Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-05-07 / 19. szám
19. szám. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meyjelen minden vnsnrnnj>. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Szekszárdon. Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhi vata I i telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főrnunkatárs : O r. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI EYJI M A LY. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. A felirat. A rendkívüli politikai és parlamenti helyzet, mely abban áll, hogy a kormánynak nincsen többsége a képviselőházban és a többséget alkotó pártok nem bírnak kormányt alakítani, szokatlan elhatározásra késztette a képviselőház többségét képező egyesült ellenzéki pártokat. Szokatlan ugyanis és újabb parlamenti életünkben példa nélkül áll, hogy a képviselöház felirattal fordul a királyhoz, jóllehet a feliratot nem előzi meg királyi trönbeszéd. A válságos helyzet indokolja az országgyűlés többségének eme elhatározását. Más kérdés azonban, hogy a válság megoldása remélhető-e a feliratnak elfogadása és 0 Felsége elé való terjesztése által. Meggyőződésünk szerint a felirati vitának és a felirat elfogadásának semmi gyakorlati hasznat semmi gyakorlati eredménye nem lesz. 0 Felsége töviről-hegyire a legalaposabban ismeri az országgyűlési pártoknak álláspontját és a nemzet kívánságait. Meghallgatta az összes pártok képviselőit, figyelemmel kisérte a pártok hangulatát és törekvéseit, kipróbált államférfiak közreműködésével iparkodott a válságból kivezető közvetítő utat megtalálni. És három hónapi folytonos tárgyalások után holt pontra jutottak a korona és a koalíciós többség között folytatott tárgyalások. Éppen azért semmi reményünk se lehet abban az irányban, ho?y a koronához intézendő felirat előbbre fogja vinni a válságból való kibontakozást. Maga a felirat nem tartalmaz egyetlen kijelentést sem, melyet a szabadeiviipárt el nem fogadhatna, alá nem írhatna. A szabadeiviipárt is azt a meggyőződést vallja, hogy a koalíciós többségből alakulhat csak az uj kormány és hogy nemcsak parlamentáris szempontból szükséges, hanem az ország legvitálisabb érdekei is követelik, hogy a válságnak legyen már egyszer vége és hogy a felelős parlamenti kormány foglalja el mielőbb, az ügyek ideiglenes vezetésével megbízott, de a parlamentben többséggel nem bíró jelenlegi kormánynak helyét. Nincsen továbbá politikus, aki a köz- igazgatás és az adórendszer javítását, úgyszintén a parlamenti reformot, a választói jogok kiterjesztését, a jogrend és a közszabadság uralmának kiterjesztését nem kívánná és üdvös szociálpolitikai alkotások után ne vágyódnék. Még két tétele van a feliratnak; az egyik a vámkérdéssel, a másik a hadsereggel foglalkozik. Ami a feliratban ezekre nézve foglaltatik, szintén szbrbl-szbra elfogadható. A »kellő előkészületeké után és a «kellő elöfóltételek» mellett ki nem óhajtja az önálló vámterületet? És akad-e magyar hazafi, aki a hadsereg magyar részében a nemzeti jellegnek nyelvben és jelvényekben való ki- domboritását nem óhajtja és nem ^üdvözölné a legőszintébb lelkesedéssel? Sok a hézag, sok a hiány, sok a negatívum a feliratban, melyet óvatos körültekintéssel és mérséklettel szerkesztettek meg. De az, a mi benne van, mind helyes és elfogadható, habár kár volt a kormányzati programm legfontosabb részleteit is annyira homályban tartani. Nem értjük indokát annak, bogy a szabadelvüpárt ilyen körülmények között miéit nem fogadja el ezt a feliratot, melyre nem volt ugyan szükség, melynek gyakorlati jelentősége vajmi kevés, de ha már előhozakodtak vele, el kellett volna fogadni, mert nincsen benne semmi, amit legortho- doxabb szabadelvüpárti alá nem Írhatna. El kellett volna logadni a feliratot már azért is, hogy a válság elodázását a koalíciós pártok ne hozzák a felirat el nem fogadásával összefüggésbe, hogy ne mondhassák — bármennyire alaptalan is e vád — hogy a szabadelvüpárt akadálya a kibontakozásnak. A szabadelvüpártot úgyis azzal vádolják, hogy mesterséges torlaszokat emel a kibontakozás útjába. Ez ugyan nem igaz, mert a szabadelvüpártnak is elsőrangú érdeke, hogy akcióképességét teljes mértékben mihamarabb visszanyerje és hogy az ország a válságból és a törvény kötelező erejét és az alkotmányos fogalmakat elhomályosító, egyúttal súlyos gazdasági károkat okozó törvényen kívüli állapotból minél előbb kikerüljön. Ha a szabadelvüpárt elfogadná a feliratot — a koalició kénytelen volna a válság meg nem oldásáért az okokat önmagában keresni, nem pedig ezért másokra áthárítani a felelősséget. A mindenkori többségnek kötelessége a kormányalakítás, ha ez nem sikerül és hónapokon keresztül csupán a politikai pur- parlék vajúdó stádiumában marad a kérdés, ezért a felelősség legkevésbbé róható a kisebbségre: a szabadelvüpártra, mely taktiT A RC A. A világ. Ha ott hagy a világ magadra, De te hiszesz szent igazadba’: Ne félj, mert nem vagy egyedül. Szived lángjától tüzet fogva, Kigyul az eszmék esipkebokra, És fény vészén körül! Hanem ha tapsoló tömegben A kétség árnya kél szivedben, Hogy bűnt szolgálsz eszményedül: — Hasztalan a rivalgó lárma, Ezernyi ünneplés zajába’ Magadra vagy, siváran, egyedül!! SZABOLCSKA MIHÁLY. A vasmarkú örgrófnö. Irta: Balassa József. 1. Zápor Tamás szép fiú volt, sőt szamárnak sem lehetett mondani. Mindazonáltal, amikor az ügyvédi irodáját megnyitotta, az ügyfelek éppenséggel nem özönlöttek hozzá. Zápor Tamás unalmában szimfóniákat irt s balladákat költött, amellett végig olvasta a döntvénytár összes köteteit a magyarázó jegyzetekkel együtt, de dolga sohasem akadt. Kétségtelen dolog, hogy az embernek szerencsében kell születnie, ha az a törekvése és becsvágya, hogy naponként nagyobb számú sommás kereset érkezhessen neve aláírásával a járásbiróság iktatójába, de hogy valaki olyan ellentétben álljon a jó szerencsével, mint Zápor Tamás, az már valóságos sorscsapás számba megy. Zápor Tamás mindazonáltal nem panaszkodott, sőt dicsekedett. Legkivált pedig büszkélkedett irodája kitűnő forgalmával a szabójának, a vendéglősnek, valamint ama divatkereskedőnek, aki az előbb említett beruházási és megélhetési intézmények tulajdonosaival együtt Zápor Tamás hitelezői törzskarát alakította. Zápor Tamás természetesen nem fizetett, aminek egyetlen oka az lehetett, hogy nem volt miből. Nem csuda; szegény fiatalember egyáltalán nem versenghetett azokkal az ügyvédnőkkel, akik ebben az időben már élénk joggyakorlatot folytattak. Tudni kell ugyanis, hogy Zápor Tamás még abban a kiváló szerencsében is részesült, hogy éppen az ő nagybátyja, Zápor Ábrahám vivta ki annak idején a nők számára a minden kenyérkereső pályára való működés jogát. Zápor Ábrahám csak ennek az indítványnak dicsőségét hagyta unokaöccsére, de elfelejtette reáhagyni a hagyaték pőréit is, amelyek persze mind a fiatal és bájos ügyvédnők karmaiba kerültek. Zápor Tamásnak e szerint mindenképpen rosszul ment a sora és minden lépésében, egész sorsában hasonlított egyetlen ügyfeléhez, a szín- társulat szubrettjéhez. Csak az kapott olyan szép számban bélyeges kereseteket, mint ő s később Zápor Tamás egész áldott napon át azon a rejtvényen gondolkodott, hogy vájjon melyiküknek van több adósságuk: neki-e, avagy a szubrettnek. 2. Zápor Tamás azonban nemcsak okos, de szép fiatal ember is volt s így egy napon eszébe jutott, hogy meg kellene házasodnia. Ez az elhatározás olyan, hogy hamarosan tetté valósulhat, mivelhogy a leányokat a végleges nőegyen- jogositás korában is szerették férjhez adni a gondos és nagyszülői boldogságra vágyakozó apák s anyák. Zápor Tamás rövid időn belül tehát megállapodott, hogy feleségül veszi Apró Zsuzsikát, akinek szőke haja, piciny lába, ezernégyszáz hold földje és egy örökösödési pőre van. A szőke haj és pici láb jó feleséget, szép asszonyt, az ezeregyszáz hold föld kifizetett számlákat, az örökösödési pör pedig a második ügycsomót jelentette Zápor Tamás számára. — Apró Zsuzsikának mindezeken felül azonban volt még apja és anyja is. — Zápor Tamás jól tudta, hogy az apa jeles sakk játszótársat, az exvyz ellenben félelmetes anyóst jelent s e szerint rendezte be jövendő, viselkedését az Aprócsalád tagjaival szemben. Az Apró-család haditanácsán ezenközben határozatba ment, hogy az apa és az anya látogatást tesznek a leendő vőnél, megtekinteni annak az irodáját, valamint az otthonát. Minderről pedig nem értesítették Zápor Tamást, hanem kellemes meglepetésül szánták ezt számára. Elgondolták, hogy miként fog megörülni, ha betoppannak hozzá éppen amikor valamely nagyobb végtárgyalásra készül. S elszállott a képzeletük az iroda felé, ahol egész nap járnak- kelnek az ügyfelek, kopog az Írógép, cseng a telefon és ki-be jő a pénzes-levélhordó. Szóval legjobbnak vélték, ha személyesen meggyőződnek leendő és kilátásba vett vejük életmódjáról s mindenféle körülményeiről. Mindezt, talán nem is kellene mondanunk, Apró Péterné úrasszony eszelte ki igyen, a leendő anyós. 3. Zápor Tamás a pamlagon feküdt és a csődtörvény jegyzetes kiadását olvasta. Ebéd után szeretett aludni s szegény ügyvédembernek altatószerül morfium heAett megteszi a csőd- törvén}^ is. Amint éppen elszunnyadni készült, hirtelen kopogás hallatszott. Három hölgy lépett be a
