ragaszkodott politikai hitvallásához, mely a királyhűség, a 67-es kiegyezés és a szabadelvüség kultuszának volt, Deák Ferenc tradícióinak szellemében, szentelve. «A szabadelvüség magasztos eszméjének hódolok». Ezeket a szavakat 10 éves főispáni jubileuma alkalmával megtartott díszközgyűlésen mondotta. Jeligéjéhez hü maradt minden körülmények között. Szabadelvű volt nem abban a mindennapi értelemben, amint azt nálunk az emberek legtöbbnyire üres szólamként hangoztatni szokták, nem a látszat és a divat kedvéért, hanem átgondolt és átérzett, erős és mély meggyőződése alapján, öntudatosan és következetesen, és szembeszállva minden ellenkező áramlattal, úgy a társadalmi életben, mint a közpályán, kis és nagy kérdésekben egyaránt, kiváló egyéniségének minden izében megőrizte ezt a leikéből szakadt hamisítatlan szabaddvüséget, melynek gyakorlásában sem magas rangja, sem pedig származásának előkelősége soha meg nem tévesztették. Szeretettel csüngött vármegyéjén, annak jóhirnevén és ambícióját helyezte abba, hogy a mi vármegyénk közszelleme, a tárgyalási modor a közgyűlési teremben, magasabb színvonalon és. választékosabb keretben maradjon. Igazságszeretetét és pártatlanságát minden körülméuyek között megőrizte. A tisztviselői kar jóságos főnökét tisztelte benne, ki a szolgálati érdemet soha figyelmen kiviil nem hagyta. Mint a végrehajtó hatalom képviselője és a kormány bizalmának letéteményese álláspontját mindenkor teljes összhangba tudta hozni a vármegye közönségének óhajtásával és igényeivel. Az ő lovagias és udvarias egyénisége, tapintatos és korrekt bánásmódja az emberekkel, tette lehetővé, hogy kormányzásának csaknem negyedszázadot betöltő ideje alatt a vármegye közönségével, annak egyetlen rétegével soha semmiféle kollizióba nem jutott. Osztatlan tisztelet, nagyrabecsülés és szeretet kiséri Széchenyi Sándor grófot, mikor a főispáni széket elhagyja. Neve Tolnavármegye törvényhatósági életének annale- seiben a vármegye legjobb fiainak és az igazi hazafiaknak sorában sokáig fenn fog maradni. A nyilvános bucsuzást a vármegye közönségétől — mint minden ünneplést — szándékosan kerülte, de mi, mint a közvélemény tolmácsa, a válás pillanatában nem hagyhattuk méltatás nélkül az ő működését és nem nézhettük búcsúszó nélkül az ő távozását. A ötelességteljesítés büszke öntudatával. fölemelt fővel vonulhat vissza állásától, melyre az ő egyénisége csak díszt árasztott, magával vivén, párt és osztálykülönbség nélkül, mindannyiunknak legőszintébb tiszteletét, kiváló nagyrabecsülését és igaz ragaszkodását. Megindult szóval búcsúzunk tőle, de a búcsú csak a hivatalos téren való elválást jelenti, mert örömünkre szolgál, hogy amaz erős kapocs, mely közte és vármegyénk között fennállott, még távozása által sem íog meglazulni, hisz bírjuk ígéretét, hogy továbbra is megmarad közügyeink és a közélet szolgálatában. Távozó főispánunk életrajzi adatai a következők : Széchenyi Sándor gróf született Bécsben 163/-ben október 27-én. Atyja Széchenyi János gróf csász. kir. kamarás, Deák Ferencnek benső barátja volt és abban az időben Deák Ferenc eszméinek lelkes terjesztője a főúri körökben; anyja Erdödy Ágota grófnő. Tanulmányait Sopronban végezte. Olasz-. Németországot valamint Németalföldet beutazva, lSo8-ban jött Tolnavármegyébe, Alsó-Félbe, hogy ott a gazdaság körül gyakorlati ismereteket szerezzen magának. Fél akkor Zichy László grófé volt, kinek neje Széchenyi Mária grófnő, nagynénje volt főispánunknak. 61-ben Stankovánszky Imre Tolnavármegye főispánja tb. megyei aljegyzővé nevezte ki: ugyanazon év tavaszán a dunaföld- yári járásnek tb. szolgabirájává nevezték ki. Szolgabirói működését élénken jellemzi az, hogy neki volt legtöbbb pőre és igy legtöb dolga, mert a peres felektől járó törvényes dijakat elengedte, miért is a perlekedő felek ügyeik elintézése végett nagy számban fordultak hozzá. Fsküdtje néhai Ellmann Miklós volt (később tekintélyes ügyvéd Szekszárdon) akivel nagy buzgalommai járt el tiszteben. Ugyancsak 1861-ben a megyei bizottságok szétoszlattatván. a vármegyei nagy konferencia egyhangú határozatából — nehogy a személy és vagyonbiztonság fölött is cseh beamterek őrködjenek — csendbiztosi állás kreáltatok; részére a dunaföldvári járásban. Ezen állásáról Döry Gábornak főispánná történt kinevezésekor lemondott. A Schmerling korszak alatt visszavonult és hivatalt nem vállalt, honfitársaival együtt a passzív- ellenállás politikájához csatlakozott. 1867-ben az alkotmány visszaállítása után ismét a közigazgatási pályára lépett, amikor is a simontornyai járás főszolga- birájává választották. 1872-ig fungált mint főszolgabíró, járásának osztatlan bizalma közben. 1872-ben leköszönt főbírói állásáról és átvette atyjának nagy dorogi uradalmát. Ezen idő alatt is azonban, mint a törvényhatósági főbb bizottságoknak, az állandó választmánynak és köz- igazgatási bizottságnak tagja, a megyei közélet egyik legbuzgóbb tagja és vezérférha volt. Barátja, Vizsolyi Gusztáv, a szabadelvüpárt volt elnöke és a kölesdi kerület egykori képviselőjének rábeszélésére 1884-ben Ti*za> Kálmán miniszterelnöksége idejében a főispán'ságot fogadta el. 1884 ölet. 14-én történt kineveztelése, beiktatása pedig dec. hó 10-én. 1894 dec. 10-én ünnepelte 10 éves főispáni szolgálatának jubileumát. A fényes jubiláns ünnepségeken az egész vármegye és a szomszédos törvényhatóságok vettek részt. 1895 év elején Ő Felsége valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbanknak s az Országos Központi Hitelszövetkezetnek megalakulása óta elnöke. 1866. január 22-én vezette oltárhoz joba- házi Döry Náthái iát, megyénk egyik legtekintélyesebb családjának sarjadékát. Boldog házasságából négy, gyermek született: Bcialan,. ki Somogymegyében segesdi uradalmában gazdálkodik, a főrendiház jegyzője és több bizottságának tagja, Lajos, ki a diplomáciai pályán működik, jelenleg a londoni nagykövetségnél foglal el előkelő állást, Domonkos, ki a nagydorogi uradalomban gazdálkodik, mindhárman kamarások és tartalékos huszárhadnagyok és leánya Alice grófkisasszony. ___VÁRMEGYE. -A T o 1 n a vár megye k ö zgy ülése. Széchenyi Sándor gróf v. b. t. tanácsos főispán az ülésteremben nagy éljenzesek között Ya 11 órakor megjelenvén, üdvözlé a szép számban megjelent bizottsági tagokat és a közgyűlést megnyitódnak nyilyánitá. Egyúttal bejelentette, hogy Sail Kálmán dr. gyönki gyakorló orvost tiszteletbeli járásorvossá nevezte ki. A vármegye jövő évi költségvetésére az l°/o megyei pótadó az összes megjelentek igenlő szavazatával elfogadtatott. Megemlítendő e költségvetés keretében, hogy a tiszti ügyész mellé egy segéderő : irodavezetői állás rendszeresitte- tik 220Ü K évi fizetéssel és 426 K lakbérrel és pedig az állami dotáció terhére és az alispán megbizatott, hogy mig ez állás kormányhatósági jóváhagyást nyer, az irodavezető fizetését valamelyik alapból előlegezze. Az alispán időszaki jelentése, a közigazgatási bizottság féléves jelentése, a számonkérő székről fölvett jegyzőkönyv tudomásul vétetett. Következett a központi járási szolgabirói állás betöltése. A főispán bejelenté, hogy a két pályázó : Hagymássy Zoltán dr. és Fiáik Elemér egyike és pedig Hagymássy dr. visszalépvén, az egyedüli jelölt; Fiáth Elemér báró egyhangúlag megválasztott szolgabírónak hirdettetett ki. A gyámpénztári készletek elhelyezésére kijelöltetett az eddigi két pénzintézet: a ‘Szekszárdi Takarékpénztár» és a «Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank» és 160,000 korona az «Országos Központi Hitelszövetkezet»-nél marad elhelyezve. Bartal Béla nem fogadja el a javasolt elhelyezést. A mai viszonyok között nagyon meg kell vizsgálni a pénzpiac helyzetét, mert a pénzpiac helyzete válságos és könnyen megtörténhetik, hogy a vidéki és fővárosi pénz-
